Híreink

Jelentős változások a szakhatósági eljárásokban

2009. március 03.

2008. év végén két olyan új jogszabály jelent meg, amelyek a tűzvédelem, katasztrófavédelem és polgári védelem szakhatósági jogkörét jelentős mértékben módosítják. Ezek a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet és a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet.


Szűkül a kötelező eljárások köre
 
A 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítására a következő elvek figyelembe vételével került sor:
Szakhatóság csak azokban az ügyekben járjon el, ahol a szakhatóságnál rendelkezésre álló, speciális szakismeretet igénylő anyagi jogszabályozás van.
A Ket. 174/A §-ában foglalt követelménynek eleget téve a szakhatósági jogkörök egységesen kormányrendelet szintjén kerüljenek szabályozásra.
 
A szakhatósági jogkörök átfogó változására figyelemmel a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet és a hatályos jogszabály összevetésével kapcsolatban készült táblázat jogalkalmazás és az átláthatóság könnyítése érdekében segítheti a szakemberek munkáját.
 
 
Mi változott?
 
362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezései
Hatályos jogszabályi rendelkezések:
Hatáskörrel kapcsolatos változások
A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. §
az elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak létesítésének, elvi engedélyeztetésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának és bontásának engedélyezésére irányuló, továbbá - ha az eltérés a korábbi engedélyben foglalt egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt érinti - az építési engedélytől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban az 1. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
Bevonás és közreműködés feltétele
Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásaiban
Szakkérdés
Annak elbírálása, hogy az építmény megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Szakhatóság: Első fokon illetve másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság.
 
 
 
 
 
 
A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről
1. számú melléklet a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet melléklete:
Az elektronikus hírközlési építmények hatósági engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok, közművek és más szervezetek:
B) Belügyminisztérium
1. Tűzvédelem
I: Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, a fővárosban a fővárosi tűzoltóparancsnok
II: Az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága
K: Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásaiban.
2. Katasztrófavédelem és polgári védelem
I: Az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság
II: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága
K: A polgári védelmi építmény (óvóhely) 100 m-es környezetén belül történő elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásaiban.
 
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította, polgári védelem szakhatósági jogköre megszűnik, de a hatóságnak a határozatot a polgári védelem megjelölt szerveivel közölni kell.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet
4. § (9) bekezdés: A Kormány a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a Gyvt. 41. § (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon működési engedélye kiadására irányuló eljárásban,
b) - az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
szakhatóságként jelöli ki.”
 
259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(4) A Kormány a működési engedély módosítására irányuló eljárásban, ha
bb) - a változással összefüggő, az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 
4. § (9) bekezdése
(9) Bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon engedélyezése esetén a működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozóan beszerzi
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - az intézmény (szolgáltató) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes - kistérségi (fővárosi kerületi) intézetének a közegészségügyi követelmények,
teljesítését igazoló szakhatósági előzetes hozzájárulását. A szakhatóság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti.
8. § (4) A működést engedélyező szerv beszerzi a 4. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti szakhatóság előzetes hozzájárulását, ha
a) a gyermekotthont a fenntartó a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánja működtetni,
b) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon férőhelyeinek a számát a fenntartó emelni kívánja.
 
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkörök módosulása/pontosítása.
A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 2/A. §
A Kormány a szociális és gyámhivatal szociális foglalkoztatás engedélyezése iránti eljárásában
a) - a foglalkoztatás helyszínére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások, továbbá, ha a kérelem a foglalkoztatni kívánt személyek számának az eredeti engedélyben meghatározott létszámot meghaladó felemelésére irányul, az e változásból eredő létesítési tűzvédelmi előírások érvényesülése kérdésében - első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki.”
A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet
3. § (1) A szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatás iránti kérelem elbírálásához beszerzi a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes
b) tűzoltó-parancsnokságnak a foglalkoztatás helyszínére vonatkozó tűzvédelmi előírások,
teljesítését igazoló szakhatósági állásfoglalását.
  
Tűzvédelmi szakhatósági jogkör pontosítása.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 13/A. § (1)
A Kormány a Hivatalnak a külön jogszabály alapján a hatáskörébe tartozó, a 11/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos első- és másodfokú hatósági eljárásában, a 2. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
 
2. számú melléklet:
Bevonás feltétele:  
Az éghető töltetű nyomástartó vagy töltő rendszerek, éghető folyadék- és olvadéktárolók, közforgalmú üzemanyagtöltő állomások, autógáz töltőállomások, a biogáz előállító és tároló energetikai létesítmény esetén.
Szakkérdés:
A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés.
Szakhatóságok:
első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság, másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet
8. § (2) Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során megkéri a 6. számú mellékletben meghatározott szakhatóság hozzájárulását. A honvédelmi és katonai célú építményekhez kapcsolódó tároló létesítmények tekintetében - amely esetekben az I. fokú építésügyi hatóság szakhatósági jogkörét a katonai építésügyi hatóság gyakorolja - a külön jogszabályban meghatározott szakhatóság közreműködését kell igénybe venni. Az engedélyezési dokumentációt az érintett szakhatóságok számának megfelelő példányszámban kell benyújtani.
 
6. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez
Tűzvédelem, első fok: hivatásos önkormányzati tűzoltóság, másodfok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
 
260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
12. § (4) A Hivatal a külön jogszabály alapján a Hivatal építésügyi hatáskörébe tartozó 11/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban a rendelet 2. mellékletében felsorolt szakhatóságok közül az adott eljárásban érintett szakhatóságok, továbbá a 3. mellékletében felsorolt, az adott eljárásban érintett közmű-, közút és vasút üzemeltetői működnek közre. Az üzemeltetők nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.
 
11/A. § (1) A Kormány - a (3) bekezdésben meghatározott körben - építésügyi hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(3) A Hivatal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - építésügyi hatóságként jár el
a) az alábbi sajátos építményfajták tekintetében
aa) az összetettsége alapján építménynek minősülő nyomástartó berendezések és rendszerek,
ab) nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések,
ac) az összetettsége alapján építménynek minősülő veszélyes folyadék- és olvadéktárolók,
ad) közforgalmú üzemanyagtöltő állomások,
ae) az összetettsége alapján építménynek minősülő nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók,
af) autógáztöltő állomások,
ag) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító berendezések,
ah) hőtermelés és hőszolgáltatás berendezései,
ai) megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések, a villamosmű kivételével,
b) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építése tekintetében.
2. számú melléklet:
Szakterület: Tűzvédelem
 Szakhatóságok:
illetékes önkormányzati tűzoltó-parancsnokság,
illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Követelmények
Tűzvédelmi érdekek érvényesítése
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkör pontosítása. 
260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 13/A. § (2) bekezdése:
A Kormány a Hivatal első- és másodfokú villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásában, a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
  
A 4. számú melléklete 8. sora szerint a tűzvédelmi szakhatóság az elvi építési engedélyezési eljárás, építési engedélyezési eljárás (saját és idegen ingatlanon), üzemeltetési engedélyezési eljárás, használatbavételi engedélyezési eljárás, fennmaradási engedélyezési eljárás, megszüntetési eljárás, egyszerűsített eljárás vonatkozásában az alábbi esetekben jár el:
Bevonás és közreműködés feltétele:
Minden eljárásban a nyomvonalas létesítmény, valamint szélerőmű engedélyezése kivételével.
Szakkérdés:
Létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása.
Szakhatóságok:
első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság, másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
 
 
 
a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
4. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
4. számú melléklete
1.1. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakterületén:
a) tűzvédelmi ügyekben
- első fokon: a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság,
- másodfokon: a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
a tűzvédelem,
b) polgári védelmi ügyekben
- első fokon: a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság,
- másodfokon: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
a polgári védelem,
  
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította, polgári védelem szakhatósági jogköre megszűnik, de a hatóságnak a határozatot a polgári védelem megjelölt szerveivel közölni kell.
 
Bevonás és közreműködés feltételével kapcsolatban válaszunkban nem jelöltük meg kivételként a nyomvonalas létesítményt, valamint szélerőmű engedélyezését, így a jogszabály eltér javaslatunktól.
 
260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 13/A. § (3) bekezdése
(3) A Kormány a Hivatalnak az autógáz töltőállomások építésügyi engedélyezésére irányuló első- és másodfokú eljárásában, az 5. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
5. számú melléklet:
Bevonás és közreműködés feltétele: minden eljárásban,
Szakkérdés:
A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés.
Szakhatóságok:
első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság, másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
 
 
Az autógáz töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól szóló 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet
9. § (1) Az 1. §-ban meghatározott töltőállomással kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a 2. mellékletben felsorolt és a szerint az adott esetben érintett szakhatóságok működnek közre. A szakhatóságok állásfoglalását megkeresés útján a Hatóság szerzi be. A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell az állásfoglalás megadásához szükséges mellékleteket.
Szakterület: tűzvédelem, Első fok: hivatásos önkormányzati tűzoltóság, másodfok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította.
260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 13/A. § (4) bekezdése:
(4) A Kormány a Hivatal első- és másodfokú éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi és javítási engedélyezési eljárásában, a 6. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 6. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
6. számú melléklet:
Bevonás és közreműködés feltétele: Éghető töltet esetében tárolótartály létesítése, használatba vétele esetén.
Szakkérdés: A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés.
Szakhatóság: Első fokon illetve másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság.
 
260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
12. § (4) A Hivatal a külön jogszabály alapján a Hivatal építésügyi hatáskörébe tartozó 11/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban a rendelet 2. mellékletében felsorolt szakhatóságok közül az adott eljárásban érintett szakhatóságok, továbbá a 3. mellékletében felsorolt, az adott eljárásban érintett közmű-, közút és vasút üzemeltetői működnek közre. Az üzemeltetők nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.
 
