|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
A Schrack BMZ Integral tűzjelző központját GIT Sicherheit Award 2010 díjjal tüntették ki 2010. február 15.
MTD 533 multiszenzoros érzékelő 2010. február 15.
Mikor bírságolhat a tűzvédelmi hatóság figyelmeztetés nélkül? 2010. február 15.
New ways in the firemen's physical survey 2010. február 10.
Veszélyes anyag - Milyen felszerelések, intézkedések szükségesek? 2010. február 08.
A Biztonsági Tiszt, mint a beavatkozók védelmezője 2010. február 08.
Kórházakban keletkezett tüzek veszélyei 2010. február 08.
Komplex műszaki mentések tervezésének lehetőségei 2010. február 08.
Seveso II. Irányelv módosítása - új veszélyes anyag besorolási rendszer (GHS) 2010. február 05.
Szállítószalagok oltása CAFS léghabbal oltó berendezéssel 2010. február 05.
Miskolc, Középszer u. 20. - az épületen belüli tűzterjedés sajátosságai 2010. február 03.
Beépített tűzvédelmi berendezések (jelző-oltó) tervezői képzés, továbbképzés 2010. február 03. 2010 tavaszi és őszi időszakára beépített tűzvédelmi berendezések (jelző-oltó) tervezésére jogosító szakvizsgával rendelkezők részére továbbképzést, a szakvizsgával nem rendelkezők részére tanfolyamot és szakvizsgát szervez a Tarnaváry Consulting Kft. A beépített tűzvédelmi berendezések tervezése szakmai programon való részvételért a Magyar Mérnöki Kamara és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kredit pontot ismer el.
|
A Schrack Seconet BMZ Integral tűzjelző központja dobogós helyezést ért el tűzvédelem kategóriában így az MTD533 hibrid érzékelő nyertes pozíciója után ismét büszkélkedhetnek a GIT Sicherheit Award díjjal, melyet a GIT Sicherheit + Management und MessTec & Automation független szakmai lap olvasóinak döntése alapján ítélnek oda.
Mindig voltak és vannak élenjáró vállalatok, mint a Schrack Seconet, amelyek nem mindennapi technológiai újításokat vezetnek be. Elismert biztonságtechnikai szakértők ilyennek tartják a Schrack legújabb termékét az MTD 533 multiszenzoros érzékelőt. A hagyományos érzékelőkhöz képest a fő különbség abban rejlik, hogy ez a termék képes önállóan alkalmazkodni a környezeti viszonyokhoz.
A KET alkalmazása nemcsak a bürokráciát növelte. Főszabályként nem volt lehetőség a közvetlen bírságolásra sem. Mivel ez jelentős tűzvédelmi kockázatokkal járna az OKF jogszabály módosítást kezdeményezett. Ennek eredményeként 2010. január 1-ével hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet. Mi az új ebben?
A tűzoltók fizikai állapotfelmérésének új alapokra helyezése, kondicionális képességeinek fejlesztési lehetőségei a nemzetközi kutatásokban is egyre nagyobb tért hódít szakmai körökben. Jelenleg több országban is folynak kutatások, vizsgálatok a tűzoltók fizikai teljesítményének pontos és valós idejű méréseken alapuló meghatározására. Mindezen kutatások nem öncélúak, hiszen a tűzoltók személyi védelmét szolgálják.
A lakosságra és a beavatkozó állományra veszélyt jelentő anyag az ipari balesetek, veszélyes anyagokkal történő szerencsétlenségek, az ipari katasztrófák kialakulása, bekövetkezése kezdeti fázisában szinte minden esetben jelen van. Úgy is fogalmazható, hogy az ipari katasztrófák kialakulása az esetek nagy többségében a veszélyes anyagokkal történő balesetek kialakulásával veszi kezdetét. Ezért is különösen fontos az ilyen típusú balesetek tapasztalatainak gyűjtése, összegzése, az ellenük való védekezésre történő felkészülés.Melyek azok az alapfelszerelések és főbb intézkedések, amelyek elengedhetetlenül fontosak az egyes veszélyes anyag osztályokba tartozó baleseteknél? 
A tűzoltási, műszaki mentési tevékenységek során a tűzoltásvezető (kárhely-parancsnok) ma a tényleges „hatalom” (döntésre jogosult személy), mert a tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője, aki a feladatának ellátásához szükséges, minden intézkedést megtehet.[1] Tevékenységét írott és íratlan szabályok határozzák meg, a tűzoltóság története során a kihívások változásával a feladata is folyamatosan változik. Egy dolog azonban még ebben a dinamikus helyzetben is változatlan. Felelős a káresemény szakszerű és gyors felszámolásáért, valamint a beavatkozó állomány biztonságáért. 
Az elmúlt években nem csak nemzetközi vonatkozásban, hanem Magyarországon is kisebb - nagyobb jelentőségű tűzesetek keletkeztek kórházakban. Ezek a tüzek rávilágítanak azokra a sajátosságokra, melyek jelentősen megnehezítik az ilyen intézményekben bekövetkezett tűzesetek felszámolását. Milyen sajátosságok ezek? 
A műszaki mentések számának folyamatos növekedése, és ezen belül a súlyos közlekedési balesetek és a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások olyan új kihívások, amelyek új megközelítéseket igényelnek. Ezek a tűzoltóság és a kárfelszámolással foglalkozó szervek felkészültségét, a szakfelszerelések fejlesztését, újabb tűzoltási és műszaki mentési taktikák kidolgozását, illetve egyes beavatkozások megtervezését jelentik.
Új fogalommal kell ismerkedni, ez a GHS (Globally Harmonized System of Classification and Labelling of Chemicals), vagyis a Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere. Ez az ENSZ által kidolgozott új veszélyes anyag besorolási rendszer, amely az Európai Unióban is bevezetésre került. Mi történt eddig ezen a téren és mi a további teendő?
A német DMT a világon első alkalommal adott alkalmassági igazolást szállítószalagok oltására a Rosenbauer beépített CAFS léghabbal oltó berendezésének. A DMT (Deutsche Montantecnik) kísérleti telepén végzett szigorú oltási tesztek során a lehető legkedvezőtlenebb feltételeket előállítva vizsgáztatták a speciális lég habbal oltó berendezést.
Tanszékünk feladata a 2009. augusztus 15-én Miskolcon bekövetkezett 11 szintes lakóépület tűzesetével kapcsolatos épületszerkezeti és épületgépészeti sajátosságok feltárása volt. A tűz és a füst terjedését elősegítő, befolyásoló tényezőket azok fontossági sorrendjében tárgyaljuk. A tragédia bekövetkeztében a füstterjedésnek nagyobb szerepe volt, hiszen a tűz a VII. emeleti lakást – amelynek otthon tartózkodó lakói életüket vesztették - csak lokálisan károsította (ablakok, illetve loggia és félszoba), az elhunytak közvetlen égési sérülést nem szenvedtek.
