Híreink

Menekülési útvonalak biztosítása – Bonyolult térszerkezet, egyszerű döntés

2019. szeptember 25. 15:33

Tűz esetén az embereknek még a legbonyolultabb épületből is képesnek kell lenniük egyszerű döntések sorával kimenekülni. Ehhez olyan, akár a helyzethez igazodva, dinamikusan változó vizuális információkra van szükség, amelyet a menekülési útirányt jelző rendszerek képesek biztosítani. Óriási előrelépések történtek ezen a téren.


Életvédelem – korszerű szabályozás

Az épület kiürítése, a menekítés a tűzvédelmi koncepció egyik legfontosabb életvédelmi eleme, amely szoros összefüggésben van a tűzfelismeréssel, a füst elvezetésével, a riasztással, a bent lévők hangok és jelek útján történő tájékoztatásával. A bonyolult térszerkezetű épületekben a menekülés egyik legfontosabb feltétele a láthatóság. A jó láthatóság befolyásolja a látásorientációt és ezzel a haladási sebességet.

A menekülési útvonalak biztosításának szabályozásában az OTSZ nagyot lépett előre, hisz a veszélyeztetett személyek menekülésének, mentésének biztosítása az egyik fő életvédelmi célja. Ebből a szempontból korszerű jogi környezet segíti az életbiztonság szavatolását. A koncepció egyik sarokköve ugyanis az épületekben lévők életének, és biztonságának szavatolása. A fejlődés kétirányú: egyrészt egyre bonyolultabb térszerkezetű épületekben, egyre több ember tartózkodik, másrészt ezek biztonságának megteremtéséhez ma már sokkal korszerűbb szervezési és technikai megoldásokat tudunk hozzárendelni.

 


Intelligens rendszerek

 

Az OTSZ egyértelműen fogalmaz miszerint a menekülési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelző rendszerrel kell ellátni. Kitér a követelményekre, szabályozza: a működőképességük időtartamát, a működőképesség-megtartás megvalósulás feltételeit, a biztonsági tápforrásra való automatikus átkapcsolás és a tűzeseti fogyasztó kialakítás feltételeit.

 

Ezen túl szabályozza, hogy mikor kell

  1. biztonsági világítást
  2. menekülési jeleket (magasan, középmagasan, alacsonyan)
  3. pánik elleni világítást és
  4. menekülési útirányt jelző rendszert létesíteni?

 

Tervezni kell! – Ki tervezzen?

Mindezekből jól látható, hogy a menekülési útvonalon nem egyszerűen lámpákat kell elhelyezni, hanem egy komplex rendszert kell megtervezni! Ez pedig a tervezés szabályozását – követelményekhez kötését indokolja, mert speciális ismereteket igényel. A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv) szerint: Az olyan TMMK alkalmas a villamos berendezés és a villámvédelem ismertetésére, amely tartalmazza a következőket: f) biztonsági világítás, biztonsági jelek és menekülési útirányt jelző rendszer kialakításának ismertetése.

 


Életvédelem – itt győzni kell!

 

A felülvizsgálat és karbantartás TvMI is olyan dokumentumokat vár el, amelyek tételes tervezést feltételeznek! Pl.: A biztonsági világítási rendszer megvalósult állapotát rögzítő dokumentáció, a lámpatesteket, biztonsági jelzéseket feltüntető alaprajzokkal. A rajzokon célszerű feltüntetni a kiürítési útvonalak vonalvezetését is, mert ez segíti az irányjelzések megfelelő iránymutatásának ellenőrzését. Sőt, ha a központi tápellátású rendszer egyes részeinek kábelezése nem védett tűzhatás ellen, akkor az egyes részek kiterjedését a rajzokon fel kell tüntetni.

Ezzel nagyon elégedettek is lehetünk, hisz a szabályozás szerint is tervezni kell! Ugyanakkor ott van a kérdés, ki tervezze? Látható, hogy a kérdés részleteiben erősen a villamos szakterülethez tartozik, de az építészeti tűzvédelmi tervező által kialakított koncepcióhoz kell igazodnia. Vagyis megítélésem szerint az építész tűzvédelmi tervező feladata, akinek a részletek kialakításába villamos tervezőt célszerű bevonni.