11/A. § (1) A Kormány - a (3) bekezdésben meghatározott körben - építésügyi hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(3) A Hivatal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - építésügyi hatóságként jár el
a) az alábbi sajátos építményfajták tekintetében
aa) az összetettsége alapján építménynek minősülő nyomástartó berendezések és rendszerek,
ab) nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések,
ac) az összetettsége alapján építménynek minősülő veszélyes folyadék- és olvadéktárolók,
ad) közforgalmú üzemanyagtöltő állomások,
ae) az összetettsége alapján építménynek minősülő nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók,
af) autógáztöltő állomások,
ag) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító berendezések,
ah) hőtermelés és hőszolgáltatás berendezései,
ai) megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések, a villamosmű kivételével,
b) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építése tekintetében.
2. számú melléklet:
Szakterület: Tűzvédelem
 Szakhatóságok:
illetékes önkormányzati tűzoltó-parancsnokság,
illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Követelmények
Tűzvédelmi érdekek érvényesítése
 
Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet
8. § (2) Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során megkéri a 6. számú mellékletben meghatározott szakhatóság hozzájárulását. A honvédelmi és katonai célú építményekhez kapcsolódó tároló létesítmények tekintetében - amely esetekben az I. fokú építésügyi hatóság szakhatósági jogkörét a katonai építésügyi hatóság gyakorolja - a külön jogszabályban meghatározott szakhatóság közreműködését kell igénybe venni. Az engedélyezési dokumentációt az érintett szakhatóságok számának megfelelő példányszámban kell benyújtani.
 
6. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez
Tűzvédelem, első fok: hivatásos önkormányzati tűzoltóság, másodfok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította.
A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (5) bekezdése:
 A Kormány a pirotechnikai tevékenység engedélyezésére irányuló első- és másodfokú eljárásban, a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A pirotechnikai termék felhasználásának engedélyezési eljárásában a szakhatósági állásfoglalást 8 napon belül kell kiadni.”
Bevonás és közreműködés feltétele
Minden esetben.
Szakkérdés
a) tűzvédelmi szempontból a védőterület meghatározása;
b) a védőterületen belül található létesítményeket és más veszélyforrások vizsgálata;
c) a tűz jelzéséhez és oltásához szükséges eszközök meglétének vizsgálata;
d) a felhasználók tűzvédelmi szakvizsgájának ellenőrzése.
Szakhatóság:
az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet
a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről
9. § (2)
A pirotechnikai tevékenység engedélyezési eljárásában első fokon a tevékenység helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, másodfokon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakhatóságként vesz részt (a továbbiakban együtt: tűzvédelmi szakhatóság).
 (4) A tűzvédelmi szakhatóság a felhasználási kérelem elbírálása során vizsgálja:
a) tűzvédelmi szempontból a védőterület meghatározását;
b) a védőterületen belül található létesítményeket és más veszélyforrásokat;
c) a tűz jelzéséhez és oltásához szükséges eszközök meglétét;
d) a felhasználók tűzvédelmi szakvizsgáját.
  
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította.
Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 3/A. § e) pontja és ea), eb) alpontjai:
[A Kormány az üzlet működésének engedélyezése iránti eljárásban]
e) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése kivételével, az áruház, a kisáruház, a 10 fő feletti befogadóképességű kereskedelmi szálláshely, a 30 fő feletti befogadóképességű vendéglátó üzlet esetén, valamint olyan üzlet esetében, amelyben
ea) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és „C” tűzveszélyességi osztályú építőanyagot értékesítenek, vagy
eb) járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, üzemanyagot értékesítenek,
- annak elbírálása kérdésében, hogy az üzlet a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki.
5. § (4) bekezdésének h) pontja alapján:
[A jegyző a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról rendelkező határozatot közli]
„h) az üzlet helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal, ha az üzletben vegyi árut, festéket vagy veszélyes árut forgalmaznak.”
 
 
 
Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet
4. § (1) A jegyző, amennyiben a kereskedő a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle megtartását kérte, a kérelem beérkezését követően helyszíni szemlét köteles tartani, amelyről értesíti
fe) a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amennyiben az üzletben vegyi árut, festéket, veszélyes árut forgalmaznak,
ff) a hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságot - ha az üzletben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és C tűzveszélyességi osztályú építőanyagot értékesítenek, járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, üzemanyagot értékesítenek, valamint az áruház (kisáruház), a 10 fő feletti befogadóképességű kereskedelmi szálláshely, a 30 fő feletti befogadóképességű vendéglátó üzlet esetén -, illetve a Magyar Honvédség létesítményeinek területén a létesítési engedélyezési eljárásokban szakvéleményező szolgálati személyt;
 
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította, polgári védelem szakhatósági jogköre megszűnik, de a hatóságnak a határozatot a polgári védelem megjelölt szerveivel közölni kell.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet
18/A. § (1) bekezdés e) pontjának 2. mondata:
A fürdővíz használatának engedélyezésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdővíz helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
18/A. § (2) bekezdés f) pontjának 2. mondata: A fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdőhely helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgató-sággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről
Szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet
 3. § (7) A fürdővíz használatának engedélyezési eljárásában szakhatóságként közreműködik a fürdővíz helye szerint illetékes
d) megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság,
4. § (3)
A fürdőhely kijelölési eljárásban szakhatóságként közreműködnek a 3. § (7) bekezdésében megjelölt hatóságok.
 
