|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Kérdések és válaszok az OTSZ-ről VIII. rész2008. szeptember 08.
1., Kérdés: Mire vonatkozik a rendeletben előírt, a már üzemelő tűz- és hibaátjelző rendszerek átépítési követelménye, a következők közül:
Az OTSZ 2. rész IV. fejezet 4.5.2.1. pontjában (139. oldal) a b) alpont végén vesszővel elválasztott kitétel az a) és a b) alpontra, vagy csak a b) alpontra vonatkozik? (az erre adott válasz tulajdonképpen választ ad az előző kérdésre: ha az 1. helyre is kitétel a 4.6. pontnak való megfelelőség, akkor a meglévő ilyen jellegű felügyeleti helyeket értelemszerűen hozzá kell igazítani az új szabályozáshoz). Befolyásolja-e az átjelző rendszerek átépítési kötelezettségét, hogy a létesítmény saját felügyeleti (porta, biztonsági stb.) szolgálata látja el a felügyeletet, vagy kifejezetten ezzel foglalkozó szolgáltatóról van szó? Válasz: A 4.6. pontnak a létesítményen kívüli állandó felügyeleti helynek kell megfelelnie. A tűz- és hibaátjelző rendszerek 4. § (2) bekezdés szerinti átépítése/cseréje a létesítményen belüli állandó felügyeleti helyek tekintetében nem szükséges. 2., Kérdés: Az OTSZ többször használja a menekülési útirányjelző rendszer kifejezést, aminek meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi szabványnak (5. rész, I/4. fejezet 4.16.4.pontja). Tudomásom szerint a vonatkozó szabvány azonosítója: ISO 16069 – ez helytálló? Ha igen, akkor ezt a szabványt, illetve követelményeit honnan lehet megismerni? Tudomásom szerint nem jelent meg magyarul. Mennyiben térnek el a szabvány előírásai a biztonsági jelzésekre vonatkozó OTSZ-követelményektől, mi a különbség? Válasz: A biztonsági jelekkel szemben támasztott követelményeket, előírásokat a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet tartalmaz. A biztonsági jelekkel kapcsolatos szabványok: ISO 17398:2004 a biztonsági jelek osztályozásáról, teljesítményéről, tartósságáról; ISO 16069:2004 grafikai jelekről, biztonsági jelekről, menekülési útvonalak tájékoztató rendszeréről; DIN 67510-1:2002 utánvilágító anyagokról és termékekről. A szabványok elsősorban a gyártók és forgalmazók számára tartalmaznak követelményeket, az OTSZ pedig ezen termékek alkalmazási területét, elhelyezési módját határozza meg. 3., Kérdés: Az OTSZ szerint a biztonsági jelzések utánvilágító vagy világító kivitelűek lehetnek. Az utánvilágító jelzések „működéséhez” külső fényforrás szükséges, ami lehet természetes és mesterséges. A természetes megvilágítást nem lehet elfogadni olyan használat, funkció esetén, amikor a megvilágítás megszűnése után is szükség lehet a menekülési irányok jelzésére (pl. sötétedés után is üzemelő rendeltetések, talajszint alatti funkciók esetében). Kivétel, ha a termék tanúsítványa igazolja azt, hogy a szükséges fénykibocsátás a következő napon, a természetes külső megvilágítás megjelenéséig vagy a rendeltetésszerű használat időtartamáig fennáll és nem csökken le egy elfogadható szint alá. Az OTSZ-szel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok között szerepelnek az alábbiak: „A biztonsági jelek lehetnek utánvilágító vagy elektromos berendezések/szerkezetek. A világító és utánvilágító berendezések telepítése létesítéssel jár, hiszen az elektromos vezetéket ki kell építeni a megfelelő működéshez, illetve azt tervezni szükséges. A tűzoltó készülékek esetében a II. fejezet 20.8. pont biztonsági jel telepítését, a 20.9. pont egy további megjelölést határoz meg. Tekintettel arra, hogy a megjelölő táblák kihelyezése csak a jelzés rögzítését igényli, az nem kivitelezési munka, így egyértelműen használati szabálynak minősül.” Mivel az utánvilágító jelzések és világító jelzések alkalmazása választható, ezért mondhatja-e az ügyfél a következőt: Ő világító jelzéseket szeretne elhelyezni, azonban a létesítéssel (szereléssel) járó munkálatokat csak X idő múlva, pl. egy komolyabb elektromos felújítás során fogja elvégezni (azaz gyakorlatilag kibújik a jogszabály teljesítése alól). Mivel az utánvilágító jelzések jelentős részénél feltehetően indokolt a külső mesterséges megvilágítás (valószínűleg kevés utánvilágító termék képes a természetes fény nélküli legnagyobb időszak áthidalására, megfelelő jelzőfény kibocsátására legalább a napnyugta és napfelkelte közötti időszakban – 16 óra és 7.30 óra közötti időtartamot figyelembe véve ez legalább 15 és fél órát jelent). Kérdés, hogy a tábla, jelzés elhelyezése tekinthető-e használati szabály teljesítésének, ha a hozzátartozó mesterséges külső megvilágítás szerelése létesítéssel jár? Azaz: a táblát a külső mesterséges fényforrással egyidejűleg kell-e elhelyezni, vagy elegendő-e először a tábla elhelyezése, és később, valamikor (?) a hozzátartozó (az „üzemképességet” biztosító) fényforrás felszerelése? Válasz: A kérdésekre adott válaszok között egészen pontosan az alábbiak szerepelnek: „A tűzoltó készülékek esetében a II. fejezet 20.8. és 20.9. pontok biztonsági jel telepítését határoznak meg, mindkettő létesítési kérdés. Az 1. § alapján a létesítési előírásokat meglévő épületek esetén akkor kell alkalmazni, ha az átalakítással, bővítéssel, rendeltetésmód változással érintett.” Ennek megfelelően nem jelenti a jogszabályi előírások alóli „kibújást”, ha az ügyfél „egy komolyabb elektromos felújítás” során fogja telepíteni a világító jelzéseket. Utánvilágító jelzések esetén a táblát a mesterséges fényforrással egyidejűleg kell elhelyezni. 4., Kérdés: A homlokzati tűzterjedés ellen tűzterjedési gátat kell létesíteni a tűzszakaszhatárok vonalában, vagy ez helyettesíthető a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározottak szerinti, automatikus oltóberendezéssel (5. rész, I/4. fejezet 4.8.12. pontja). A tűzszakaszon belüli homlokzati tűzterjedés ellen vagy tűzterjedési gátat, vagy a tűzterjedési vizsgálattal megfelelőnek minősített homlokzati szerkezetet lehet alkalmazni (ugyanott 3.6.9.1. pont). Helyes-e az értelmezés, miszerint a nagyobb követelmény (tűzszakaszhatár) esetében az I. fokú szakhatóság határozza meg a megfelelő védelem módját, a „gyengébb” követelmény esetében az OKF eltérési engedélyét kell beszerezni? Válasz: Igen, helyes az értelmezés. Abban az esetben, ha a nyílásos homlokzaton a nyílások közötti terület csak A1 tűzvédelmi osztályú anyagot tartalmaz, ugyanakkor nem elégíti ki a tűzterjedési gát követelményeit, az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság által meghatározottak szerinti automatikus oltóberendezéssel ez elfogadható műszaki kialakítás. Ennek hiányában az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 3.6.9.1. pontját kell alkalmazni, amely alól – más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében – kérelemre az OKF engedélyezheti az eltérést. 5., Kérdés: Ki végezheti el az 5. rész I/9. II. cím 5.4. szerinti túlnyomásos szellőző rendszer vizsgálatát? Válasz: Aki a mérésekhez szükséges eszközökkel és az 5.4. pontban foglalt követelmények szerinti vizsgálatra megfelelő szakértelemmel rendelkezik. 6., Kérdés: Az I/9. III. cím 2. pont szerinti 1 m2 csökkenthető-e abban az esetben, ha csak néhány m2-es a közlekedő? Válasz: Igen, de csak más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében kérelemre az OKF eltérési engedélyével. 7., Kérdés: Az I/4. fejezet 8. táblázatához: milyen tűzszakaszméret vehető figyelembe nem tömegtartózkodásra szolgáló közösségi épület esetében? Válasz: A tömegtartózkodásra szolgáló közösségi tűzszakaszok követelményei figyelembe vehetők a nem tömegtartózkodásra szolgáló közösségi épület esetében. A táblázat tömegtartózkodásra szolgáló tűzszakaszainak legnagyobb területei között található olyan érték is (pl.: 100 m2) amely területen nem képes 300 főt befogadni. A 8. jelű táblázat tűzszakasz rendeltetései – az OTSZ módosítása során fentiek miatt – változni fognak. 