Híreink

Éghető gázok, gőzök – Robbanásveszély fogalomtár II.

2019. június 03. 17:13

Egy szakértőknek szóló gyöngyszemet adunk közre. A Védelem című folyóiratban sorozatban közöljük Bónusz János szakértő írásait a robbanásveszélyes és veszélyes munkaterületek, az éghető gázok, gőzök viselkedése, a robbanásveszélyes térségek zónabesorolása, a robbanásveszélyes környezet kockázatelemzése, a kockázati mátrix és a zóna témájában. Az ezzel kapcsolatos fogalmakat gyűjtötte csokorba szerzőnk.


0-ás zóna
 

Olyan térség, amelyben a gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyagok levegővel alkotott keverékéből álló rob­banóképes közeg folyamatosan vagy hosszú ideig, vagy gyakran van jelen.

1-es zóna
 

Olyan térség, amelyben a gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyagok levegővel alkotott keverékéből álló rob­banóképes közeg normál üzemben várhatóan, alkalmanként fordul elő.

2-es zóna
 

Olyan térség, amelyben a gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyagok levegővel alkotott keverékéből álló rob­banóképes közeg normál üzemben várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor is csak rövid ideig marad fenn.

20-as zóna
 

Olyan térség, amelyben a robbanóképes közeget a levegőben felhő alakban folyamatosan, vagy hosszú ideig, vagy gyakran jelenlévő gyúlékony por alkotja.

21-es zóna
 

Olyan térség, amelyben a robbanóképes közeget a levegőben felhő alakban normál üzem során alkalmanként előforduló gyúlékony por alkotja.

22-es zóna
 

Olyan térség, amelyben robbanóképes közeget alkotó gyúlékony por a levegőben felhő alakban normál üzem­ben várhatóan nem fordul elő, de ha igen, akkor is csak rövid ideig.

l-es alkalmazási csoportú gyártmányok

Villamos gyártmányok sújtólégveszélyes bányák számára.

ll-es alkalmazási csoportú gyártmányok

Villamos gyártmányok potenciálisan robbanóképes közegek számára, a sújtólégveszélyes bányák kivételével.

alkalmazási csoport (robbanóképes közegben alkalmazható villamos gyártmány esetén)

A villamos gyártmány besorolása az alkalmazási hely robbanóképes közegével kapcsolatosan.  IIA, IIB, IIC.

deflagráció

Hangsebesség alatti sebességgel terjedő robbanás.

detonáció

Hangsebesség feletti sebességgel terjedő robbanás, amit lökéshullám jellemez.

éghető állomány

Gáz, gőz, folyadék, szilárd anyag, vagy azok keveréke, amelyek gyulladáskor exoterm reakcióba léphetnek a levegővel.

éghető folyadék

Olyan folyadék, amelyből éghető gőz keletkezhet előrelátható üzemi körülmények között.

éghető gáz vagy gőz

Olyan gáz vagy gőz, amely levegővel meghatározott arányban keveredve robbanóképes gázközeget képez.

éghető köd

Éghető folyadék levegőben eloszló kis cseppjei, amelyek robbanóképes közeget alkotnak.

Erős szellőzés (VH)

Gyakorlatilag azonnal csökkentheti a kibocsátó forrásnál lévő koncentrációt létrehozva. Elhanyagolható kiterjedésű zónát eredményez. Azonban, ha a szellőzés üzembiztonsága nem megfelelő, akkor az elhanyagolható kiterjedésű zónát egy másik zónatípus veheti körül.

folyamatos fokozatú kibocsátás

Olyan kibocsátás, amely folyamatos, vagy ha előfordul, várhatóan hosszú ideig fennáll.

gázok/gőzök zónái
 

A robbanásveszélyes térségek a robbanóképes gázközeg előfordulási gyakorisága és időtartama alapján zó­nákba vannak sorolva; az alábbi meghatározások csak a Il-es alkalmazási csoportú gyártmányokra érvényesek.

gyenge szellőzés (VL)

A kibocsátás folyamata idején nem képes szabályozni a koncentrációt és/vagy a kibocsátás megszűnése után nem tudja megakadályozni, hogy túlzott mennyiségű éghető gázközeg maradjon fent.

gyúlékony anyagot tartalmazó rendszer

A gyártmánynak azon éghető gázt, gőzt vagy folyadékot tartalmazó része, amely belső kibocsátó forrássá vál­hat.

gyúlékony por

Olyan por, szálas vagy lebegő anyagok, amelyek levegőn égni vagy izzani képesek, és légköri nyomáson és normál hőmérsékleten a levegővel robbanóképes keveréket képezhetnek.

hibrid keverék

Levegő és különböző halmazállapotú gyúlékony anyagok keveréke.
MEGJEGYZÉS: Például hibrid keverék a metán, a szénpor és a levegő keveréke vagy a benzingőz, benzincseppek és a levegő keveréke. (EN 1127-1:1997)

hőmérsékleti osztály
 

Robbanásveszélyes környezetben használt berendezések, védelmi rendszerek vagy alkatrészek osztályozása a legnagyobb felületi hőmérsékletük szerint.