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította, polgári védelem szakhatósági jogköre megszűnik, de a hatóságnak a határozatot a polgári védelem megjelölt szerveivel közölni kell.
 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 18/A. § (5) bekezdése:
A Kormány a Sugáregészségügyi Decentrum és az OTH hatáskörébe tartozó atomenergiával kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásokban a 4. számú mellékletben meghatározott hatóságokat - az ott megjelölt feltételek fennállása esetén és szakkérdésben - szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
Az R5 4. számú melléklete az alábbi rendelkezéseket rögzíti:
A Sugáregészségügyi Decentrum és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal atomenergiával kapcsolatos eljárásaiban közreműködő szakhatóságok
I. A radioaktív anyag tárolása, használata, felhasználása és átalakítása tekintetében
II. A radioaktív anyag termelése, előállítása, forgalmazása tekintetében
III. A radioaktív anyag termelését, előállítását, tárolását, használatát, felhasználását, átalakítását szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése tekintetében
V. Radioaktív hulladék átmeneti tárolójának és végleges hulladéklerakó létesítése, üzemeltetése, átalakítása, megszüntetéséhez, lezárása, és az aktív, valamint a passzív intézményes ellenőrzésre történő áttérés tekintetében:
Bevonás és közreműködés feltétele nyitott sugárforrás esetén: Tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés illetőleg a lakosságra való veszélyesség megítélése. Szakhatóság: Első fok: Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a fővárosban Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, Másodfok: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 11. számú melléklet:
Az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok
Az engedélyezési eljárásban első fokon a következő szakhatóságok hozzájárulását kell beszerezni:
1. A radioaktív anyag tárolása, használata, felhasználása és átalakítása tekintetében:
c) Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság/Fővárosi Tűzoltóparancsnokság,
2. A radioaktív anyag termelése, előállítása, forgalmazása tekintetében:
c) Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság/Fővárosi Tűzoltóparancsnokság,
3. A radioaktív anyag termelését, előállítását, tárolását, használatát, felhasználását, átalakítását szolgáló létesítmény létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése tekintetében:
d) Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság/Fővárosi Tűzoltóparancsnokság.
 
a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről szóló
47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet
1. § (1) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni
a) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a radioaktív hulladékokra,
b) az 1. számú mellékletben felsorolt, természetes izotópokat bedúsító, felhalmozó tevékenységekre, valamint
c) azokra a természetes személyekre és gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], akik átmeneti vagy végleges radioaktív hulladéktárolót létesítenek, átalakítanak, üzemeltetnek, megszüntetnek, illetve lezárnak, továbbá akiknél radioaktív hulladék keletkezik, valamint akik a b) pont szerinti tevékenységet végzik.
3. számú melléklet a 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelethez
Az engedélyezési eljárásokban részt vevő szakhatóságok
k) a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság/Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság és Fővárosi Tűzoltóparancsnokság,
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította.
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése:
A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, a 4. számú mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, a 4. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba a környezeti hatásvizsgálati eljárásban és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat kell bevonni. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
 
32/A § (4)
Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a veszélyes anyagok és készítmények tárolása, előállítása, felhasználása, továbbá a veszélyes hulladékok kezelése tárgyában hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal közölni kell.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklete:
Szakkérdés:
ga) a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértéket el nem érő veszélyes anyagot tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:
Szakhatóság:
első fokon:            az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság
 másodfokon:       Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
Szakkérdés:
gb) a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó veszélyes anyagot tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:
Szakhatóság:
első fokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági Főigazgató-helyettese
másodfokon:         Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója;
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében a tűzvédelem/katasztrófavédelem és polgári védelem területén szakhatósági jogkör nem szerepel.
  
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
32/B. §
(1) A Kormány a felügyelőség települési hulladéknak
a) a begyűjtése,
b) - az országba való behozatal, az országból történő kivitel és az ország területén való átszállítás kivételével - az üzletszerű szállítása,
c) - a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése szerinti hulladék fizikai előkezelése kivételével - az előkezelése,
d) a tárolása,
e) a hasznosítása,
f) az ártalmatlanítása
engedélyezése iránti első és másodfokú eljárásában, az 5. számú melléklet szerinti feltételek esetén és szakkérdésben, az 5. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
 A (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal közölni kell.
32/C §
(2) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos eljárásban hozott határozatot
a) a telephelyhez kötött és kizárólag a főváros vagy egy megye területén belüli begyűjtési, szállítási tevékenység esetén a tevékenység helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal,
b) a több megye - ideértve a főváros - területét érintő begyűjtési és szállítási tevékenység esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal
is közölni kell.
 
A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet
Melléklete:
A települési hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
b) polgári védelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: a területi katasztrófavédelmi igazgatóság
másodfokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;
  
Polgári védelmi szakhatósági jogkör törlésre került, de a jogszabályban meghatározottak szerint a nevezett szakhatóság felé értesítési kötelezettség áll fenn.
 
 
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
32/E. § (7) bekezdés
A Kormány a felügyelőségnek a gázveszélyes vízkészletet igénybevevő vízmű vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában,
a) ha a termelt és szolgáltatott víz - gáztartalmának vizsgálata alapján - „B” vagy „C” gázfokozatba tartozik, a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés és annak feltételei kérdésében, első fokú eljárásban az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságot, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.
 
