Híreink Szakmai linkek Szaknévsor |
Mikor bírságolhat a tűzvédelmi hatóság figyelmeztetés nélkül?2010. február 15. A KET alkalmazása nemcsak a bürokráciát növelte. Főszabályként nem volt lehetőség a közvetlen bírságolásra sem. Mivel ez jelentős tűzvédelmi kockázatokkal járna az OKF jogszabály módosítást kezdeményezett. Ennek eredményeként 2010. január 1-ével hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet. Mi az új ebben? A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet. Hogyan célszerű alkalmazni? A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94. § (1) bek. a) pont alapján, · ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette,és a jogszabály vagy hatósági határozat megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával - újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül - orvosolható, · a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább tizenöt munkanapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A (2) bek. b) pont alapján · nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági határozat megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. Eszerint tehát a hatóság a jogszabálysértés észlelésekor – főszabályként - nem szankcionálhat (bírságolhat) közvetlenül, hanem ez előtt kötelezően fel kell hívnia először az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre és 15 napos határidőt kell biztosítania a megszűntetésére. Mivel ez jelentős tűzvédelmi kockázatokkal járna, az OKF jogszabály módosítást kezdeményezett. Ennek eredményeként megjelent és 2010. január 1-ével hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet. Mit olvasható ki az új rendeletből? Az ÖM rendelet 1. § a) pont alapján a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának azaz közvetlen szankcionálásnak, jellemzően bírságolásnak, (az ügyfél figyelmének felhívása és a hiányosság megszüntetésére való előzetes kötelezés nélkül) a következő esetekben van helye: 1. tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket; 2. a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért; 3. létesítményi tűzoltóság létszámával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megszegéséért; 4. a tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő végzéséért, vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetéséért; 5. ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott; 6. ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik; 7. ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”), a tűz- és robbanásveszélyes („B”), valamint a tűzveszélyes („C”) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről; 8. ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el. Mikor kell határidő megállapításával kötelezést kiadni a tűzvédelmi hatóságnak? Mindezek alapján az ügyfél figyelmének a jogszabálysértésre történő felhívására, határidő megállapítására és kötelezés kiadására néhány eset van szükség: 1. ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét; 2. ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott; 3. ha a kötelezett nem gondoskodik a Tűzvédelmi Szabályzat megismertetéséről, betartatásáról 4. egyéb az előzőekben fel nem sorolt tűzvédelmi előírás megsértésekor. Ezt a hírt eddig 1484 látogató olvasta. |