Híreink

Oldalfali szendvicspanelek tűzállósági minősítése az aktuális szabványok szerint

2019. október 31. 18:16

Szerzőnk az utóbbi hónapokban részletesen kifejtette a hőszigetelt szendvicspanelek homlokzati falként, illetve válaszfalként történő alkalmazásakor fellépő tervezési kérdések gyakorlati megvalósításához szükséges megoldásait. A mai alkalommal lássuk, milyen változásokon ment keresztül maguknak a paneleknek a tűzvédelmi minősítése, és ez mivel jár a mindennapi alkalmazás során.


(Figyelem, a cikk a nyugalom megzavarására és az agytekervények erős igénybevételére alkalmas sorokat tartalmaz!)

 

Szimpatikus, de lóbbfejű

A hőszigetelt szendvicspanel egy kompozit termék, amivel az jár, hogy egyszerre több műszaki paraméternek kell megfelelnie. A panel alapvetően kétoldali fém fegyverzetből. és közöttük egy hőszigetelő anyagból áll. A vékony, de erős fémlemezek és a vastag, de könnyű hőszigetelés kisebb-nagyobb mértékben közösen vesznek részt a megfelelő műszaki teljesítmény igazolásában. Az alkotóelemek specifikációját tehát úgy kell meghatározni, hogy ne csak egy elvárásnak (pl. tűzvédelem) feleljenek meg, hanem ki kell elégíteni a statika, hőtechnika, akusztika, tartósság és legújabb trendként a környezetvédelem követelményeit is. A legjobb persze az lenne, ha egyetlen termékben összpontosulna az összes jó tulajdonság, de minden elvárásnak egyszerre megfelelni kompromisszumok nélkül nagyon nehéz. (Elárulom, a Kingspan már forgalmaz ilyet, QuadCore® hőszigetelő maggal. Az új AlphaCore™ is ilyen, de erről majd egy másik alkalommal.)

 

My name is P. Smith. I am very, very happy

A szendvicspanel teljesítményparamétereinek egységes meghatározását az MSZ EN 14059 termékszabvány segíti, amelynek a legutolsó változata 2013 végén készült el, nálunk Magyarországon pedig 2014-ben került harmonizálásra. Azóta eltelt 6 év, és mint minden szabvány, ez is modernizálásra szorul, ami alapvető trend az Uniós harmonizációban. Ennek egyik oka a modern technológiák beillesztése, a mási pedig az, hogy a termékszabvány lényegében egy többi általános uniós szabványon alapuló gyűjtemény, melyek úgy 5 évenként szintén változtatáson mennek keresztül.

A vizsgálati és osztályozó szabványok többnyire a szigorítást, ésszerűsítést, illetve bizonyos kiskapuk bezárását jelentik, amelyek gyakorlati vagy kutatási tapasztalatokon egyaránt alapulnak. Ezekkel a változásokkal sajnos együtt kell élni, viszont érdemes a legfrissebb változatokat megismerni, mert a szabvány számozása ugyan változatlan marad, viszont a mögöttes tartalom alapvető különbségeket takar. A szendvicspanel termékszabvány legutolsó változata már 2013-as, így 2020-ban jön az új verzió.

 

Tűz, Csucsu!

A tűzvédelem tekintetében a panelek életében az elmúlt pár év során „mindössze” két változás történt. Egyik az MSZ EN13501-1 szerinti tűzvédelmi osztályt, a másik az MSZ EN13501-2 szerinti tűzállósági teljesítmény érinti. Ez részben a vizsgálati módszerben, részben a kiértékelés módjában nyilvánul meg.

A tűzvédelmi osztály meghatározását a panelek esetében főleg az éghető hőszigetelésű termékeknél szabályozták újra, de hamarosan következnek a nem éghető anyagok is. Mivel egy gyártónak nem kötelessége nyilvánossá tenni a termékére vonatkozó teszteredményeket, ezt nagyon nehéz számonkérni. A MSZ 13501-1 szabvány utolsó verziója 2007-es, de érdemes tudni, hogy 2010-ben azért végeztek rajta módosítást (angolul Amendment), ami a teljes szabvány számból derül csak ki: MSZ EN13501-1:2007 +A1:2010. Az osztályozás alapját képező főbb vizsgálati szabványok már 2011 utániak: MSZ EN ISO 11925-2:2011 és MSZ EN 13823:2011 +A1:2014.

 

Mégsem nézed meg, mire gyújtasz rá. Pancser!

Hogy miért lényeges ez? Ha a motorozásból hoznék példát, akkor biztonságos közlekedni vele, ha megfelelő védőöltözéket használunk, és védi a fejünket a bukósisak. A panel esetében ez úgy működik, hogy a vizsgálat során a panel éghető részeit, például a vágott végeket takarólemezekkel megvédik. Ez akár egy vagy több osztálynyi javulást is jelenthet papíron. Szerencsére ez a „trükk” ma már ritka, de az osztályozási jegyzőkönyvek végére oda szokták azért írni, hogy a minősítés „közvetlen alkalmazási területre”, illetve „megfelelő élvédelem nélküli felhasználásra” alkalmas. A megfelelő minősítésről tehát a jegyzőkönyv bekérésével lehetne meggyőződni, amit a gyártók nem szoktak odaadni, hiszen a dokumentum akár ipari titoknak minősülő információkat is tartalmazhat. Ilyenkor jön jól, ha a termék gyártóját egy független akkreditált vizsgálóintézet felügyeli. Hogy ez a felügyelet milyen mértékben valósul meg, azt a teljesítmény nyilatkozatokon (DoP) szereplő ún. teljesítmény igazolási rendszer mutatja meg. Itt a legjobb érték a legalacsonyabb, ami a panelek esetében az 1-es fokozat, vagyis a teljes intézeti kontroll. Aki 4-est lát, az kezdhet gyanakodni…


FIRES jegyzőkönyv első oldala. A teljes méretért kattintson!


