Híreink

Tűzoltói beavatkozás garázsokban – füst, hő, akku

2021. december 08. 11:45

Garázsban bekövetkező tűz esetén eddig a jól ismert és bevált taktikákat alkalmaztuk. Ma már a felderítés első lépéseként egyre inkább az ott parkoló járművek hajtásának típusát kell megállapítani. Ennek függvényében lehet a tűzoltási beavatkozás során a támadás módját meghatározni, beleértve a támadási útvonal megválasztását.


A választott oltóanyag – a magas hűtőhatása miatt – általában víz. Az oltóvízhez, a víz felületi-feszültségének csökkentése érdekében, adhatunk alacsony bekeverésű habképző-anyag oldatot, így az oltóanyag jobban be tud hatolni a tűztérbe.

Ha áttekintjük a különféle hajtóanyagok tulajdonságait összegző táblázatot, akkor láthatóvá válnak a nehézségeket okozó részletek; a jelentős mértékben eltérő

  • a relatív sűrűség,
  • a robbanóképes tartomány,
  • a hidrogénnél ehhez még az alacsony gyújtási energia és a rendkívül magas fűtőérték társul,
  • a folyadékok nehezebbek, a gázok könnyebbek a levegőnél.

 

Dízel

Benzin

Folyékony gáz

Földgáz

Hidrogén

Relatív sűrűség (Levegő 1)

Nagyobb 1

(nehezebb, mint a levegő)

2,98

(nehezebb, mint a levegő)

1,56 – 2,09

(nehezebb, mint a levegő)

0,54 – 0,8

(könnyebb, mint a levegő)

0,07

(könnyebb, mint a levegő)

EX-terület

(térf. %-ban)

0,6 – 6,5

0,6 – 8,0

1,4 – 9,5

4,5 – 17,0

4,0 – 75,6

Gyújtási energia (0C)

nem megadott

0,6

0,25

0,28

0,011

Gyulladási hőmérséklet

(0C)

220

250-280

365 – 470

560 – 595

560

Fűtőérték

(MJ/kg)

45

43 – 47

49

38 – 50

120 – 142

Összehasonlító adatok

Ebből is nyilvánvaló, hogy általános szabályokat a hely, az eltérő veszélytípusok és fókuszterületek miatt, nem lehet előre megállapítani.

 

Füstelvezetés – automatikus indítás! 

A beépített hő-és füstelvezető berendezések automatikus indítása a legjobb megoldás a tűzoltói beavatkozás szempontjából. A kiérkezésig képes kordában tartani a hő-és a füst szétterjedését. Ezért téves az a szemléletmód, hogy majd a kiérkező tűzoltásvezető dönti el a beépített hő-és füstelvezető indítását, ekkorra ugyanis már olyan nagy hő és füst halmozódott fel, ami a beavatkozást szinte lehetetlenné teszi. Ha a beépített hő-és füstelvezetés automatikusan elindult, nagy valószínűséggel akkor is szükség lesz a tűzoltóság túlnyomásos ventillátorainak bevetésére, de jelentős előnnyel indulnak és a két füstelvezető módszer kiegészíti egymást. A helyi adottságok alapján szükség lehet a megfelelő irányba célzott füstelvezetés, ekkor az addig működő beépített hő-és füstelvezető kiiktatása taktikai okokból elképzelhető lehet.

 

Védjük az akkut!

Az elektromos meghajtású járműszekrény tüzénél alapvetően hagyományos oltási feladatra kell felkészülni, ami különbözővé teszi az oltást, az gyors beavatkozás szükségessége, ugyanis el kell kerülni, hogy a tűz elérje a lítium-ion akkumulátorokat.

Az akkuk tűzlefolyása ugyanis rendkívül jellegzetes és általában a tűz gyors terjedésével jár. Ez az un, Thermal runaway jelenség, amit hőmérséklet-elszabadulásnak nevezhetünk. Ennek során a gáz halmazállapotú elektrolit komponensek (a gyúlékony gázok) általában nyomás alatt távoznak a cellákból, a gázuk meggyullad, vagy az elektrolit gáz szétrepeszti az akkumulátorházat, eközben a leváló éles élű részek ellenőrizhetetlenül és nagy sebességgel repülhetnek minden irányba az akku cellák belsejében lévő túlnyomás miatt. Előfordulhat, hogy az egész lítium-ion akkumulátor megreped.

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 424 látogató olvasta.