1., Kérdés:
 

A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó 500 m2 alatti épületek esetén hogyan kell meghatározni a tűztávolságot? /Az OTSZ 5. rész I/6. fejezet 4. táblázat nem tartalmazza az 500 m2 alatti „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületekre vonatkozó meghatározást, holott a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet előírja az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság szakhatósági közreműködését./
 

Válasz:
Erre vonatkozó követelményt a jelenleg hatályos OTSZ nem tartalmaz, annak mértékét a tűzvédelmi hatóság határozza meg. A tűztávolság meghatározásához az OTSZ 5. rész I/6. fejezet 4. táblázatát figyelembe lehet venni.
 

2., Kérdés:
 

Amennyiben a tűzvédelmi szakhatóság a tűzvédelmi műszaki leírásban a szakértő által meghatározott tűztávolsággal egyetért, elegendő-e ezt az értéket a szakhatósági állásfoglalásban rögzíteni vagy a rontó-javító tényezők felsorolásával ismételten meg kell állapítani és indokolni?
 

Válasz:
A településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése értelmében a tűztávolság mértékét a tűzvédelmi hatóság határozza meg.
Az OTSZ 5. rész I/6. fejezet 1.7.4. pontja értelmében a rontó és javító tényezők figyelembevételi módjáról a szakhatósági állásfoglalásban – függetlenül attól, hogy egyetért-e a szakértő által meghatározott értékkel – kötelező rendelkezni, amely ugyanakkor megegyezhet a szakértő által meghatározottakkal.
 

3., Kérdés:
 

Amennyiben legfeljebb kétszintes lakóépületben (családi házban) üzlet létesül mitől függ, hogy közösségi- vagy lakóépületnek tekintendő-e az épület?
 

Válasz:
Amennyiben lakóépületben üzlet létesül, úgy az vegyes rendeltetésű épületnek minősül, amely esetén az egyes funkciók alapján eltérő tűzvédelmi követelmények lehetnek érvényesek (pl.: tűzszakasz terület, tűztávolság stb.) ugyanakkor a fő rendeltetésnek a legnagyobb alapterülettel rendelkező rendeltetést kell tekinteni.
 

4., Kérdés:
 

Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet „Szállodák szállásfunkciójú tűzszakaszai” cím alatt az 5.2.2. pontban előírja, hogy a szobaegységek épületen belüli bejárati ajtajai legalább EI 30 követelménynek feleljenek meg. A fenti előírás vonatkozik-e az ugyanilyen funkciójú de más megnevezésű (pl. panzió) szállásépületekre is?
 

Válasz:
Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 5.2.2. pont követelménye szállodák szállásfunkciójú tűzszakaszaiban alkalmazandó. Panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló területén nem, mivel a kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló többször módosított 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet alapján nem minősülnek szállodának.

5., Kérdés:
 

Szükséges-e minden tűzoltó készüléket rögzíteni vagy kizárólag a közösségi épületekben elhelyezésre kerülőket? Az OTSZ 5. rész II. fejezet 20.4. pontja csak közösségi épületek esetében írja elő a tűzoltó készülékek rögzítését.
 

Válasz:
A 20.4. pontban meghatározott rögzítési előírás minden – közösségi építményben – készenlétben tartott tűzoltó készülékre vonatkozik. Az 1,35 m-es talpmagasság a maximális elhelyezési magasságot jelenti, amelynek célja az akadálymentes hozzáférhetőség biztosítása.
 

6., Kérdés:
 

Szükséges-e hő- és füstelvezető létesítése azoknál a csarnok épületeknél, amelyek esetében a csarnokként funkcionáló épületrész (helyiség) alapterülete kevesebb mint 800 m2? Az OTSZ 5. rész I/9. fejezet I. Egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek hő- és füstelvezetése alatt e cím tárgyaként minden olyan csarnok épületet meghatároz, amelynek alapterülete a 800 m2-t meghaladja. Ugyanakkor – a létesítési előírások alatt (3) – hő- és füstelvezetést csak az építmények 800 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségeire vonatkoztatja a jogszabály (3.1.1. pont).
 

Válasz:
Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 3.8.1. c) pontja alapján a 800 m2-nél kisebb alapterületű épület nem tekinthető csarnoképületnek. A 800 m2-nél kisebb alapterületű csarnok jellegű épületek esetében nem kell az OTSZ 5. rész I/9. fejezet I. cím 3.1.1. pontja szerinti hő- és füstelvezetést biztosítani.
 

7., Kérdés:
 

A korábban hatályos rendelet alapján készített és engedélyezett tervek módosításakor mely rendelet előírásait kell betartani, betartatni? (pl. egy 1650 m2 alapterületű csarnok jellegű épületbe behúznak egy tűzgátló falként megadott válaszfalat, amely 1001 és 649 m2-es terekre bontja fel a csarnokot. E falon átvezetnek egy konvejor pályát, amely nyílás tűzgátló lezárására vízfüggönyt kívánnak létesíteni. A módosítás nem igényel építéshatósági eljárást, így a tűzvédelmi szakhatóság ezzel csak használatbavétel során fog először találkozni. Melyik rendelet előírásait kell a kivitelezőnek betartani az építkezés során és mit kell megköveteljen az eljáró ügyintéző? Mely hatóság fogja engedélyezni a vízfüggönyt? Kell-e, és ha igen akkor mindegyikbe vagy csak az 1001 m2-es részbe hő- és füstelvezetőt illetve fali tűzcsapot kiépíteni?
 

Válasz:
Az OTSZ hatálya a módosítással érintett területre terjed ki.
Ha van a tevékenységben változás és az aktív tűzgátló elválasztás egy vízfüggönnyel történik, az 5. rész I/4. fejezet 4.8.4. pontja alapján az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása kell. A vízfüggöny beépített tűzoltó berendezésnek minősül az 5. rész I/2. fejezet 2.2.30. pontja alapján, így a 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 1. § b) pontja alapján az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mint első fokú hatóság jár el az engedélyezése során.
A hő- és füstelvezetés alapterület függvényében lévő követelménye az 5. rész I/9. fejezet 3.1.1. pontja alapján a helyiségre vonatkozik. Az 5. rész I/5. fejezet 5.4.1. pontja a tűzszakasz függvényében határozza meg a falitűzcsap létesítését.
 

8., Kérdés:
 

A rendelet lábjegyzetei, megjegyzései magyarázatnak vagy kötelező előírásnak tekintendők?
 

Válasz:
A rendeletnek nincs magyarázata. A lábjegyzetek, megjegyzések a jogszabály szerves részét képezik, alkalmazásuk kötelező.
 

9., Kérdés:
 

4. rész VII. fejezet 4.1.2.2. említett konténer-kutaknál III. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadékból max. 30 m3 tárolható. A kialakítandó nagyobb föld feletti konténer-kutaknál ki az eltérést engedélyező hatóság?
 

Válasz:
Az eltérést engedélyező hatóság – a Rendelet 2. § (3) bekezdése alapján – az OKF.
 

10., Kérdés:
 

4. rész VII. fejezet 10. pontjában az éghető anyagok üzemanyag kutak kezelőépületen belüli tárolásánál nincs említés a szekrényen kívüli tárolásnál a polcok tűzvédelmi előírásairól, valamint milyen tárolási eszköznek számít az 5 l-es motorolajos flakon?
 

Válasz:
A polcra nincs követelmény. A flakon az flakon, űrtartalma max. 2 liter, az említett 5 l-es „motorolajos flakon” pedig kanna.
 

11., Kérdés:
 

4. rész VII. fejezet 18.1. pontjában említett Pb cseretelepek telepítése jelenleg csak bejelentés köteles, így a tűzoltóságok nem vesznek részt a telepítési kritériumok előírásában.
 

Válasz:
Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 1701. számú üzletkörének (palackosgáz értékesítőhely, cseretelep) engedélyezési eljárása során a tűzvédelmi előírások betartását vizsgálni lehet.
 

12., Kérdés:
 

4. rész VIII. fejezet 4. pontjában az egyedi gázmérő órák telepítése kicsit bonyolult lesz családi és társas házas építéseknél. Mi lesz azokban a lakásokban ahol a közlekedőkben van elhelyezve a gázmérő óra?
 

Válasz:
A 4.2. pont szerint: Gázmérő lakószobában nem helyezhető el. Ez az állapot a későbbiek során sem változtatható meg. Lakószobát gázmérővel ellátott helyiséggel összeszellőztetni nem szabad. Összeszellőztetett a két helyiség akkor, ha közöttük olyan nyílás van, amely nincs zárható nyílászáróval ellátva. Tehát akkor nem lehet a közlekedőben elhelyezni, ha a lakószoba és a közlekedő között nincs ajtó.
 

13., Kérdés:
 

4. rész IX/2. fejezet 1.6. pontjában említett M1 pontot nem tartalmazza a jogszabály.
 

Válasz:
Az ADR és a RID szerinti fogalom-meghatározások alkalmazandóak.
 

14., Kérdés:

Az OTSZ 2. rész I. fejezet 1. táblázat 1.1. pontja kimondja, hogy beépített tűzjelző és oltóberendezés kell (tehát kötelező), ha a rendeltetés 13,65 fölött van.
Az 5. rész I/9. fejezet 1.4.4. pontja azt mondja, hogy nem kell tűzoltási felvonulási terület, ha többek között az épület teljes területére kiterjedő automatikus tűzjelző- és oltóberendezés létesül. Az 5. rész I/4. fejezet 4.3.4. pontja alapján a maximálisan megengedett tűzszakasz méretet 50 %-kal növelhetem, ha az épület tűzszakaszának egészére automatikus oltóberendezés létesül. Akkor most mind a hármat egyszerre alkalmazhatom!?
 

Válasz:
Igen, a jelenleg hatályos jogszabály ezt nem tiltja.
 

15., Kérdés:
 

I/3. fejezet 4.7.1. pont: „Önálló tűzszakaszként kell kialakítani azokat a szolgáltatás-kereskedelem rendeltetésű helyiségcsoportokat, amelyekben „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat tárolnak, forgalmaznak.” Vagyis egy 1000 m2-es Pennyben külön tűzszakaszt alakítsak ki az eladótérnek, és a vegyi áru raktárnak, ahol spray-k, bogárirtók vannak? A példát tovább sarkítom. Irodaházban külön tűzszakasz legyen a női mosdó előtere, és a takarítóeszköz tároló, és az iroda ahol a dolgozók dezodorokat, bogárirtókat az asztalon hibajavítót, technokol rapidot tárolnak? Jelenleg nincs minimális mennyiségi előírás. Vagy csak én értelmezem rosszul mindezt?
 

Válasz:
Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.7.1. pontjában meghatározott követelmény – önálló tűzszakaszként kell kialakítani azokat a szolgáltatás-kereskedelem rendeltetésű helyiségcsoportokat, amelyekben „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat tárolnak, forgalmaznak – kizárólag vegyes rendeltetésű épületek esetében kell alkalmazni.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet  87. pontja értelmében vegyes rendeltetésű épület az, amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek biztonsági feltételrendszere egymástól eltérő.
Fentiek alapján pl.: az élelmiszerdiszkont, az irodaház nem vegyes rendeltetésű épület, mivel a benne tervezett egyes önálló rendeltetési egységek biztonsági feltételrendszere egymástól nem eltérő, így a drogéria, gyógyszertár, papír-írószer bolt külön tűzszakaszként való kialakítása nem indokolt.
 

16., Kérdés:
 

A homlokzati hőszigetelésekkel szemben (általános helyen) miért indokolt a füstképződési követelmény?
 

Válasz:
Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 1-5. jelű táblázataiban foglalt követelmény az épületek külső homlokzati hőszigetelő rendszereire nem vonatkozik. Kizárólag abban az esetben alkalmazandó, amikor a szigetelőrendszer egy szerkezet (pl.: helyiség falszerkezete) külső síkján (használati tér felőli oldalán a rétegrend külső elemeként), burkolatként kerül beépítésre.
 