Ugyanakkor látni kell, hogy ez egyre több speciális részterületi szakismeretet feltételez. Biztosítani kell a folyamatos áramellátást, a kábelrendszerek védelmét. A biztonsági jelek telepítése a menekülés, és a mentés segítését és a füstfejlődést tekinti prioritásnak. Ennek logikáját, szabályait ugyancsak tanítani kell a tervezőnek, mert e nélkül előírások halmazát és nem egy védelmi rendszert lát a tervező. Biztosítani kell, hogy a menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt lássanak a menekülők a kiürítés irányáról. Sőt, a tárgyakat is világító biztonsági jelölésekkel kell megjelölni.

 

Elvek és gyakorlat

Óriási előrelépés az OTSZ korszerű szemléletmódja, ugyanakkor a gyakorlat szintjén sokat kell még előrelépnünk, a koncepcióban, tervezői gondolkodásban, tervezési munkamegosztásban.

A Kiürítésről szóló Tűzvédelmi Műszaki Irányelve már definiálja a kiürítési stratégiát, sőt a stratégai megválasztásának szempontjait külön mellékletben vázolja. Fő megállapítása, hogy az építmények kiürítésének megtervezése a tűzvédelmi tervező egyik legfontosabb feladata, amely nem csak az útvonalak biztosítását jelenti, hanem a menekülési folyamat időbeli és térbeli szervezését is a tűzzel (vagy más az épület állékonyságát, a benntartózkodókat érintő veszéllyel) közvetlenül vagy közvetve érintett építményben.

Ebből következően az épületek kiürítése bonyolult problémákat vet fel, amelyre már a tervezéskor kiürítési stratégiát kell kidolgozni.

Nos, ezen a téren sem a TvMI, sem a gyakorlat nem ismeri még részleteiben a menekülési útvonalak jelölésével (állandóság, láthatóság, elhelyezés, dinamikus jelölés), a vészvilágítás és a kijáratmutató rendszerek kezelésével kapcsolatos a mai kor színvonalán elvárható biztonságot.

Az építészeti és jelzésközpontú megközelítés mellé fel kell zárkóznia a menekülési útirányjelző rendszerekkel kapcsolatos ismereteknek. Vizuális információ nélkül ugyanis bármilyen jól tervezett, megfelelő szélességű útvonalon sem képesek a menekülők eligazodni, ha nincs irányfény, ami kivezetné a szabadba őket. Ma már lehetőség van a tűzjelző rendszer általi tűzjelzés esetén a készenléti üzemű irányfény lámpák vezérlésére. Ezzel elérjük, hogy a készenléti üzemű (vészkijárati, biztonsági világítási) lámpákat kapcsolja fel a tűzjelző rendszer riasztás esetén. A címzett rendszerek ezt már tűzszakasz, füstszakasz, vagy menekülési irány szelektíven is képesek megoldani. Ilyenek a címzett kijáratmutató rendszerek (mely nem egyenlő az áramkör felügyelt lámpákkal) amelyekben minden lámpa egyedi címzéssel rendelkezik.

A dokumentálás, hibajelzés a címezett központ feladata. Olyan paramétereket kell rögzíteni, amelyek az életbiztonságot (és ismét itt vagyunk az alapelveknél) maradéktalanul szolgálják! Mit jelent ez a gyakorlatban?

A központok legyenek képesek minimum 5000 esemény, vagy lámpánként 200 esemény tárolására. Az átjelzés legyen biztosított felügyeleti szervezet felé, vagy a közvetlen jelzés a tűzjelző központ felé (összevont hibajelzés), és az utána következő jelzéstovábbítás már minősített legyen.

 

Életvédelem – minősített termék

Az életvédelmi alapelvből következik, hogy a tervezői felelősség mellett, szigorú előírással kell a bóvlit elűzni az emberek életét veszélyeztető lehetséges tűzeset környékéről. A hazai építészeti tűzvédelemben ez azt jelenti, hogy csak ÉMI minősítéssel rendelkező terméket szabad beépíteni.

Ahol ezeket a rendszereket telepítik (bevásárlóközpontokban, irodaházakban, gyárakban, szórakozóhelyeken, szállodákban), ott sok ember életéről kell gondoskodni. Mindezt egy olyan rendszerrel, mely csak vész esetén működik, amelyhez maximális üzembiztonságot kell garantálni. Ehhez

  • minősített termék,
  • szakszerű tervezés,
  • gondos kivitelezés és
  • rendszeres, előírásoknak megfelelő karbantartásra van szükség.

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 198 látogató olvasta.