8., Kérdés: Az I/5. fejezet 2.12. szabályozza, ha nem megfelelő a tűo. felv. terület. Lehet-e eltérést kérni az OKF-től akkor, ha 4 kritérium nem teljesül? Válasz: Amennyiben 4 vagy annál több kritérium nem teljesül, akkor az OTSZ 5. rész I/5. fejezet 2.12. pontja szerint az I/9. fejezet II. cím 1.4.4. pontját kell középmagas illetve az 1.5.2. pontját magas épület esetén alkalmazni, ezért nem indokolt az OKF megkeresése. 9., Kérdés: Ha a tűzoltási felvonulási terület nem biztosított, az I/9. fejezet II. cím 1.4.4. vagy 1.5.2. pont kritériumait teljesíti az épület, akkor is kell teljesíteni az alapkövetelményeket, mint pl. útszélesség, letalpalás, tűzcsap, mentési ablak megjelöléssel, vagy a parkolási tilalom? Válasz: Az OTSZ 5. rész I/5. fejezet 2.12. pontja szerint a tűzoltási felvonulási terület akkor nem biztosított, ha a 2.1-2.11. pontokban megfogalmazott kritériumok közül 3-nál több kritérium nem teljesül. Ennek értelmében „alapkövetelményekről” nem beszélhetünk, mivel az előírás nem tesz különbséget abban az esetben ha 4 kritérium nem teljesül vagy ha mind a 11 kritérium nem teljesül. 10., Kérdés: Mélygarázs esetén milyen feltételekkel alkalmazható a tűzszakaszok elválasztására automatikus oltóberendezés? Válasz: Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.8.5. pontja értelmében közösségi épületek esetében - amennyiben annak teljes területe beépített automatikus oltó- és jelzőberendezéssel kerül kialakításra - sűrített sprinklerfejek alkalmazásával történő tűzszakaszolás is megengedett. Nem lehet sűrített sprinklerfejekkel tűzszakaszolni, ha az elválasztott tűzszakaszok összesített alapterülete alapján azok egy tűzszakaszba is kialakíthatóak lennének. Ebben az esetben a tűzszakaszolás kizárólag épületszerkezetekkel történhet. A 4.8.5. szerinti tűzszakaszolás helyét és módját a OKF-fel egyeztetni kell. A kialakítás megfelelőségét az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság és hatóság vizsgálja. Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.8.4. pontja értelmében a A „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység céljára szolgáló, legfeljebb 500 MJ/m2 tűzterhelésű tároló épületekben a tűzszakaszokat elválasztó tűzgátló fal indokolt esetben – az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján – önműködő vízfüggönnyel helyettesíthető. 11., Kérdés: Az I/9. fejezet nem tiltja az üveg vagy alumínium füstkötényfal létesítését. Valóban lehet alkalmazni? Válasz: Az OTSZ 5. rész I/9. fejezet I. cím 3.5. pontja értelmében – egylégterű csarnokokban és olyan épületek legfelső szintjén, ahol a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat – a kötényfal anyaga legalább B tűzvédelmi osztályú és E 30 tűzállósági határértékű, vagy a rögzítő elemeivel együtt A1 tűzvédelmi osztályú legyen az 5. rész I/9. fejezet 1.9. pontban foglaltakat figyelembevételével. Az átriumok esetén legalább 60 méterenként kialakított füstszakaszokat egymástól elválasztó kötényfalak anyagával szemben nincs konkrét követelmény. A tűzvédelmi szakértő az általa készített dokumentáció tartalmával szemben szakmai felelősséggel tartozik. Ebben az esetben a kötényfal kialakításánál az 5. rész I/9. fejezet 1.9. pontban foglaltakat kell figyelembe venni, hogy a forró égéstermékek gyújtási veszélyt ne jelentsenek rá. Összességében az üveg vagy alumínium szerkezet tűz esetén minimális időn belül elveszti funkcióját, amely az 1.9. pontban foglalt előírásnak nem tesz eleget. 