17., Kérdés:
 

Milyen előírások vonatkoznak a biztonsági jelek kialakítására?
 

Válasz:
A biztonsági jelekkel szemben támasztott követelményeket, előírásokat a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet tartalmaz. A biztonsági jelekkel kapcsolatos szabványok: ISO 17398:2004; ISO 16069:2004; DIN 67510-1:2002.
 

18., Kérdés:
 

A tömegközlekedési járműveken, tehergépjárműveken elhelyezett tűzoltó készülékeket is jelölni kell?
 

Válasz:
Az OTSZ 5. rész II. fejezete alapvetően az építmények és szabadterek használati szabályait tartalmazza. A gépjárműveken, járműveken készenlétben tartott tűzoltó készülékek jelölésével kapcsolatban követelményt nem támaszt.
 

19., Kérdés:
 

A hiánypótlás közben hatályba lépett OTSZ előírásait alkalmazni kell a hiánypótlás során?
 

Válasz:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet – a 4. § (1) bekezdése alapján – 2008. május 22-én lépett hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után indult építésügyi hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
Abban az esetben, amikor az építési engedélyezési tervet 2008. május 22-e előtt nyújtották be, nem kell alkalmazni az OTSZ-t sem a kiviteli tervek készítése sem a használatbavételi eljárás során.
A hiánypótlás az eljárás része, nem minősül új eljárásnak. Ezért a hiánypótlás időszakában hatályba lépett jogszabályokat nem lehet figyelembe venni a hiánypótlás során.
Amennyiben jogerős építési engedélyt 2008. május 22. után kívánják módosítani, a módosított építési engedélyezési eljárás során a módosítással érintett területeken a módosítás mértékében kell figyelembe venni az OTSZ előírásait.
 

20., Kérdés:
 

A felragasztott utánvilágító táblák elhelyezése miért létesítési kérdés?
 

Válasz:
Az a biztonsági jel amit ragasztóanyaggal rögzítenek a megfelelő helyen azért létesítési kérdés, mert az utánvilágító táblák esetében a hozzá rendelt világításról is gondoskodni kell.
Az utánvilágító rendszer lényege, hogy az épületben a világítás bármely okból történő megszűnése esetén – kiépítéstől függően – a menekülési útvonal teljes hosszán, illetve annak egyes részein megjelöli a menekülésre használható útvonalat, kijáratokat, vészkijáratokat, az esetleg tűz leküzdéséhez szükséges tűzoltó készülékeket, tűzcsapokat, tűzjelzőket.
Amennyiben a biztonsági jelek utánvilágító felületeinek megvilágítását nem biztosítják, a táblák kisugárzási ideje folyamatosan csökken majd megszűnik. A jelzések utánvilágító kisugárzása a kiürítés időszakában kell, hogy a legerősebb legyen. Ennek érdekében a biztonsági jelekkel kapcsolatban a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet, az ISO 17398:2004 a biztonsági jelek osztályozásáról, teljesítményéről, tartósságáról; az ISO 16069:2004 a grafikai jelekről, biztonsági jelekről, menekülési útvonalak tájékoztató rendszeréről és a DIN 67510-1:2002 az utánvilágító anyagokról és termékekről szóló szabványok követelményeit kell figyelembe venni. Annak érdekében, hogy az épületben lévő utánvilágító felületek elérjék és megtartsák teljes fényerejüket az utánvilágító táblákhoz szükséges fényerő mértékéről és folyamatos üzeméről gondoskodni kell, ami a villamos hálózat tervezését, kialakítását vonja maga után.

21., Kérdés:
 

A terményszárítók berendezésnek vagy építménynek tekintendők-e?
 

