Ami eddig történt az egyfajta válaszkísérlet az új kihívásokra, ami sokak szerint erősen az „úri huncutság” kategóriába tartozik! Bizonyos szempontból ma még sokszor igaz is ez a vélekedés!

A képernyőn megjelenő szép színes térképek csak a szemfényvesztést szolgálják, ha nincs mögöttük

-         jól meghatározott cél, (Mire akarom használni? Miben segíti a munkámat?)

-         a céloknak alárendelt adatbázis,

-         kritikus adattömeg. (Néhány létesítmény - falu adatait térinformatikai rendszerbe foglalni a befektetett energiához képest kevés eredménnyel bíztat.)

 

Somogyban 245 településen az állampolgárok és anyagi javaik védelme érdekében az

Célunk szerint olyan komplex adatbázis felállítását kívántuk elérni, amellyel katasztrófahelyzetekben gyors és pontos elemzések készíthetők és a napi tűzoltási és műszaki mentési munka tervezéséhez és szervezéséhez térinformatikai háttértámogatás biztosítható. 

Az informatika pedig nagytömegű adattárolást és gyorsan elérhető adatbázist tesz lehetővé.

Ezt a térrel összekötve rövid idő alatt lényegi összefüggések kiemelésére nyílik lehetőségünk.

 

A térinformatikai rendszer alapelemei az ArcWiew 3.2.-es térinformatikai szoftver és a megye digitális térképe mindenütt rendelkezésre áll. A térkép tartalmazza utca, házszámig a megye valamennyi adatát (pl.: településrészek nevei, vízrajzi nevek, nyomvonalas létesítmények stb.) A címekhez hozzárendelt népességi adatbázis adja a veszélyhelyzet értékeléshez a térképen az elemi adatokat. (geokódolt úthálózat, összes cím népességi adatokkal). Ezen felül felmértük a megye intézményeit (típus, befogadóképesség, elérhetőség) és geokódolva a térképre kerültek.

Minden település rendelkezik egy adatbázissal, (népesség, lakóépületek száma, önkormányzat elérhetősége stb.) amelyet a RST adataival valamint az általunk kidolgozott veszélyeztetettségi adatbázissal továbbfejlesztettünk.

Az adatbázisba kerültek a megyei üzemek, intézmények, kiemelten az élelmiszeripari üzemek, állattartó telepek, vízkutak, gázfogadó állomások, elektromos teherelosztók, a potenciális veszélyforrások, az egészségügyi intézmények a kórházak (osztályonkénti ágyszám kapacitással), az együttműködésben érintett szervek stb. speciális adatai.

 

 

A tűzoltás vezetés gyakorlatában külön említendő a megye erdőtérképe, amely erdőterületi, helyrajzi, fafaj és tulajdonosi csoportosításban képes a feldolgozott adatokat szolgáltatni.

Kiterjedt erdőtűznél a helyzet áttekintése, a tűzoltás vezető pontos „képbe” kerülése jelent problémát. A hiányos információk alapján hozott döntések okozzák többnyire a beavatkozások elhúzódását, kudarcait.

Somogyban 60 ezer erdőrészlet adataival rendelkezünk. Ha a tűzhelyszín koordinátáit ismerjük az adott terület adatai, valamint a lehetséges terjedési irányba eső területek mérete, fafaja, a léniák, közlekedési utak, vízforrások láthatók a térképen. Eddig, ha a tűzoltó a kezében lévő GPS segítségével megadta a koordinátáit, pontosítható volt a helye, s onnan rádión keresztül irányítható volt az irányszög és a pontos távolság megadásával.

 

Nos a bevezetőben említett fordulópontot az EDR rádiók bevezetése jelentheti.

 

Az új rádiórendszer – a beépített GPS és egy szoftver segítségével - lehetővé teszi a járműkövetést. Erre az ad lehetőséget, hogy a gépkocsi rádiók 15 perc vagy 100 m elmozdulás esetén adnak pozíciót, a kézi rádiók elmozdulástól függetlenül 2 percenként. Ennek eredményeként a legutóbbi gyakorlatunknál a járművek és a felderítők pozíciói folyamatosan érkeztek, a tűzoltás vezető jól tudta követni a beavatkozás menetét. A gépjármű és gyalogos felderítés útvonal vizsgálata jól behatárolta az „égő” területet. A kiérkező egységek a tűzterület nagyságát GPS koordinátákkal határolták be. A tűzoltás-vezető gyorsan átlátta az égő terület megközelítési útvonalait, vízszerzési helyeit, a terület fa fajtáit. Ezen túl lehetővé vált a beavatkozó egységek mozgásának nyomon követése, sőt hibás útvonal választás esetén azonnali korrigálása is.

 

 

Egy esetleges vegyi baleset esetén az a fő kérdés, hogy mekkora területet érinthet a veszély. Ez döntően az anyagtól, a kibocsátás formájától és az adott meteorológiai viszonyoktól függ. Erre az amerikai fejlesztésű és szabad felhasználású ALOHA terjedési modellező programot használjuk. Az ALOHA az említett változó adatok megadása után egy terjedési felhőt számít, melyet az ArcView importálni tud. Az importált felhő modell a térképen szélirány és mérethelyesen jelenik meg. Az emberek veszélyeztetése esetén leválogatja a veszélyeztetett lakosságot, intézményeket, összesíti az adatokat és nyomtatható listát készít róla. Ezt követően a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport GPS-el képes a veszélyeztetett terület pontosítására. (Sajátosan magyar megoldással a terjedést modellező szoftverek közül sokszor nem azt használjuk – ha egyáltalán használjuk – ami kifejezetten erre készült és nem mellékesen ingyenes. Inkább veszünk a kávé helyett cikóriát. Ez olyan „mintha”.)

 

Amint említettem technikai értelemben fordulóponthoz érkeztünk. Ez azonban a kihívásokra adandó adekvát válaszok kiizzadása nélkül egy fabatkát sem ér. Ezek a technikai lehetőségek csak akkor válnak valódi fejlesztési alternatívákká, ha képesek leszünk az ezek által megkövetelt szervezeti-szervezési változtatásokat is végiggondolni.

 

A GPS arra jó, hogy mindig egzakt módon mutatja, hogy hol állunk. Ha ezt digitális térképre helyezzük láthatóvá válik álláspontunk a környezetünkhöz képest.

Lehet, hogy nem csak tűzoltás-vezetéshez ajánlható?

 

Heizler György tű. ezds.