12., Kérdés: A biztonsági jelek utánvilágító felületeinek megvilágítását biztosítani kell akkor is, ha az épületben nem tartózkodik senki, vagy az zárva van? Válasz: Az utánvilágító rendszer lényege, hogy az épületben a világítás bármely okból történő megszűnése esetén - kiépítéstől függően - a menekülési útvonal teljes hosszán, illetve annak egyes részein megjelöli a menekülésre használható útvonalat, kijáratokat, vészkijáratokat, az esetleg tűz leküzdéséhez szükséges tűzoltó készülékeket, tűzcsapokat, tűzjelzőket. Amennyiben a biztonsági jelek utánvilágító felületeinek megvilágítását nem biztosítják, a táblák kisugárzási ideje folyamatosan csökken majd megszűnik. A jelzések utánvilágító kisugárzása a kiürítés időszakában kell, hogy a legerősebb legyen. Nincs akadálya a megvilágítás lekapcsolásának, amennyiben biztosítható, hogy a megvilágítás nélküli időszakban semmilyen körülmények között nem tartózkodhatnak az épületben személyek és arra az időre mikor az első személy belép (akár munkaidőn kívül is) az épületbe az utánvilágító felületek ismét elérik teljes fényerejüket. 13., Kérdés: A tűzterhelési normák nem mindegyike jó, pl 1200 kg/m3 Poliuretán hab esetén. Lehet-e alkalmazni más értékeket, amelyeket pl. a gyártó/forgalmazó közöl? Válasz: Poliuretán hab esetén az 1200 kg/m3 a poliuretán hab alapanyagának testűrűségét jelenti. Az alapanyag testsűrűségének és a gyártó tájékoztatójának figyelembevételével határozható meg az alapanyag habosításával előállított pur-hab testsűrűsége. Az OTSZ 5. rész I/8. fejezet 2. g) pont szerint vizsgálati bizonylat csak olyan éghető anyagok esetében vehető figyelembe, amelyeket a 2. táblázat nem tartalmaz. 14., Kérdés: A 3. rész III. fejezet 4. cím 2.3. pont alapján a szomszédos épületen akkor is el kell végezni a felülvizsgálatot, ha az más tulajdona? Válasz: Nem a villámvédelmi felülvizsgálatot kell elvégezni, hanem a felülvizsgálandó épület villámvédelmi rendszerére kiható változásokat kell vizsgálni, mint pl.: magasságban, épületszerkezetekben bekövetkezett változásokat, de ezen túlmenően a környezetben lévő fák helyzetét, magasságát is indokolt figyelembe venni. 15., Kérdés: Alkalmazható-e kiürítési számítással igazolt helyen olyan szerkezet, mely látszólag válaszfal, azonban az nem födémtől födémig zárja le a teret, továbbá ezen helyiség lépcsőházához vagy kijáratához vezető útvonalánál kell-e a hő- és füstelvezetési követelményeket teljesíteni? Válasz: A klasszikus válaszfali beépítés feltételezi, hogy a válaszfal szerkezetek födémtől födémig kerülnek beépítésre, mivel ezen szerkezetek vizsgálata is így történik, tehát a katalógusokban megadott tűzállósági határértékek egzakt módon csak akkor értelmezhetők, ha az alkalmazás feltételei azonosak a vizsgálati feltételekkel. A térelválasztás során kialakuló terek egy helyiségként kezelhetők, mivel nem alakulnak ki minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterek az alábbi esetekben: - a válaszfalak födémről indulnak, és álmennyezeten záródnak, - a válaszfalak álpadlóról indulnak és födémen záródnak, - a válaszfalak álpadlóról indulnak és álmennyezeten záródnak. Ezen egységeken belül a fentiek szerint tervezett válaszfalaknak nem kell a válaszfalakra megadott tűzállósági határértéknek megfelelniük. Az így kialakított összefüggő terek kiürítését az OTSZ 5. rész I/7. fejezet 1. táblázatában megengedett első szakasz (t1) időtartama alatt kell biztosítani. Az OTSZ 5. rész I/9. fejezet III. cím szerinti hő- és füstelvezetést fenti terek esetében nem kell biztosítani, mivel az zárt folyosókra (közlekedőkre), átriumokra vonatkozik. Amennyiben fenti terek terepszint alatti padlószintű helyiségként kerülnek kialakításra, akkor az OTSZ 5. rész I/9. fejezet IV. cím szerinti hő- és füstelvezetést biztosítani kell, ahol az egy légtérbe tartozó terek összesített alapterülete jelenti a hő- és füstelvezetés számítás alapját. 16., Kérdés: A kettős betáplálás biztosítható más transzformátorról, de ugyanazon hálózatról? Válasz: Nem biztosítható. Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.16.7. pont szerint a második betáplálás az üzemi energiaellátástól független transzformátorról és hálózatról létesítendő. Ettől eltérő megoldás – más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében – kérelemre az OKF eltérési engedélyével lehetséges. 