A robbanásve­szélyes környezetben használt villamos gyártmányok osztályozása a legnagyobb felületi hőmérsékletük alapján történik.

inertizálás
 

Inert anyagok adagolása a robbanóképes közeg kialakulásának megakadályozására.

kibocsátási fokozatok

A kibocsátásnak három alapfokozata van, amelyek a robbanóképes gázközeg jelenlétének csökkenő valószí­nűsége és gyakorisága szerinti sorrendben a következők: a) folyamatos fokozat; b) első­rendű fokozat; c) másodrendű fokozat. Egy kibocsátó forrás lehet bármelyik fokozatú, vagy azok kombinációja.

kibocsátási mérték

A kibocsátó forrásból időegység alatt kiáramló éghető gáz vagy gőz mennyisége.

kibocsátó forrás

Olyan pont vagy hely, amelyből éghető gáz, gőz vagy folyadék szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy robbanóké­pes gázközeg keletkezhet.

közepes szellőzés (VM)

Szabályozhatja a koncentrációt stabil zónahatárokat biztosítva a folyamatos kibocsátás megszűnése után nem marad fenn jelentős mennyiségű robbanóképes gázközeg.

közvetlen tűzveszély
 

Az éghető anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulás módja, állapota, mellyel egy időben és helyen a gyújtási energia adott és a nem kívánt égés megjelenésével lehet számolni.

legkönnyebben gyulladó robbanóképes közeg

Olyan robbanóképes közeg, amelyben a gyúlékony anyagok olyan koncentrációjúak, hogy a gyulladásához, meghatározott feltételek mellett, a legkisebb energia szükséges.

másodrendű fokozatú kibocsátás

Olyan kibocsátás, amely nem várható normál üzemben, de ha mégis előfordul, akkor valószínűleg csak ritkán és rövid időtartamra.

normál üzem

Az az állapot, amikor a berendezések, védelmi rendszerek és alkatrészek a tervezett felhasználásuk szerint, a tervezett jellemzőiken belül üzemelnek.

MEGJEGYZÉS: Kisebb gyúlékony anyag-kibocsátások a normál üzem részei lehetnek. Például tömítések kibocsátásai, amelyek a szivattyúzott folyadék nedvesítő hatásán alapulnak, kismértékűnek minősülnek.
Olyan meghibásodások (például szivattyútömítések, a karimatömítések tönkremenetele vagy az üzemzavar so­rán előforduló kifolyások), amelyek javítást vagy üzemen kívül helyezést igényelnek, nem tekinthetők a normál üzem részének.

potenciálisan robbanásveszélyes környezet

Az a környezet, amely a helyi és használati feltételekből következően robbanásveszélyessé válhat.

robbanásveszélyes állapot (közvetlen tűz- és robbanásveszély)
 

Az „A" vagy „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott.

robbanásveszélyes környezet

A gáz, a gőz, a köd vagy a por formájú gyúlékony anyagok keveréke a levegővel, atmoszférikus feltételek mellett, melyben, miután a gyújtás bekövetkezett, az égés átterjed az egész keverékre.

robbanásveszélyes térség
 

Olyan térség, amelyben robbanóképes közeg olyan mértékben van jelen, vagy annak jelenléte olyan mértékben várható, hogy a berendezések kivitelezése, telepítése és használata különleges óvintézkedéseket igényel.

 

1.  MEGJEGYZÉS: Gyúlékony porok rétegeit, lerakódásait és halmazait olyan forrásnak kell tekinteni, amely robbanóképes közeget ké­pezhet.

2. MEGJEGYZÉS: Normál üzem az az állapot, amelyben a berendezések tervezési jellemzőik szerint működnek.

3. MEGJEGYZÉS: A „flammable" és a „combustible" (gyúlékony) kifejezéseket szinonimaként használjuk.

robbanóképes gázközeg

Gáz- vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel alkotott keveréke normál légköri viszonyok között, amelyben a gyújtást követően az égés végigterjed a teljes keveréken. MEGJEGYZÉS: Bár a felső robbanási határ (FRH) feletti koncentrációjú keverék nem robbanóképes gázközeg, könnyen azzá válhat, és ezért térségbesorolás céljából bizonyos esetekben robbanóképes gázközegnek kell tekinteni.

szellőzés fokozatai

Erős szellőzés - Gyakorlatilag azonnal csökkentheti a kibocsátó forrásnál lévő koncentrációt létrehozva. Elhanyagolható kiterjedésű zónát eredményez. Azonban, ha a szellőzés üzembiztonsága nem megfelelő, akkor az elhanyagolható kiterjedésű zónát egy másik zónatípus veheti körül.

Közepes szellőzés - Szabályozhatja a koncentrációt, stabil zónahatárokat biztosítva. A folyamatos kibocsátás megszűnése után nem marad fenn jelentős mennyiségű robbanóképes gázközeg. A zóna típusát és kiterjedését a tervezési paraméterek határozzák meg.

Gyenge szellőzés - A kibocsátás folyamata idején nem képes szabályozni a koncentrációt és/vagy a kibocsátás megszűnése után nem tudja megakadályozni, hogy túlzott mennyiségű éghető gázközeg maradjon fent.

veszélyességi övezet
 

Helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagoknak, gépeknek, berendezéseknek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését:
- éghető gáz, gőz esetén nemzeti szabvány szerint
-  minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani.

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 160 látogató olvasta.


Kapcsolódó információk: