Híreink

Húsz éve történt: BS – a tűzoltási tapasztalatok

2020. január 02. 10:11

Előző cikkünkben az eseményeket vettük górcső alá. Egy ilyen hatalmas kiterjedésű tűz oltásának irányítása azonban a kötelezettségeken túl is utólagos számvetésre készteti az embert – írta akkor Balázs József tűzoltó alezredes tűzoltás-vezető. Példamutató, tanulmányozandó írását teszünk közzé.


Hatalmas tűz volt

A hangfelvételeken rögzített tűzjelzésekből egyértelműen kitűnik, hogy már a 05 óra 02 perckor az első tűzjelzés alkalmával ég a küzdőtér, valamint az első emeleten lévő galéria is. 05 óra 07 perctől folyamatosan, nagyon nagy lánggal égő tüzet jeleznek a jelzők. A Hungária 480-as hívójelű rendőr járőr szinte egy szektornyi, hatalmas lángokról tesz bejelentést. A tűz szabad fejlődése során kialakult tűzterület a kedvező tűzterjedési feltételek mellett jelentűs méreteket öltött. A vizsgálatok során bebizonyosodott ugyanis, hogy biológiai szellőztetés céljából nyitva volt a küzdőtér ún. opeion hő- és füstelvezető rendszere! A rendszeren átáramló frisslevegő egyrészt késleltette a beépített tűzjelző rendszer érzékelőinek működését, másrészt ideális feltételeket biztosított a tűz gyors továbbterjedéséhez. A tűz területének rendkívül gyors fejlődését a nyitott hő- és füstelvezető rendszeren túl nagymértékben befolyásolta még az körülmény, hogy a tűz észlelését követően, a 2 sz. Porta mellett lévő nagy szárnyfelületű ajtókat kinyitották, lehetővé téve így a friss levegő beáramlását.

 

Helyismeret

Az oltás során is beigazolódott a helyismereti foglalkozással egybekötött begyakorló gyakorlatok jelentősége. A közelmúltban ugyanis a Budapest Sportcsarnok területén megtartott V-ös nagyságrendű begyakorló gyakorlat alkalmával részletesen és alaposan megismerkedetett a létesítménnyel az oltásban résztvevő állomány jelentős része, ennek köszönhetően helyismeret hiányából származó probléma az oltás során nem merült fel. A vízszerzési helyek ismeretében az oltás során nem volt gond a tűzoltóvíz ellátással. A tömlők széthasadásából, illetve kilyukadásából eredő nyomásproblémák természetesen nem a vízhálózatot terhelték.

Rendkívül hasznos volt az épületszerkezetekről kapott tájékoztatás, különösen a tetőszerkezetre vonatkozó. A tetőszerkezetről elmondták, hogy annak tűzállósági határértéke rendkívül alacsony, ezért egy jelentősebb tűzeset alkalmával rövid időn belül a tetőszerkezet beszakadásával kell számolni. Sajnos ezt a történtek utólag alátámasztották!

 

Sportcsarnok vagy vásártér?

Magyarország legnagyobb fedett sportlétesítményét 1982. február 12-én avatták fel. Küzdőtere 45x90 méteres és 12000 néző befogadására alkalmas. A 102 m fesztávolságú födémet befüggesztő és lefeszítő kábelekkel rögzítették egy központi húzott acélgyűrű körül. A kábelek végződéseit ólommal kötötték be. Normál körülmények között a küzdőtér tűzterhelése alacsony. Itt azonban a küzdőtéren közel 400 kereskedővel, pavilonokkal, árukészlettel karácsonyi vásár zajlott, a számítások szerint 700 MJ/ m2-es tűzterheléssel.

 

Tűzállósági határérték

A tűzoltás befejezését követően a Budapest Sportcsarnokkal kapcsolatos tűzvédelmi témájú szakirodalmakat utólag áttanulmányoztam és a megállapításokat az oltás során szerzett tapasztalatokkal összehasonlítottam. Az épületszerkezetek tűzállósági határértékeit megvizsgálva szembetűnő, hogy a tetőfödémek egyes acélszerkezetei nem felelnek meg a szabvány ide vonatkozó előírásainak. Az emeleti tűzgátló födémek tűzállósági határértéke 0.75 óra, az előre gyártott lépcsőházi vasbeton szerkezetek tűzállósági határértéke pedig 1 óra. Mindkét érték kielégíti ugyan a követelményeket, azonban belátható, hogy ezekből az értékekből egy nagykiterjedésű tűz esetén az épületszerkezetek korai károsodása nem minden alap nélkül feltételezhető. Utólag tehát igazolva látom a 06 óra 34 perckor hozott intézkedésemet, mely szerint a tűz oltását a várható omlásveszély miatt kívülről kell végezni, hiszen ekkor még feltételezhető volt, hogy több mint 1,5 órás intenzív hőterhelés érte az említett épületszerkezeteket. Miután a tetőszerkezet volt a létesítmény épületszerkezeteinek leggyengébb pontja (tűzállósági határérték szempontjából) ezért az intenzív hőterheléstől számított kb. 0,5 óra elteltével a tetőlemezek szétnyílása és a szerkezet leszakadása következtében a hőelvezetés megkezdődött, s ennek következményeként a tartószerkezetekre eső hőterhelés érzékelhetően csökkent. A nagyszámú hűtősugarak működtetése mellett, a tetőszerkezet megnyílása is hozzájárult ahhoz, hogy az emeleti födémek, valamint a lépcsőházi vasbeton szerkezetek a tűz során jelentős mennyiségben és mértékben nem károsodtak.