Válasz:
A terményszárító berendezések alapvetően gépnek, berendezésnek tekintendők, ezért az OTSZ tűzállósági fokozatokkal összefüggő követelményei nem értelmezhetőek velük kapcsolatban.
Abban az esetben, ha a terményszárító műtárgyként, építményként kerül telepítésre, akkor az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 1.1. pontja alapján a tűzveszélyességi osztály alapján a tűzállósági fokozat meghatározható, azonban a szerkezetek tűzvédelmi követelményei nem, mivel az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 3. pontjában meghatározott követelmények épületek esetében értelmezhetők. Ebben az esetben – ugyanezen pont alapján – a szerkezetek tűzvédelmi követelményeit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság határozza meg.
 

22., Kérdés:
 

Az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság a felvonó aknaajtóval kapcsolatban támaszthat-e 1-1,5 órás tűzállósági követelményt?
 

Válasz:
Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.9.5. pontja értelmében a felvonók nyílászáró szerkezetét a vonatkozó követelményeknek – MSZ EN 81-1; -2; -58; -72; -73 és MSZ 9113 – megfelelően kell kialakítani. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos kiegészítő követelményeiről szóló MSZ 9113 szabvány 2.3.3. és 2.3.4. pontjai az aknaajtókkal kapcsolatban minimum tűzállósági határérték követelményeket tartalmaznak. Ettől eltérő, szigorúbb követelményeknek megfelelő aknaajtók is beépíthetők.
A jelenleg hatályos OTSZ nem határoz meg tűzállósági határérték követelményt a felvonó aknaajtókkal szemben, hanem fenti műszaki követelmények alkalmazását írja elő. Ezért az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság a felvonó aknaajtajával szemben többletkövetelményt nem támaszthat.
 

23., Kérdés:
 

A 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerint létesülő középmagas épület közlekedőin kialakított elektromos mérőszekrények ajtóira milyen követelmény vonatkozik?
 

Válasz:
Szerelőakna létesítése esetén a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/4. fejezet 5.6.2. pont és az 5.6.2.1. - 5.6.2.4. alpontok követelményeit kell kielégíteni. Ebben az esetben az akna falszerkezetén szintenként egy szerelőnyílást szabad kialakítani. Ennek lezáró szerkezete csak „nem éghető” anyagú lehet és tűzállósági határértéke legalább 0,25 óra legyen.
Az elektromos mérőszekrények nem minősülnek szerelőaknának, ezért rájuk az I/4. fejezet 5.6.2. pont és alpontjai követelményei nem vonatkoznak.
A nem szerelőaknában vezetett elektromos kábelek kialakításával kapcsolatban az I/4. fejezet 5.6.1. és 5.6.3. pont előírásait kell betartani.
 

24., Kérdés:
 

Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 5.2.2. pontja érvényes függőfolyosóra nyíló szobák esetében is?
 

Válasz:
Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 5.2.2. pontja kimondja, hogy a szállodák szállásfunkciójú tűzszakaszaiban a szobaegységek épületen belüli bejárati ajtajai legalább EI 30 követelménynek feleljenek meg. Ezzel összefüggésben épületen belülinek tekintendő az olyan függőfolyosóra nyíló ajtó, ahol a függőfolyosó belső fedett udvarban vagy fedett átriumban helyezkedik el. Fenti követelmény nem értelmezhető olyan függőfolyosók tekintetében, amelyek a szabadban, nyitott udvarban vagy nyitott átriumban helyezkednek el.
 

25., Kérdés:
 

Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 5.1.2. pontjában meghatározott követelmények alkalmazhatók, alkalmazandók-e szállodák esetében is?
 

Válasz:
Az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 5. pontja a rendeltetéstől függően határoz meg követelményeket, ezért az 5.1. pontban foglalt lakásfunkciójú tűzszakaszok előírásai nem érvényesek az 5.2. pontban meghatározott szállodák szállásfunkciójú tűzszakaszaiban. Ugyanakkor a beruházó a jogszabályban meghatározott követelményeknél szigorúbbat alkalmazhat, azonban arra nem kötelezhető, kivéve abban az esetben amikor arra jogszabály az I. fokú tűzvédelmi hatóságot/szakhatóságot felhatalmazza.