FIRES jegyzőkönyv második oldala. A teljes méretért kattintson!

 

Alacsonyan szállnak a stukkerek

A tűzállósági határérték tekintetében szintén komoly változások mentek végbe a szabályozásban. A tűzállósági osztályozó szabvány utolsó változata az MSZ EN 13501-2:2016, tehát viszonylag újnak mondható. Ezen változat (illetve az abban hivatkozott vizsgálati szabvány) egyik fontos módosítása, hogy az oldalfali paneleknél a korábbiakkal ellentétben a vizsgálat eredménye csak abban az orientációban érvényes (álló vagy fekvő panel), amellyel a tesztet végezték. Korábban ez mindkét helyzetű panelre érvényes volt. Ennek okán a gyártóknak az elmúlt 2 évben sok új tűztesztet kellett végrehajtania, ha nem szeretnének foghíjakat a minősítési palettában. Újabban tehát hozzá kell szokni, hogy a határértékek mellett a DoP-ben megjelennek a H és V betűk, amelyek az orientációra utalnak.

 

Na, ezzel sem szeretnék egy sötét sikátorban találkozni!

A másik nagy gyártói versenyt kiváltó paraméter, hogy a falpanel mekkora támaszközzel tehető fel a megfelelő tűzállóság igazolása érdekében, vagyis milyen távol lehetnek a tartók egymástól. Az új MSZ EN13501-2:2016 szabvány szerint annyira, amilyen támaszközzel vizsgálták őket. (bizonyos feltételek teljesülése esetén még +1m) Mivel a legtöbb intézet 3x3m-es vizsgáló kamrákkal rendelkezik, a teljesítménynyilatkozatban szereplő értékhez - ha a gyártó másként nem jelöli - maximum 3m-es (esetleg 4m-es) fesztáv tartozik. De az orientáció sem maradhat el.

Néhány intézet már rendelkezik 5x5m-es, sőt ennél nagyobb vizsgáló kamrával is, de nem minden gyártó veszi a fáradságot ilyen vizsgálatok finanszírozására. Hogyan lehet akkor mégis, hogy minősítetten beépíthetők a panelek ennél nagyobb fesztávokra is? Itt jön képbe az EXAP (Extended Application), vagyis a kiterjesztett alkalmazás. Ezzel egy külön szabvány, az EN15254-5:2018 foglalkozik, ami pont egy éve lépett hatályba tehát igen újkeletű. Ez a szabvány – szigorú feltételekkel – lehetővé teszi a fesztávok kiterjesztését, természetesen az orientáció megtartásával. Ha 3m-es kamrában volt a teszt, akkor a maximális fesztáv 7,5m lehet. Aki ennél nagyobbat szeretne, válaszhatja az 5x5-ös, vagy nagyobb méretű kamrákat. A régebbi minősítések még 12m-t engedélyeztek, de ez már a múlté. Ha valaki ilyennel találkozik, az kezdhet gyanakodni, hogy nem friss az áru, amit kapott. Azt szoktam javasolni, hogy 2018 előtti keletű jegyzőkönyveket már nem szabad elfogadni igazolásul, vagy csak a minimális feltételek (pl. max 3m) teljesülésével.


Kamra rajza az EN1364-1 vizsgálati szabványból.

 

Hatvanöt fokos a törkölypálinkám, Ötvös úr!

Oldalfalak esetében, éppúgy, mint a tűzvédelmi osztály meghatározásánál, fontos szerepet játszik a panelek extra védelme, csak itt a termék gyári kapcsolatait szokták feltuningolni, ami az „E” vagyis a csomóponti lángáttörés értékét befolyásolja. Elméletben a teljesítménynyilatkozat egyik jellemző tulajdonsága, hogy ún. minimum értékeket definiál, vagyis tűzvédelmi szempontból egy olyan legmagasabb tűzállósági határértéket, amely minden fenti „speciális intézkedés” nélküli beépítés esetén is érvényes. Ha mégis egy „feljavított” érték kerül a nyilatkozatba, (ami nem baj) akkor egy felelős gyártónak ezt valamilyen módon illik jeleznie. Ennek lehetséges módja például kiegészítő megjegyzések alkalmazása: pl. „EI30 +fűzőcsavar”. Jó szolgálatot tesz még egy akkreditált intézet által elkészített osztályozó jegyzőkönyv, vagy egy ÉMI által kiadott TMI, bár ez utóbbi nem kötelező. Abban minden szükséges felétel szerepel.

 

A materialista világnézet nevében lefoglalom!

Aki nincs benne napi szinten egy termékszabvány értelmezésében, az könnyen el tud veszni az egymásra épülő szabványok szövevényében. És a jelen cikkben még csak egyetlen termékkel foglalkozunk. Ha úgy érzi, hogy a cikk elolvasása után csak még nagyobb zűrzavart sikerült okoznom a jogszabályok között, akkor elárulom, hogy e cikk írója is időnként elbizonytalanodott, hogy pontos információkkal tud-e szolgálni. Ennek egyik ellenszere, ha a megfelelő tűzvédelmi információért egy felelős, sok tapasztalattal rendelkező gyártóhoz fordulnak, amely a legfrissebb dokumentumokkal tud szolgálni a termékei megfelelőségét illetően

 

Kiss Attila, műszaki vezető
Kingspan Kft., Újhartyán
e: attila.kiss@kingspan.com
w: www.kingspan.hu

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 145 látogató olvasta.