17., Kérdés: Az OTSZ-ben a beépített tűzjelző, oltó berendezéseknél a napi ellenőrzések és naplózások ügyében keresem a lehetséges megoldást, az életszerűséget. Nyilván nem ott, ahol az őrző-védő kioktatott portás ember mellett van a központ -és az új üzemeltetési napló -papír alapon. Országosan pl. 1000-2000 konténer, esetleg egyéb 15-20 m2-es műszaki építményekben lévő telefonközpont, átviteltechnika vagy egyéb műszaki berendezések helyszínein hogyan lehet eleget tenni az elvárásnak, a napi ellenőrzésnek, "papíralapú" naplózásnak? Nem fogadható el ez elektronikusan? Távfelügyeleten a diszpécser látja, ha eseménytelen (tűzjelzés, hibajelzés nincs) a rendszer. De a tételesen leírt elvárás - pl. a hang és fényjelzés ellenőrzése ezeknél megoldhatatlan. Az új jelzőközpontok egy részénél a hangjelzés "hurok" felügyelt lehet, és hibajelként "távjelez" és akkor ez kielégíti az elvárt- megfogalmazott elvárást? De a 3-5-10 éves központok ezt nem tudják. Ezekkel mi legyen? a 2013-ig való távfelügyeleti átalakításoknál a központ cseréket is el kell végezni? ezrével? Van-e esély ezekkel kapcsolatban valamiféle megoldásra életszerű állásfoglalást kapni? Esetleg megelégedni a távjelzés "eseménytelen" jelzésével? Egy ilyen kis központban szinte "berendezés védelemnek" tekinthető a tűzjelző, hónapokig ember nincs is a helyszínen..- kinek szól a hangjelzés.? Vagy ha van ott karbantartani cca 1 órát valaki a tüzet, a füstöt kiszagolja - és hívja a Tűzoltóságot, - a diszpécser is megteszi Tűzjelzés esetén -esetleg egy kontroll telefon után? Hogy lehet a szándékaiban nyilván érthető OTSZ előírásokat betartani.. jelző és/vagy oltó esetén? Különösen, ha nem is "kötelezett" a védelem - bár ebből a szempontból már NEM tesz különbséget a jogszabály üzemeltetési és felülvizsgálati, karbantartási szempontból... Mi lesz, ha a Tűzoltó ellenőriz, megbünteti a tulajdonost? Hogyan lehetne ezt a problémát kezelni, megoldani? Válasz: Amennyiben a kezelő-személyzet nélküli létesítményekben elhelyezett tűzjelző központ állandó felügyelete automatikus átjelzéssel, távfelügyeleten keresztül történik, elegendő a napi ellenőrzést a távfelügyeletnél vezetett üzemeltetési napló kitöltésével megvalósítani, azoknak az OTSZ által előírt napi ellenőrzéseknek a végrehajtásával, amelyek távfelügyeleten keresztül is megvalósíthatók. Az üzemeltetési napló vezetése történhet elektronikusan is, amennyiben az előírt bejegyzések hitelesen történnek és a selejtezés időpontjáig hitelt érdemlően visszakereshetőek. Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás során azt kell szem előtt tartani, hogy a tűzjelző berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani. Mindemellett ajánlott egyeztetni az elvárásokról azzal az elsődleges működési terület szerinti tűzoltósággal, ahol a tűzjelző berendezéssel felszerelt létesítmény található és szükség esetén az elvárásokat írásban rögzíteni, a későbbi félreértések elkerülése érdekében. Új telepítéseknél műszakilag meg lehet valósítani – és elő is írható – hogy a tűzjelző központ valamennyi jelzőáramkörének jelzését (hang, fény), működését távfelügyeleten keresztül is lehessen ellenőrizni. A korábban telepített tűzjelző rendszereket természetesen nem kell átalakítani. 2013. március 1-ig nem a tűzjelző központok cseréjét/átépítését kell megoldani, hanem a tűz- és hibaátjelző rendszerekét, amelyek nem felelnek meg az OTSZ 2. rész IV. fejezet 4.6. előírásainak Fórum rovatunkban ugyancsak több kérdésre találnak választ olvasóink.
Ezt a hírt eddig 4289 látogató olvasta. Kapcsolódó információk: |
Az új OTSZ alkalmazói rendkívül aktívan keresik kérdéseikre a válaszokat. Most újabb 17 kérdésre megszületett választ közöljük.Felhívjuk a kollégák figyelmét, hogy a 60/1992. (XI. 17.) AB határozat alapján az itt közöltek nem teljesítik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben az állami irányítás egyéb eszközeire meghatározott feltételeket (így pld. nem minősül utasításnak, jogi iránymutatásnak) ezért jogilag kötelező hatálya nincs.