 

Tűzterhelés

Vizsgálataim másik területe a Budapest Sportcsarnok területén a karácsonyi vásár ideje alatt jelenlévő árukészletből adódó tűzterhelés számításra irányult. A számítások és a szakirodalmak tanulmányozása során beigazolódott, hogy a kiállítások, valamint vásárok alkalmával az egy négyzetméterre vetített tűzterhelés megközelíti a 700 MJ-t (Mega Joult). Abból kiindulva, hogy a tűzoltóság helyszínre érkezésekor a tűz már legalább 1500- 1800 négyzetméter körhöz hasonló alapterületen égett, a tűz oltási területe egy egyszerű matematikai összefüggés segítségével könnyen meghatározható. A részletszámítások mellőzésével ez az említett esetben 800 négyzetméter oltási területet jelent. A 0,2 adagolási intenzitás értékkel számolva az oltóvízigény ilyenkor 9600 liter percenként. Ha a rendszeresített sugárcsöveink vízhozamát 300 liter/perc teljesítményűnek vesszük, akkor az időegységre vonatkoztatott működő sugarak vízszükségletének összefüggéséből könnyen kiszámolható, hogy - elméleti szinten - az említett paraméterekkel jelzett tűz esetében az oltás 32 db. C sugárral valósítható meg!

Szeretném megjegyezni, hogy a kapott sugárszám ugyan elméleti számítás eredménye és csak tájékoztató jellegű, de összehasonlítva az oltás során használt sugarak számával, (28 C sugár és 4 db. emelőről működtetett kézi sugár) rendkívül figyelemre méltó.

 

Freon – 1,2 tonna

A Sportcsarnok alagsorában 1,2 tonna freongázt tároltak 400 kg-os tartályokban. A hűtőközegként alkalmazott freon önmagában nem mérgező, de kiáramlásakor a mélyebben fekvő helyiségekben fulladást okozhat. Tűzzel érintkezve azonban nagyon veszélyes lehet, mivel olyan súlyosan mérgező vegyület keletkezik, amelynek egyes harci gázokéhoz hasonló ( légzési zavarokat okozó, hólyaghúzó) hatása van.

 

Üveg függönyfalak

A Budapest Sportcsarnok területén keletkezett tűzeset értékelése kapcsán hiba lenne figyelmen kívül hagyni az 1984. január 21- én keletkezett tűzeset tanulságait. A tűz az épületen kívül szabálytalanul tárolt díszletanyagban keletkezett, és a kb. 10 perc alatt megolvadó és darabokra széthulló un. függönyfalon keresztül átterjedt a folyosón szabálytalanul tárolt parkettákra. Az eset kapcsán feltűnő volt a szellőzési körülményekre visszavezethető küzdőtér irányába való szokatlanul gyors tűzterjedés. A tűzeset rámutatott továbbá arra, hogy a jelentős részben üvegszerkezetű függönyfalak a tűzterjedést számottevően nem akadályozzák

 

Korlátok és eredmények

Az ismertettekből kitűnik, hogy a tűzoltás előkészítésének időtartamáig a tűz olyan méreteket öltött, amely 2-3-szorosan meghaladja az V-ös riasztási fokozatokra általában jellemző tűzfelületeket! Ennek ellenére a felületi lánggal égést - lefeketítést - igen nehéz körülmények között végzett, szinte emberfeletti teljesítményt igénylő tűzoltással kb. 2 óra 45 perc alatt megszüntettük, amely az V-ös nagyságrendű tűzesetek átlagos oltási idejétől lényegesen kevesebb!

Eközben a tűzoltásban résztvevő személyi állomány a rendkívül nehéz és a szervezetet jelentősen igénybe vevő körülmények ellenére, példás helytállással hajtotta végre a kapott utasításokat, feladatokat. Külön kiemelném azt a tényt, hogy a tűz oltásának ideje alatt személyi sérülés nem történt, annak ellenére, hogy a magasból leszakadozó és kitörő fém- és üveg szerkezeti részek állandóan veszélyeztették az oltásban közreműködőket, illetve az épületben tartózkodókat.

Jól vizsgázott a számítógépes riasztási rendszer és a Hírközpont, hiszen a riasztással kapcsolatosan probléma nem merült fel. A keletkezett kár ellenére a gyors és szakszerű beavatkozásnak köszönhetően olyan jelentős értékek menekültek meg a tűz pusztításától a tűzoltás során, mint a sport és egyéb rendezvények elemeit tároló pinceszinti raktár, a kislabda gyakorló terem, valamint a jégpálya a hozzá tartozó gépészeti berendezésekkel. A megfelelő védelemnek köszönhetően nem sérültek meg a hűtőrendszer működését biztosító freon gáztartályok. A tartályok esetleges megsérülése következtében kiáramló gáz, a jelenlevő hő hatására rendkívül veszélyes harci gáz jellegű -, a környezetet súlyosan veszélyeztető anyag keletkezését eredményezhette volna.

 

Balázs József tű. alez. tűzoltási csoportvezető

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 154 látogató olvasta.