Híreink

Mi a hőszigetelt szendvicspanel? Építési termék vagy építményszerkezet? – Második menet

2022. november 26. 10:00

Az előző hónapban megjelent cikkében szerzőnk igyekezett rendbe tenni az építési termék/építményszerkezet témakörét, a hőszigetelt szendvicspanelek szemszögéből. Akkor a jogszabályi értelmezésen túl eljutottunk a panel építési termékként történő alkalmazási és beépítési feltételeihez. A továbbiakban a panel épületszerkezet részeként történő alkalmazási lehetőségeit vizsgáljuk meg.


Mi volt az előző cikkben

  • A hőszigetelt szendvicspanel a 305/2011/EU rendelet (CPR rendelet) szerint építési termék.
  • A 275/2013 (VII.16) kormányrendelet a CPR rendeletben említett fogalmakat kiterjeszti az épületszerkezetre.
  • Az 54/2014 (XII.5) BM. rendelet (OTSZ) az építmény és építményszerkezet kapcsán állapít meg követelményeket
  • A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) tűzbiztonsággal foglakozó részében építmény és épületszerkezet szerepel.
  • A tűzvédelmi megoldások tekintetében a TvMI-k különösen az Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői TvMI (1.1.) pontosítja az építési termék és építményszerkezet kapcsolatát.
  • Minősítési szempontból a hőszigetelt szendvicspanelt az MSZ EN14509:2014 harmonizált termékszabvány építési termékként definiálja.
    • A termék tűzvédelmi teljesítmény paramétereit az ilyen jellegű vizsgálatok, mint önálló terméket vizsgálják.
    • Az ún. kiterjesztett alkalmazási feltételekben csak korlátozott (értsd szabvány által egzakt módon definiált) lehetőségeket adnak meg.

 

Jó, de mi van az épületszerkezettel? Nekem azt kell igazolnom/beterveznem…

Igen, ez igaz. A hőszigetelt szendvicspanel önmagában mint építési termék legtöbbször teljesíti a tűzvédelmi követelményeket, de csak meghatározott beépítési feltételekkel. Hiszen oda kell csavarozni egy fogadó szerkezethez, melyre szintén van tűzvédelmi szempontból elvárt állékonysági követelmény.

A csavar is, és a panel is önálló építési termék, önálló tűzvédelmi teljesítménnyel, melyekért a termék gyártója felel. A kettő összeépítve már épületszerkezet, tehát a beépítés lehetőségét e tervezőnek kell meghatároznia.

Felmerül a kérdés, hogy a csavar+panel együtt lehetne ún. építési készlet, melyre már meg lehetne állapítani a CPR szerint építési termékként a szükséges tűzállóságot, vagy egyéb tűzvédelmi paramétert. Csak hogy ennek ára van.

Sajnos nincs olyan harmonizált EU szabvány, mely a kettőt egy termékként definiálná. Marad a nemzeti minősítés. Ennek lehetőségei az ATB (Alkalmazás Technikai Bizonyítvány) vagy az NMÉ (Nemzeti Műszaki Értékekés). Utóbbi annyival több, hogy az alapján lehetőség van Teljesítménynyilatkozat kiállítására is.

ATB – Alkalmazás Technikai Bizonyítvány

Az ÉMI honlapján található tájékoztató az ATB-ről alátámasztja ezt a lehetőséget:

„…Szemléletes példa lehet erre egy fémlemez fegyverzetű szendvicspanel termék, amely esetében a fal- és tetőszerkezetekre nincs megadva tűzállósági határérték, viszont az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tűzállósági határérték követelményeket támaszt a szerkezetekre vonatkozóan bizonyos felhasználási területeken. Az Alkalmazástechnikai Bizonyítvány feloldhatja ezt a hézagot, megadva a szükséges jellemzőket és az alkalmazás feltételeit, ezzel igazolva a hazai követelményeknek való megfelelést…”

Link: https://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/atb.html

(Szerzői megjegyzés: sok tűzvédelmi termékre TMI-t is ki szoktak állítani, de paneles épületszerkezet esetén ez nem jellemző, mert kellene hozzá valamilyen műszaki specifikáció, azaz harmonizált szabvány, ETA illetve NMÉ)

Az ATB lehetséges megoldás a paneles épületszerkezet tűzvédelmi (és egyéb) jellemzőinek meghatározására, de a „bizonyítási teher” még mindig a tervezőn van.

NMÉ – Nemzeti Műszaki Értékelés

Arról, hogy milyen paneles épületszerkezetek esetében van lehetőség NMÉ, és így speciális teljesítménynyilatkozat kiadására [spoiler: homlokzati tűzterjedés], majd a cikksorozat következő részében számolok be részleteiben.

 

Miért nincs minden beépítésre, ha lehet?