A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet
1. § (3)
A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízmű vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyét - az illetékes környezetvédelmi felügyelőség szakhatósági állásfoglalására figyelemmel - az illetékes vízügyi felügyelet, a termelt és a szolgáltatott víz gáztartalmának vizsgálata alapján, a víz „B” és „C” gázfokozata esetén, az illetékes megyei (fővárosi) tűzoltó-parancsnokság, valamint fürdési célú víztermelésnél az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete szakhatósági állásfoglalása alapján adja ki.
 
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította.
 
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/A. § (1) bekezdése:
A Kormány az építésügyi hatóságnak a 6. melléklet szerinti első- és másodfokú építésügyi hatósági eljárásaiban, a 6. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 6. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
6. melléklet 7. sor:
Bevonás és közreműködés feltétele
 Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek, az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 - szintenkénti összesített - alapterület feletti közösségi helységet tartalmazó épület valamint „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, minden nagy forgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épület, mozgásukban, cselekvőképességükben korlátozott személyek befogadására, elhelyezésére szolgáló helységet tartalmazó épületek, a pinceszintek kivételével a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek építése esetén, továbbá telekosztás és telekhatár-rendezés esetén, ha a telekalakítást követően keletkező telkek közül a szomszédos telkeken a közös határvonal felől az építési helyen kívül eső épület áll.
 
Szakkérdés:
 Az épület kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása, valamint a szomszédos telkeken álló épületek között tartandó tűztávolság mértékének, ennek hiányában a kialakítás, telekalakítás feltételeinek meghatározása.
 Eljárás:
a) elvi építési engedély,
b) telekalakítási engedély,
c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele,
d) összevont építésügyi hatósági engedély,
f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele,
g) fennmaradási engedély
 
Szakhatóság:
első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság, másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
 
 
 
Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú melléklete I. 1. pontja
Tűzvédelmi követelmények:
Az „A-C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az „A-B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 alapterület feletti „D-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, közösségi épületek, valamint (a pinceszintek kivételével) a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek építésügyi hatósági (kivéve a bontás) engedélyezési eljárásaiban.
Szakhatóságok:
első fok: területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, másodfok: a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkörrel kapcsolatban a jogszabály a bevonás és közreműködés feltételeit pontosította.
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
6. melléklet 8. sor:
Bevonás és közreműködés feltétele:
Életvédelmi rendeltetésű építmények, óvóhelyek építése, átalakítása, megszüntetése, továbbá polgári védelmi építmény, óvóhely telkének kialakítása esetén.
Szakkérdés:
A jogszabályban előírt polgári védelmi követelmények érvényre juttatása érdekében.
Eljárás:
a) elvi építési engedély,
b) telekalakítási engedély,
c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele,
d) összevont építésügyi hatósági engedély,
e) bontási engedély, bontás tudomásul vétele,
f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele,
g) fennmaradási engedély
Szakhatóság:
a létesítmény helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú melléklete I. 2. pontja
Polgári Védelem:
Bevonás és közreműködés feltétele: A polgári védelmi építmény (óvóhely), továbbá egyéb építmények ipari üzem védőterületén belül történő építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.
 
Szakhatóság:
első fok:
A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság
másodfok: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
 
 
Polgári védelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította.
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése:
A Kormány a bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, ideiglenes használatbavételének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első- és másodfokú engedélyezési eljárásában, a 2. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 2. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban a kérelmező vagy meghatalmazottja az engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerezheti a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Parancsnoksággal is közölni kell.
Bevonás és közreműködés feltétele:
A bányák föld alatti létesítményei kivételével minden esetben.
Szakkérdés:
 A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatása.
Szakhatóság: Első fokon illetve másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság.
 
A 4/A. § (2) bekezdése:
A Kormány a bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
 
Az R9 4/A. § 3. melléklete szerint
a tűzoltósági szakhatóságok eljárnak:
kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) /szénhidrogén szállítóvezetékhez kapcsolódó távközlő hálózat technológiai berendezésekhez tartozó létesítményeinek (telekhatáron belüli, illetve a távközlési hálózat hozzáférési pontjain lévő létesítmények) engedélyezése/bányatelek megállapítása esetében
 
Bevonás és közreműködés feltétele
A bányák föld alatti és azzal egy tekintet alá eső külszíni létesítményei kivételével.
Szakkérdés
A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés
Szakhatóság:
A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Szakhatósági hatáskör hiánya:
Nem járnak el szakhatóságként a tűzoltóság megjelölt szakhatóságai feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása esetén
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet
A bányászati szakigazgatási eljárásban szakhatóságként közreműködő érintett hatóságok
A katasztrófák elleni védekezésért és az építésügyért felelős miniszter területén:
1.1. tűzvédelem (a bányák föld alatti és azzal egy tekintet alá eső külszíni létesítményei kivételével)
- első fokon: illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok,
- másodfokon: megyei katasztrófavédelmi igazgató, a főváros területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;
 
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet
 7. § A rendelet hatálya alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a 3. számú mellékletben felsorolt, az adott engedélyezési eljárás tárgya alapján érintett szakhatóságok működnek közre. A bányafelügyelet az engedélyezési eljárásokban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság előzetes hozzájárulásának figyelembevételével rendelkezhet. A szakhatóságok hozzájárulását, állásfoglalását (a továbbiakban együtt: hozzájárulás) megkeresés útján a bányafelügyelet szerzi be. A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell a 4. számú mellékletben felsorolt dokumentációkat.
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmények hatósági engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok és közmű-üzemeltetők
1. Belügyminisztérium területén:
1.1. tűzvédelem (a bányák föld alatti létesítményei kivételével)
- első fokon: hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, a főváros területén a fővárosi tűzoltóparancsnok,
- másodfokon: megyei katasztrófavédelmi igazgató, a főváros területén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;
1.2. polgári védelem és katasztrófavédelem (a bányák föld alatti létesítményei kivételével)
- első fokon: megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság,
- másodfokon: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította, polgári védelem szakhatósági jogköre megszűnik, de a hatóságnak a határozatot a polgári védelem megjelölt szerveivel közölni kell.
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. 8/A. § (1) bekezdés b) pontja:
(1) b) A Kormány a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaival kapcsolatos, az alagút kiviteli tervének jóváhagyása, az alagút működési engedélyének kiadása, a működési engedélytől történő eltérések engedélyezése, a működési engedélynek - a biztonsági minimumkövetelmények sérelme esetén történő - korlátozása, felfüggesztése, a biztonsági minimumkövetelményektől való eltérések engedélyezése iránti, valamint azoknak a feltételeknek a meghatározására irányuló eljárásban, amelyek teljesülése esetén az alagútban a rendeltetésszerű üzem helyreállítható, illetve az alagút a közforgalom számára újra megnyitható, a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása kérdésében - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.
 
A transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 18/2007. (II. 20.) Korm. rendelet
6. § (1) A Hatóság gondoskodik:
e) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság - mint érintett szakhatóságok - bevonásával
ea) az alagút biztonsági tisztjének határozatban történő jóváhagyásáról,
eb) az alagút kiviteli tervének a 2. melléklet 1.3. pont szerinti jóváhagyásáról,
ec) a működési engedélynek a - 2. melléklet 3. pontjában foglalt eljárási rend szerinti - kiadásáról;
ed) a működési engedélytől történő eltérések - 2. melléklet 4. pontjában foglalt eljárási rendnek megfelelő - engedélyezéséről,
ee) a működési engedélynek - a biztonsági minimumkövetelmények sérelme esetén történő - korlátozásáról, felfüggesztéséről (a továbbiakban: az alagút lezárásáról) és azoknak a feltételeknek a meghatározásáról, amelyek teljesülése esetén az alagútban a rendeltetésszerű üzem helyreállítható, illetve az alagút a közforgalom számára újra megnyitható,
ef) a biztonsági minimumkövetelményektől való eltérések engedélyezéséről a 14. §-ban foglalt eljárási rend szerint.
 
 
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakhatósági jogkörének pontosítása.
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. 8/A. §
(2) és (3) bekezdése szerint
(2) A Kormány a 3. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építésének, korszerűsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésére, építésének elvi engedélyezésére, forgalomba helyezésének ideiglenes engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint - ha a kérelem a szakhatóság korábbi állásfoglalásában foglalt feltételeket érinti - az építési engedélyben foglaltaktól való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, a szakági tervek felelős tervezői tervezői jogosultságának a vizsgálata kérdésében, valamint a 3. mellékletben meghatározott szakkérdésben, a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal közölni kell.
 
(3) A Kormány a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai forgalomba helyezésére irányuló eljárásban a 3. mellékletben meghatározott hatóságokat - abban a kérdésben, hogy az építmény a korábbi szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően valósult-e meg - szakhatóságként jelöli ki.
Bevonás és közreműködés feltétele:
Minden esetben.
Szakkérdés:
A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés.
Szakhatóság: Első fokon illetve másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság.
Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 1. számú melléklete
Tűzvédelem:
Szakhatóságok:
Első fok:
az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok a fővárosban: a fővárosi tűzoltóparancsnok,
másodfok: a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a fővárosban: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
 
Katasztrófavédelem és polgári védelem:
Első fok:
az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság
másodfok:
az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította, polgári védelem szakhatósági jogköre megszűnik, de a hatóságnak a határozatot a polgári védelem megjelölt szerveivel közölni kell.
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a következő 8/B §
(2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése szerint
(2) b) A Kormány a polgári repülőtér létesítésére és fejlesztésére irányuló eljárásban, valamint az állami repülőtér létesítésére és fejlesztésére irányuló eljárásban a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
Bevonás és közreműködés feltétele: minden esetben
Szakkérdés: a légiforgalmi berendezések létesítésére vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesítése.
Szakhatóság:
Első fokú eljárásban: hivatásos önkormányzati tűzoltóság, Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósága;
Másodfokú eljárásban: Megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros és Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság  
A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. § (1) Polgári repülőtér létesítése iránti kérelmet az érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulásával és dokumentációval ellátva kell benyújtani a légiközlekedési hatósághoz. A kérelmet állami repülőtér létesítése esetében a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.
(4) A kérelemhez a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság beszerzi:
c) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósága,
által kiadott szakhatósági hozzájárulást.
 
 
 
 
 
 
 
Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatásos tűzoltóságának működéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 8/1997. (II. 12.) BM rendelet 2. § h) pont
Az Igazgatóság alapfeladatai:
h) a repülőtéri létesítmények építési, beruházási, fejlesztési tervéhez tűzvédelmi szakhatósági állásfoglalás kialakítása;
 
 
 
 
 
A 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatásos tűzoltóságának működéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 8/1997. (II. 12.) BM rendelet 2. § h) pontját,
 
 
A 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdésének 61. pontja hatályon kívül helyezte a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdését.
 
 
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/D. § (2) bekezdése szerint a vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárással kapcsolatban
b) a meghozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
 
A vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről
15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet
1. számú melléklet a 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelethez
2. Az állami tűzoltóság területén
- első fokon: a fővárosi kerületi, a városi, illetőleg üzem területén az üzemi tűzoltóparancsnokság,
- másodfokon: a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság
a tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása.
6. A polgári védelem területén
- első fokon: a megyei (fővárosi) polgári védelmi törzsparancsnokság,
- másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága
a polgári védelmi követelmények érvényre juttatása.
 
 
 
A jogszabály mellőzte a tűzoltósági szakhatósági jogkör feltüntetését.
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/E. § (1) bekezdése szerint:
A Kormány a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, az 5. melléklet I. pontjában meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, az 5. melléklet I. pontjában maghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
 
 
 
 
Kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet
1. számú melléklet
a létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok:
 
Polgári védelem és katasztrófaelhárítás első fok: illetékes megyei katasztrófavédelmi Igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, másodfok: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Polgári védelmi és katasztrófaelhárítási érdekek érvényesítése
Tűzvédelem első fok: illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltó-
parancsnokság, másodfok: illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzvédelmi érdekek érvényesítése
 
Az 5. számú mellékletben sem tűzvédelmi, sem polgári védelmi szakhatóság nem szerepel.
27. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a 4. §-át követően a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A Kormány az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési és felügyeleti eljárásaiban - az 5. melléklet 1. pont 1.3. alpontjában meghatározott szakkérdésben - a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalt (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel is közölni kell.”
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 1. §
E rendelet alkalmazásában
c) hatóság: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
d) szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal,
 
 
Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalt
Szakhatósági jogköre változott, az eljárásban hozott határozatot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel is közölni kell.
 
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 5. § (1), (2) bekezdése szerint:
(1) A hőtermelő létesítmények létesítése iránti eljárásban, ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységgel kapcsolatban ugyanezen szakkérdést - a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül - más önálló eljárásban, vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg, az 1. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdés elbírálása tekintetében, első és másodfokú eljárásban a Kormány az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(2) A hőtermelő létesítmények létesítési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.”
Az R10. 5. § 10. § (3) bekezdése szerint:
„(3) A vezetékjog engedélyezési eljárásban, az 1. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdés elbírálása tekintetében, első és másodfokú eljárásban a Kormány az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A vezetékjog engedélyezési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal közölni kell.
 
Bevonás és közreműködés feltétele: Minden eljárásban.
Szakkérdés: Annak elbírálása, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Szakhatóság: Első fokon illetve másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság.
 
 
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet
1. melléklet
A hőtermelő létesítmények létesítési és a vezetékjog engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
a) tűzvédelem:
- első fokon: a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok,
- másodfokon: a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
b) polgári védelem:
- első fokon: a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, illetve a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság,
- másodfokon: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;
 
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította, polgári védelem szakhatósági jogköre megszűnik, de a hatóságnak a határozatot a polgári védelem megjelölt szerveivel közölni kell.
 
A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja:
A térségi területfelhasználási engedély iránti kérelem részét képező területrendezési hatásvizsgálatot, valamint a kérelem tárgyában hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságnak is meg kell küldeni.
A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklete
A területrendezési hatósági eljárásba bevonandó illetékes szakhatóságok és szakértők lakosság életének, életfeltételeinek védelme első fok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság másodfok: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
A 2. számú melléklet  nem tartalmaz polgári védelmi/katasztrófavédelmi szakhatóságokat.
Az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről és bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről szóló 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 4/A. § (4) bekezdése :
A Kormány az OAH-nak a nukleáris létesítmények helykijelölésével, telepítésével, létesítésével, üzembe helyezésével kapcsolatos eljárásában - a létesítmény polgári védelmi vizsgálata a lakosságra való veszélyessége tekintetében - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.
 
A módosítás előtt a jogszabály az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére szakhatósági kijelölést nem tartalmazott.
A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az eljárásban hozott határozatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal is közölni kell.
A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet melléklete:
A szakhatóságként közreműködő szervezeti egységek jegyzéke
polgári védelmi ügyekben első fok: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, másodfok: önkormányzati és területfejlesztési miniszter
OKF szakhatósági jogkörét jogszabály törölte, de a határozatot részére meg kell küldeni.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja szerint:
A Kormány a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban, az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki.
 
Az R14. 4. § (3) bekezdés b) pontja szerint a Kormány - a külső férőhely engedélyezése kivételével - a bentlakásos szociális intézmény elvi működési engedélyének kiadására irányuló eljárásában az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki.
 
