Csarnoképület esetében, ha annak tetőfödém térelhatároló szerkezetére EI 15 követelményt ír elő a 7. táblázat pl.: III. fokozatnál akkor kialakítható-e a tetőfödém hidegtetőként függetlenül attól, hogy EI 15 perces követelményt támaszt a táblázat? Alkalmazható-e Lindab trapézlemez, amelynek nincs a tűzzel szemben ellenálló képessége? Így a védelem nélküli acél tartószerkezetből (3.8.4.) illetve hő- és füstelvezetés nélkül (I/9. fejezet I. cím 3.1.3.) létesülhet a csarnok?

 

Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 3.8. pontja (7. táblázat) rendelkezik az egyszintes csarnoképületek tűzállósági fokozat követelményeiről.

Ezen fejezet 3.8.4. d) pontja kimondja, hogy az egyszintes csarnoképület teherhordó acélszerkezetei védelem nélkül készíthetők a rendeltetéstől függetlenül akkor, amikor a tetőhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető) és az olyan anyagból készül, amelynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása (A1, A2 T_H < E 15) és az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre.

Az OTSZ I/9. fejezet 3.1.3. pontja kimondja, hogy nem kell hő- és füstelvezetőt létesíteni az 50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű helyiségekben és az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló épületekben, továbbá az olyan csarnok épületeknél, ahol a fedélhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető) és az olyan anyagból készül, amelynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása E<15, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre.

Ez utóbbi két rendelkezés speciális előírás, mely enyhítést ad az általános követelményekhez képest. Ennek megfelelően, amennyiben a csarnokszerkezet tetőfödém térelhatároló szerkezeteként olyan anyagot alkalmaznak, amelynek nincs számottevő ellenállása a tűzzel szemben, azaz E<15 (hidegtető), akkor a csarnokban nem kell hő- és füstelvezetőt kialakítani, továbbá a teherhordó szerkezetek készülhetnek védelem nélküli acélszerkezetből. Az egyéb szerkezetekre vonatkozóan a tűzállósági fokozatnak megfelelő általános (az I/4. fejezet
7. táblázatban megadott) követelményeket kell betartani.

 

 

Egyszintes épületnél nem értelmezhető a homlokzati tűzterjedés. Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 3.6.9. pont szerint az ilyen szerkezetek tömör falszakaszainak tudnia kell a nyílás nélkülire vonatkozó követelményt. Végülis egy egyszintes épület nyílásos vázkitöltő falának milyen követelményt kell kielégítenie? Az 1-5. táblázatokban foglaltakat vagy nincs rá konkrét követelmény?

 

Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 3.6.6. pont kimondja, hogy a fejezet 1-5. táblázataiban a vázkitöltő-, és függönyfalakra vonatkozó követelmények nyílás nélküli szerkezetek esetében alkalmazandók.

A fejezet 3.6.9. pontja értelmében a nyílásos homlokzati falakat tartalmazó épületek esetében a külső térelhatároló falszerkezettel szemben csak homlokzati tűzterjedés határérték követelmény van. A homlokzat tömör falszakaszainak a nyílás nélküli falszerkezetre vonatkozó tűzállósági határérték-követelmény időtartamán belül ellen kell állni a tűznek.

Fentiek alapján, egyszintes épületeknél a nyílásos homlokzati falak nyílással rendelkező részeire nincs konkrét tűzvédelmi követelmény, a tömör falszakaszoknál a vázkitöltő falakra vonatkozó tűzállósági határérték követelményeket kell betartani.

 

 

 

4. rész XII. fejezetben mit jelent az 5.5. pontjában említett bizományos térkerítés?

 

A GOMBSZ előírásai között szerepelt a megfogalmazás, a cseretelephez tartozó zárt kerítés.

 

 

4. rész XII. fejezet 6.8. pontjának előírásai értemében „2-4” kategóriájú cseretelepeken kerítésen belül élőfán kívül még fű sem lehet?

 

A követelményrendszer ebben az esetben változatlan maradt a GOMBSZ előírásához képest. A jogszabály előírása alapján nem, hiszen a gondozatlan vegetáció száraz időjárási körülmények között nem megengedhető.

 

 

4. rész XII. fejezet 6.15. pontjának előírásai értemében a családi házaknál elhelyezett 1 kategóriás cseretelep területe meddig terjed ki? Kiterjed az egész udvar területére?

 

A 4. rész XII. fejezet 1. pontjának értelmében PB-gáz cseretelep: az a hely, ahol a forgalomba hozó a PB-gáznak a fogyasztók részére palackban történő kiszolgálásával és ehhez kapcsolódóan a szükséges palackok átmeneti tárolásával foglalkozik. Ennek értelmében, amennyiben a fogyasztók az udvar területére bejuthatnak és a kiszolgálás érdekében a teljes udvaron át kell haladni, akkor a teljes udvar területe. Amennyiben az udvarba a fogyasztó nem juthat be, akkor csak a palackok tárolására szolgáló terület.

 

 

A 4. rész VI. fejezete szerint a tároló helyiség padlószintje 0,1 m–rel magasabban legyen a környező járdánál és az ajtóban ne legyen küszöb, viszont a IX/2. fejezetben a tároló helyiség ajtajában 0,15 m magas küszöb legyen. Most kell a küszöb vagy nem?

 

A kamrára a VI. fejezet, a tárolótérre a IX/2. fejezet vonatkozik, az előírások ebben az esetben sem vegyesen értelmezendőek.

 

 

5. rész I/2. fejezet 2.2.35.1. pont: „Mozgásában korlátozott személyek: akik fizikai állapotuk miatt, valamennyi környezeti hatást nem képesek befogadni (vakok és gyengénlátók stb.), és veszélyhelyzet esetén a szükséges cselekvést megfelelően gyorsan nem tudja végrehajtani.”

E fogalom szerint a fekvőgipszes lábú beteg, vagy a frissen műtött személy, aki még nem kelhet fel az ágyból, de a veszélyhelyzetet megfelelően képes felfogni, megítélni „csak” reagálni nem képes megfelelő gyorsasággal nem tartozik a mozgásában korlátozott személyek közé?

 

A fekvőgipszes lábú beteg vagy a frissen műtött személy, aki még nem kelhet fel az ágyból mozgásában korlátozott személynek minősül, mert a környezeti hatást nem képesek befogadni, hiszen a betegségből, műtétből adódóan valamely érzékszervük nem képes úgy működni, mint egy egészséges szervezet esetében, késve vagy egyáltalán nem érzékeli a tűzkeletkezés kísérő jelenségeit (pl.: hő, füst, hang, stb.). Ugyanakkor veszélyhelyzet esetén a szükséges cselekvést megfelelően gyorsan sem tudják végrehajtani fizikai korlátaik miatt. Az OTSZ módosítása során az „és” kapcsolatot „vagy” kapcsolatra fog cserélődni a könnyebb jogértelmezés érdekében.

 

 

5. rész I/2. fejezet 2.3.25. „Tetőszerkezet: tetőtérrel kialakított épület tetőterét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és fedélhéjazatból áll. 2.3.26. Fedélszerkezet: a tetőszerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot.” E fogalomba beletartozik a tetőlécezés és a héjazat alatti teli deszkázat is?

 

A tetőlécezés és a héjazat alatti teli deszkázat – amennyiben a tetőszerkezet csapadékzáró részét hordja és rögzíti – fedélszerkezetnek minősül.

 

 

5. rész I/3. fejezet 5.2. pont a d) és e) alpontok önállóak, vagy a c) alpontjaiként kell értelmezni őket?

 

A c) „alpontjaiként” értelmezendők.

 

 

5. rész I/3. fejezet 6.2.3 pontban említett „tűzvédő mennyezeti membránok” alatt mit kell érteni?

 

Nem teherhordó födém (önhordó membrán): Olyan önhordó vízszintes térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik.

 

 

5. rész I/4. fejezet 1.2.7 pont „Azok a tűzszakaszok, amelyek teljes területe önműködő tűzjelző és oltóberendezéssel van ellátva vagy területük legfeljebb a vonatkozó jogszabályban megengedett alapterület legfeljebb 25 %-a az 1.1. és 1.2. bekezdésben meghatározottaknál - a szintszámnak megfelelően - eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerkezetekből létesíthetők a tűzvédelmi hatóság engedélyével.”

Ezen pont alkalmazása esetén a 4. pontban a tűzszakaszok maximális területére vonatkozóan megadottak közül a magasabb, vagy az alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó követelményt kell betartani?

 

A tűzszakaszok tűzállósági fokozata nem változik! A tűzvédelmi hatóság az épületszerkezetek tűzállósági határértéke tekintetében ad csak engedményt, de éghetőségében nem. Ezáltal az épület tűzállósági fokozata nem változik és ebből adódóan a tűzszakaszok megengedett mértéke sem.

 

 

5. rész I/4. fejezet 1.2.7 pont által megengedett enyhítés korábban nem volt együtt alkalmazható a 4.3.4 4.4.2 4.5.2 4.6.1 pontokban megfogalmazott (tűzszakasz terület megnövelés) engedménnyel. Az új jogszabály szerint a két engedmény együttesen is alkalmazható?

 

Igen, a jelenleg hatályos előírások ezt nem tiltják.

 

 

5. rész I/4. fejezet: 2.2. pont „Egy épületen belül eltérő tűzállósági fokozatú, épületrészek akkor létesíthetőek, amennyiben az épületrészek egymás mellett kerülnek kialakításra,” Ha a pont egyéb előírásai teljesülnek, miért nem lehet úgy egymás fölött elhelyezni eltérő tűzállósági fokozatú tűzszakaszt, hogy közülük az alsó lenne a magasabb tűzállóságú?

 

Az eltérő tűzállósági fokozatú épületrészek tűz hatására eltérően viselkednek. Az előírás célja, hogy a kisebb tűzállósági fokozatú épületrész károsodása, tönkremenetele – a dilatált elválasztás következtében – ne okozza a magasabb tűzállósági határértékű épületrész károsodását. Egymás feletti épületrészek esetében ez nem valósítható meg, mert az épület tartószerkezetei statikailag összefüggnek. A felsőbb szintek terheit az alsóbb szinteken keresztül a legalsó szint falai, födémszerkezete, az épület alapozása viseli. Ezáltal az épület tartószerkezete statikailag egy egésznek tekintendő, amelynek bármely ponton történő károsodása (pl.: oldalfal, födém összeomlása) az egész épület állékonyságát veszélyezteti.

 

 

5. rész I/4. fejezet 4.2 pontjánál a c-f) alpontok a b) alponttal (gabona- és terménytároló silók tűzszakasz területe) egyenértékűek, vagy a b) alpontjainak tekinthetők?

 

A b) „alpontjainak” tekintendők.

 

 

5. rész I/4. fejezet 4.3.4 pontja lakó és közösségi épületek, tűzszakaszok esetében beépített oltóberendezés telepítése esetén is csak a többszintes, a középmagas és magas épületekre engedi meg a tűzszakasz terület megnövelését. Földszintes épület esetében ezek szerint ezt a kedvezményt nem lehet igénybe venni?

 

De igénybe lehet venni, mert az OTSZ 5. rész I/2. fejezet 2.3.14. pontja értelmében a földszintes épület többszintes épületnek tekintendő.

 

 

5. rész I/4. fejezet 4.8.6 pontja előírja, hogy „a 4.8.5. szerinti tűzszakaszolás helyét és módját a OKF-fel egyeztetni kell”, ugyanakkor a kialakítás megfelelőségének megállapítását az I. fokra helyezi. Nem fog ez összeütközéseket okozni? Milyen jogi kötelezettséget von maga után egy „egyeztetés”? Honnan tudja majd az I. fok, hogy az OKF-es egyeztetésen ténylegesen mi hangzott el?

 

Nem fog összeütközéseket okozni. Az egyeztetésen elhangzottakról az arról készült – OKF által iktatott, valamennyi résztvevő által aláírt – jegyzőkönyvből vagy emlékeztetőből lehet információkat megtudni.

 

 

5. rész I/4. fejezet 4.11.5. pont szerint „a B-F tűzvédelmi osztályú vezetékeket (ejtővezetékek, elektromos kábelek és vezetékek) mind egyedi, mind csoportos elhelyezése esetén legalább A2 EI 15 minősítésű szerkezettel kell határolni a födémátvezetések egyidejű tűzgátló tömítése mellett.” Az nincs meghatározva, hogy az elhatárolást milyen irányból, milyen hosszúságban szükséges elvégezni, továbbá az sem, hogy a födémátvezetés tűzgátló tömítésének milyen paraméterei legyenek. Milyen követelményeket támasszunk e szerkezeteknél?

 

Az elhatárolást a födémátvezetések mindkét oldalán, a födémszerkezetek vastagságában kell elvégezni. A födémátvezetés tűzgátló tömítésének T_H értéke legyen azonos a szerkezetre előírt T_H értékkel.

 

 

5. rész I/4. fejezet 4.11.8. pont előírását („Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen.”) mindenhol alkalmazni kell, vagy csak a 4.11.7 pontban leírt („A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben) esetekben?

 

Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.11.8. pont előírása valamennyi épületgépészeti vezeték esetében alkalmazandó.

 

 

5. rész I/4. fejezet 4.16.6. pontjában említett szakaszos elektromos leválasztáson mit kell érteni?

 

A szakaszos leválaszthatóság lényege, hogy a tűz által érintett épületrészek áramtalanítása ne vonja mag után a tűz által nem érintett épületrészek áramtalanítását. A szakaszolás történhet épületenként, tűzszakaszonként, rendeltetési egységenként, szintenként stb.

 

 

5. rész I/4. fejezet 4.16.9.1. b) pont szerint „ettől eltérő egyéb esetekben a lépcsőházakban elhelyezett kábelrendszerekre 30 perc tűzállósági határértéket kell biztosítani.” Ez azt jelenti, hogy a lépcsőház üzemi világítási rendszerének is legalább 30 perc tűzállóságúnak kell lenni?

 

Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.16.9.1. b) pontja a 4.16.9. pont alpontja, ezért rendelkezéseit a tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító erős- és gyengeáramú kábelek esetében kell alkalmazni.