A lehetőség a fentiek alapján megvan meghatározott épületszerkezeti minősítésre, mégsem alkalmazzák a gyártók/forgalmazók őket minden panellel kapcsolatos beépítési szituációban. Ennek két oka van (ha a pénzt nem számítjuk):

  1. Az egyik, hogy az alkalmazható termékek köre korlátozott, és kizárólag a tanúsításban szereplő típusokra és gyártókra korlátozódik. Addig rendben van, hogy mondjuk a Kingspan mint panelgyártó a minősítés szponzora, így a saját termékeire és rendszerére tekinti érvényesnek a dokumentumot. De szerepel a szerkezet minősítésében X csavargyártó, Y tömítésgyártó és Z vízszigetelés gyártó. Ezektől, a minősítés felhasználásával, a tervező csak saját felelősségére térhet el, a tanúsítás tulajdonos(ai)nak a jóváhagyásával. Tehát az említett „bizonyítási teher” még mindig fennáll.
  2. A másik ok, hogy az ATB, de főleg az NMÉ kapcsán a gyártó termékmegfelelőséggel kapcsolatos szerepe sokkal nagyobb. Ha ő adja a teljes rendszert, akkor rendelkeznie kell termékenként az azokra előírt minősítő dokumentumokkal (DoP, tesztek, osztályozó jegyzőkönyvek, stb.), melyekhez az ún. első típusvizsgálati (ITT) és gyártásközi minőségellenőrzési (FPC) dokumentáció is hozzátartozik, ami nem kis pénzügyi, erőforrás és adminisztrációs teher. Az viszont igaz, hogy a tervezők válláról ezzel sok felelősséget vállal át.

 

Szendvicspanelek kapcsolata más épületszerkezeti elemekkel

Eddig a helyzet viszonylag egyszerű volt: van egy panel, amit lehet tűzvédelmileg vizsgálni, tesztelni, mert van rá megfelelő szabvány vagy kiterjesztett alkalmazási lehetőség.

De mi a helyzet az olyan épületszerkezeti megoldásokkal, melyeket a laboratóriumok nem akarnak tudnak vizsgálni, illetve olyan sokféle műszaki megoldás létezik, hogy nem lehetséges azokat általános rendszerbe foglalni?

Ilyen a legtöbb csomóponti csatlakozás: lábazatok, lizénák, épületsarkok, fal-mennyezet, padló-mennyezet, nyílászárók stb.)

Ezeket a cikksorozat következő részében fejtem majd ki részletesebben.

 

A tervező milyen módon igazolhatja egy épületszerkezet tűzvédelmi teljesítményét?

Ezzel kapcsolatban több jogszabályt is értelmezni kell, melybe természetesen az OTSZ is beletartozik:

A 1996. évi XXXI. törvény a 13.§ (4) szakasz definiálja, hogy építményszerkezet tűzvédelmi megfelelőségének igazolását milyen módon lehet igazolni:

  1. Laboratóriumi vizsgálattal
  2. tűzvédelmi méretezéssel
  3. szakintézeti állásfoglalással
  4. jogszabály, vagy tűzvédelmi műszaki irányelv alapján
  5. tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező nyilatkozatával

Az első 3 lehetséges, de csak meghatározott beépítési szituációra, meghatározott termékekkel, vagy csak projektalapon. Mindegyik költséges és általában sok időt vesz igénybe.

A 4. egyértelmű, de abban sem lehet minden beépítési lehetőséget modellezni.

Az 5. lényegében egy járható út, de kell hozzá egy másik jogszabály is. (47§ 2. bekezdés (26) pont alapján)

 

55/2013. (X.2) BM rendelet többek között a tűzvédelmi szakértők lehetőségeit határozza meg, épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzőinek meghatározására és igazolására.

A 4.§ (2) szakasz értelmében:

„(2) A tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező a nyilatkozatot köteles az alábbi módszerek legalább egyikén alapuló részletes műszaki indokolással ellátni:

a) számítás,

b) laboratóriumi vizsgálat, kísérlet, szakintézeti állásfoglalás,

c) számítógépes szimuláció,

d) tudományos kutatás eredménye,

e) műszaki előírásban meghatározott tűzvédelmi jellemző felhasználása vagy

f) az a)–e) pontokban foglaltak elemzése, értékelése.”

Ez sok eszközt ad a szakértő kezébe, amelyhez szükséges műszaki ismereteket többféle forrásból is begyűjtheti, akár független laboratóriumi vizsgálat, akár gyártói szakértői nyilatkozat, akár szoftveres modellezés segítségével. De erről majd a következő cikkben.

A tűzvédelmi tervezők ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják, mert a nyilatkozatot az OKF részére kötelesek elküldeni, ami a legtöbb esetben „elrettentő hatású”.

Mindezek mellett továbbra is létezik az előbbi cikkemben már említett építész tervezői opció:

A 275/2013 (VII.16) rendelet szerinti lehetőség, mely szerint „a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja” (lásd korábbi cikket), valamint ugyanezen rendelet értelmében a felelős műszaki vezető a beépítés igazolására igénybe veheti a tűzvédelmi szakértő számára is rendelkezésre álló eszközöket, melyek között a szakértő, szakértői intézmény és laboratórium is szerepel. Bár a szakértő a rendeletben nincs pontosan definiálva, de véleményem szerint bármely olyan személy szóba jöhet, mely az adott szakterületen több évtizedes tapasztalattal, vagy elismert szakmai tudással és kompetenciával rendelkezik, és a szakvéleményét dokumentált formában eljuttatja a tervezőhöz.

 

A szendvicspanelek konkrét épületszerkezeti megoldásainak igazolási lehetőségeit a cikksorozat következő részében ismertetem.

Kiss Attila, műszaki vezető
Kingspan Kft., Újhartyán
e: attila.kiss@kingspan.com
w: www.kingspan.hu

Vissza

Ezt a hírt eddig 207 látogató olvasta.


Kapcsolódó információk: