|
Híreink        Szakmai linkek Szaknévsor |
Lakossági energiahatékonyság – van még mit javítani2020. március 06. 09:07
Magyarországon a lakosság energiafogyasztása kiemelkedően magas, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32%-át teszi ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában mindössze 23%, Szlovákiában pedig csak 20%. Egy átlagos magyar családi ház szigetelésével több, mint 0,4 tonnával, 40-50%-kal is csökkenthető az éves CO2-kibocsátás. A magyar családi házállomány az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult. Egy átlagos magyar családi ház esetében a hőveszteség 35%-a a falakon, 25%-a a tetőn, 25%-a a nyílászárókon, 15%-a pedig a padlón át távozik. – A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink az indokolatlan hőveszteségük miatt egyre szélsőségesebb időjárást okoznak – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.
Szigorodó előírások A szabályozás – (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról – szerint 2020. december 31-e után már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető energetikai célú felújítás. A 2021-ben életbe lépő épület energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül. Ezt a hírt eddig 800 látogató olvasta. |
Ma van az Energiahatékonyság Világnapja – ennek kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy a lakossági energiahatékonyság hazánkban még mindig nem elég jó.