Az R14. 8. § (3) bekezdés c) és cc) pontja szerint:
[Az intézmény működésének (2) bekezdés szerinti ismételt engedélyezése a 3. §-ban, a 4-5. §-okban, illetve a 8/A. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával történik azzal az eltéréssel, hogy] a működést engedélyező szervnek be kell szereznie az ÁNTSZ kistérségi, fővárosi kerületi intézetének - a higiénés és egészségvédelmi követelmények teljesülésének szakkérdésében -, valamint az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságnak - a változással összefüggő, az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - hozott szakhatósági állásfoglalását, ha az emelt szintű férőhelyek száma emelkedik, illetve a férőhelyek, időszakos férőhelyek száma egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik,
Az R14. 8/A. § (3) bekezdése b) pontja szerint:
A Kormány a Hivatalnak az időszakos férőhely engedélyezésére irányuló eljárásában, az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, szakhatóságként jelöli ki.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet
 3. § (2) A városi jegyző a működési engedély kiadásához beszerzi
b) az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes tűzoltó-parancsnokságnak az intézményre vonatkozó tűzvédelmi előírások,
teljesítését igazoló szakhatósági előzetes hozzájárulását. A szakhatóság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti.
 
 
 
 
 
4. § (3) A Hivatal az elvi működési engedély kiadásához beszerzi
b) az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes tűzoltó-parancsnokságnak az intézményre vonatkozó tűzvédelmi előírások,
teljesítését igazoló szakhatósági állásfoglalását. A szakhatóság a megkeresést harminc napon belül teljesíti. Külső férőhely engedélyezése esetén szakhatósági állásfoglalást nem kell beszerezni.
Tűzvédelmi szakhatósági jogkört a jogszabály pontosította.
A mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól szóló 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, polgári védelmi szakhatóságként első fokú eljárásban az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jár el.
 
A mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól szóló 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 13. § (1) Az illetékes megyei (fővárosi) hivatásos polgári védelmi szerv külön jogszabályban meghatározott szakhatósági jogkörén kívül első fokú szakhatóságként működik közre
a) nukleáris létesítmények (atomerőmű, kutató és oktató reaktor, kritikus és szubkritikus rendszer, radioaktív hulladéktároló) helykijelölésével, létesítésével, üzembe helyezésével kapcsolatos eljárásban;
b) ivóvíz, vetőmag és szaporítóanyag-készletek, valamint gyógyszer- és kötszerkészletek előállítására, tárolására szolgáló jelentősebb ipari létesítmények helykijelölésével, létesítésével és üzembe helyezésével kapcsolatos eljárásban;
 
 
A módosítás főszabályként pontosította az első- illetve másodfokú polgári védelmi szakhatóságot.
Az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről és bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről szóló 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 4/A. § (4) bekezdése az OAH-nak a nukleáris létesítmények helykijelölésével, telepítésével, létesítésével, üzembe helyezésével kapcsolatos eljárásában - a létesítmény polgári védelmi vizsgálata a lakosságra való veszélyessége tekintetében - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelölte ki.
A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 43. § (5) bekezdésében a „tevékenység helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság szakhatóságként vesz részt” szövegrész helyébe a „hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell” szöveg lép.
A fegyverekről és lőszerekről szóló
253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 43. § (5) bekezdése:
A lőfegyver-kereskedő lőszer (lőszerelem) tárolóhelyének engedélyezésére irányuló eljárásban a tevékenység helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság szakhatóságként vesz részt.
 
A tűzvédelmi szakhatósági jogkör megszűnik, de a hatóságnak a határozatot a polgári védelem megjelölt szerveivel közölni kell.
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. melléklet
 
Életvédelmi rendeltetésű építmények, óvóhelyek építése, átalakítása, megszüntetése, továbbá polgári védelmi építmény, óvóhely telkének kialakítása esetén;
 
 a jogszabályban előírt polgári védelmi követelmények érvényre juttatása érdekében,
 
elvi építési engedély, telekalakítási engedély, építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, összevont építésügyi hatósági engedély,
 bontási engedély, bontás tudomásul vétele, használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, fennmaradási engedély esetén
Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet
 
2. § (1) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
b) az életvédelmi létesítmények központi nyilvántartásából szolgáltatott adatok felhasználásával tervezi, szervezi a lakosság óvóhelyi védelmét, valamint másodfokon szakhatóságként jár el e létesítmények létesítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos eljárásban;
3. § (1) A megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság
c) javaslatot tesz életvédelmi létesítmények létesítésére, valamint szakhatóságként közreműködik az életvédelmi létesítmények létesítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos eljárásban.
 
 
 
A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet
8. § (2)
A gyakoribb időközönkénti ellenőrzés és tisztítás szükségességét a szolgáltató állapítja meg, melyet írásban kell az ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) részére megindokolni. Vita esetén az ellenőrzés és a tisztítás szükségességét az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoksága szakhatósági állásfoglalásának kikérésével az építésügyi hatóság határozatban állapítja meg.
 
 
A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet
8. § (2) A gyakoribb időközönkénti ellenőrzés és tisztítás szükségességét a szolgáltató állapítja meg, melyet írásban kell az ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) részére megindokolni. Vita esetén az ellenőrzés és a tisztítás szükségességét az építésügyi hatóság határozatban állapítja meg.
 
 
A jogszabály törölte a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szakhatósági jogkörét.
 
 
 
 

Vissza

Ezt a hírt eddig 3429 látogató olvasta.