Híreink

Mit olvashatunk a VÉDELEM áprilisi számában?

2009. március 27.

A tűzvédelemben dolgozók számára fontos változás: mi várható az új OTSZ-től? Ebbe is bepillantást nyerhetnek az olvasók, de emellett egy a hazai gyakorlatban még kevéssé ismert problémára a tűzkármentesítés veszélyeibe és szabályaiba is bepillanthatnak. Emellett számos technikai újdonságról és az építészeti tűzvédelem hő-és füstelvezetésről valamint a homlokzati hőszigetelés szakszerű megoldásairól is olvashatnak.


Fókuszban
 
Heizler György: A ház kiégett – Milyen veszélyek leselkednek ránk tűzeset után?
 
Egy súlyos tűzkárt szenvedett iskolában/szállodában a szülők/dolgozók szerszámot ragadva maguk fogtak a romok eltakarításához és a károk felszámolásához. Két pozitív fényképes tudósítás a sajtóból, amint anyukák mackófelsőben serénykednek a koromban. Biztosan jól van ez így? Nem lehet ez akár egészségre veszélyes takarítás? Ennek próbálunk utána járni.
 
Egy dolog biztos! Az, hogy nem feltétlenül jó ötlet egy szál mackóban és nagy lelkesedéssel nekiállni a tűz utáni takarításnak. Sőt esetenként ezek hatékonysága is kétséges, mivel a felületekről, különösen a fémekről nem tudják hatékonyan eltávolítani a korróziót okozó részecskéket. Meg kell vizsgálni, melyik épületnagyságnál vagy károsodásformánál van szükség ennél többre?
 
A tűz eloltva – Milyen teendők vannak az oltás után?
 
Annak megállapítására, hogy mikor van szükség szakértőkre egy tűzesetet követő tűzkármentesítés során a külföldi szakirodalomban, nevezetesen a német VdS irányelvekben találhatunk jól körülhatárolható szempontokat.
 
Az eddigiekből is leírtakból látható, hogy viszonylag egyszerű veszélybecslés alapján megállapítható a szakértő szükségessége. A továbbiak azonban speciális szakértelmet és nagy körültekintést igényelnek, hisz a károk kiterjedése és az ott dolgozók egészsége ettől függhet.
 
A veszélybecslés irányelvei
 
A veszélybecslés alapja, a tűzhelyszínek 4 különböző veszélyességi területbe sorolása, a kiterjedés mértéke, az égés oxigén ellátottsága és az égésben résztvevő műanyagok mennyiségének figyelembe vételével.

 
Kelemen Tamás: A tűzkárok következményei és a szakszerű kármentesítés eszközei
 
Szinte bárhol és bármikor érintettekké válhatunk egy tűzesetben, ahol a legkülönbözőbb ártalmatlan anyagok, tárgyak és épületelemek égése során számos veszélyes égéstermék keletkezik és ártalmas vegyi folyamat indul el. Ezek hatásai előre nem tervezhetőek, és következményei sok esetben kiszámíthatatlanok. A közvetlen és közvetett hatások felismeréséhez és kezeléséhez speciális ismeretekre van szükség, melyeket cikkünkben igyekszünk röviden bemutatni.
 
Víszhang
Hordós András: Új ÉME minősítésű szendvicspanel
A szendvicspanel gyártók között elsőként, 2009 februárjában kapta kézhez a Kingspan Kft. az új Európai előírásoknak és az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak is megfelelő ÉME tanúsítványt a Firesafe IPN típusú termékeikre.
 
 
Tanulmány
 
Pólik Gyula, Veres Róbert, Skobrák Róbert: Beavatkozás, veszélyelhárítás gázfelhőnél
 
A Védelem előző számában (Védelem 2009/1-6-11. oldal) a gáztócsa és a gázfelhő robbanás veszélye kialakulásának sajátosságait elemeztük, ezek után szerzőink a robbanásveszélyes gázfelhőnél lehetséges tűzoltói beavatkozás taktikai és technikai megoldásait veszik górcső alá.
 
Technika
 
Greffer József: Könnyű kategóriájú műszaki mentő – kicsit másként
 
Előző számunkban (2009/1 – 25. old.) a HEROS Mini Rescue könnyű kategóriájú műszaki mentő járművét mutattuk be. Most egy ugyancsak a HEROS Zrt.-nél készült hasonló, de mégis más járművet mutatunk be. Amiben más lett, az hat év beavatkozási tapasztalatának hozadéka.
 
Munkabiztonság
 
Bauer Márton: Levegőfogyasztás légzőkészülékekben
 
A tűzoltói bevetések egyik legfontosabb védőeszköze a légzőkészülék. Használatuk főbb munkavédelmi követelményei kidolgozottak, a tevékenység, levegőfogyasztás és a tűzoltók testalkatának összefüggéseiről azonban nagyon kevés szó esik.
 
Megelőzés
 
Dr. Nagy Lajos- Sípos János: A biogázé jövő?!
A fosszilis energiaforrások kimerülésének veszélye mindnyájunkat fenyeget. Hazánk adottságait figyelembe véve a szél és bioenergia felhasználása lehet jelentős. Ez utóbbi alkalmazásával kereste energia mérlegének javítását a Magyar Cukor Zrt, aki hazánkban elsőként, a cukorgyártás melléktermékeként keletkező répaszelet biológiai feldolgozásából nyert felhasználható energiát.
 
Dr. Zoltán Ferenc: Mikor nyíljon a hő-és füstelvezető?
 
Mikor nyíljon a hő- és füstelvezető? Automatikusan vagy a tűzoltás vezető utasítására? Erre a kérdésre – kísérletekkel igazolt – választ ad szerzőnk, aki szerint a hő- és füstelvezetés hatékonysága döntően erre a kérdésre adott helyes választól függ.

 
Lestyán Mária: Homlokzati hőszigetelés – tűzvédelmi kockázat?
 
A tűzvédelmi követelmények jelentős változását hozó OTSZ életbe lépésével egy időben új vizsgálati módszert vezettek be a homlokzati hőszigetelő rendszerek homlokzati tűzterjedésének vizsgálatára. Az eddigi eredmények igazolják, hogy az új vizsgálati módszer képes megkülönböztetni, hogy egy éghető hőszigetelő maggal rendelkező rendszer mely kialakítása mellett jelent tűzvédelmi kockázatot.
 
Perlinger Ferenc: Villamos és nem-villamos gyártmányok alkalmazhatósága potenciálisan robbanásveszélyes környezetben
 
A potenciálisan robbanásveszélyes környezeteket, a veszélyt okozó anyagok szempontjából első lépésben úgy kell szétválasztani, hogy külön tudjuk kezelni a gáz/gőz/köd, külön a por/szál és külön a hibrid keverékek (gáz/gőz/köd és por/szál együttes jelenléte) által okozott veszélyeket, illetve a megelőzés és a védelem megoldásait.
 
Mezei Sándor: Panelépületek homlokzatának tűzvédelme - a kivitelezés szerepe
 
Nem szabad a tűzbiztonságot figyelmen kívül hagyni a panelépületek felújítása, korszerűsítése során sem erre hívta fel a figyelmet a Védelemben eddig megjelent cikkek sora. Napjainkban, a panelházakban bekövetkezett tűzesetek erre hívják fel a figyelmet, ugyanis a ritkán előforduló hatás elleni védekezés kritériumáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni.
 
A tűzjelző központok visszahívhatók!
 
A tűzjelző berendezések hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Különösen az analóg és a kombinált érzékelők megjelenése óta éleződött ki a technológiai verseny a gyártók között. Egy új fejlesztést a központok távoli elérését és a távdiagnosztikát lehetővé tévő szolgáltatás csomagot mutatunk be.
 
Szervezet
 
Mélykúti Sándor: „Spliti tanulságok” – Technikai háttér déli szomszédunknál
 
Az elmúlt esztendő végén lehetőségem nyílt betekinteni egyik déli szomszédunk, Horvátország második legnagyobb tűzoltóságának életébe Splitben. Sok tanúság levonható a látottakból, és talán hosszabbtávon néhány eleme itthon is hasznosítható.
 

 
Kristóf István: A tűzoltóságok technikai fejlesztése 2009-ben
 
A tűzoltás és a műszaki mentés technikai eszközparkjának bővítése pályázati rendszerben történik, amely döntően a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásából képzett keretre támaszkodik. A pályázati önrészek a teljes finanszírozási összeg 8-20 %-ig terjednek.Mi várható 2009-ben?
 
Fórum
 
Adorján Attila: Rendszerbe integrált fejvédelem: Dräger HPS 6200
 
A tűzoltók védelmében az integrált rendszereké a jövő! Ennek egyik kiemelkedő eleme a fejvédelemben új megoldásokat hozó Dräger HSP 6200-as tűzoltó sisak.
 
Kun Zoltán: Hogyan működik a Fővárosi Hírközpont?
Szemlits Gyula: A tűzoltás során szervezhető beosztások jelzése
 
Szabályozás
 
Csuba Bendegúz: Mi változik, miben lesz új az OTSZ 2009-ben?
 
Hosszú előkészítés után 2008-ban jelent meg egy tartalmában megújult Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ennek módosítása során született döntés: át kell szerkeszteni, és újat kell kiadni. Mi változik és miért, erre ad választ az előkészítés egyik levezénylője.
 
2009

Vissza

Ezt a hírt eddig 3106 látogató olvasta.