|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
A robbanásveszélyes térségek zónabesorolásáról 2010. március 08.
A lángérzékelők helye a tűzérzékelésben 2010. március 08.
Számtükör - Melyik tűzoltóság, mit fejlesztett 2000 - 2003 között? 2010. március 03.
Nemzetközi Tűzvédelmi Statisztika 2010 2010. március 02.
Új AT2 típusú gépjárműfecskendők a Rosenbauertől 2010. március 02.
Veszélyes anyagok forgalma és a velük kapcsolatos rendkívüli események elhárítása 2010. február 26.
Névjegy - Prof. Dr. Bukovics István 2010. február 24.
A „Robbanásvédelmi dokumentáció” tartalma és formája 2010. február 23.
Konferencia - Rendkívüli időjárás: előrejelzés, védekezés, kárfelszámolás 2010. február 22. Balatonföldváron a Hotel Jogarban rendezik – március 16 – 18 között – a polgári védelmi szakemberek számára a rendkívüli időjárási helyzetekből adódó feladatokkal foglakozó konferenciát. A résztvevők az elméleti kérdésektől a napi gyakorlati feladatokig terjedően neves szakemberekkel konzultálva juthatnak a napi feladataikat megalapozó tudományos igényű információkhoz. Ph.D. értekezés - Tűzszakaszok kialakítása és térbeli elválasztása 2010. február 22.
2010. február 22.
Doctors in Budapest FB are not paramedics 2010. február 18.
|
Az éghető gőzök gázok jelenléte által okozott veszélyhelyzetekre készített robbanásveszélyes térségek zónabesorolásáról készített összeállítást Bónusz János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Mindezt a villamos veszélyesség fokozatainak elemzésével, valamint a hatályos jogszabályok és szabványok összevetésével.
Az éghető anyagokat előállító, feldolgozó, tároló és szállító iparágakban a tüzek általában lángoló fázissal indulnak. Itt a védelem nagyon megbízható és nagyon korai lángérzékelést igényel. Ezeken a területeken az optikai lángérzékelők a tűz észlelésére legalkalmasabb eszközök, hiszen a kis méretű, még kialakulóban levő tüzeket is nagy távolságból képesek észlelni.
Az elmúlt 10 évben közel 36 milliárd forintnyi tűzoltósági fejlesztést mutatnak a számok. Ezek járművek beszerzésére, felújítására, a beavatkozást szolgáló eszközökre, tűzoltó védőeszközökre, laktanya beruházásra valamint az oktatás fejlesztésére fordított költségek. Szép számok, de hol melyik városban és mikor lett ezekből valóságos jármű, felszerelés? Ezeket az adatokat próbáltuk összeállítani.
A Nemzetközi Tűzoltó Szövetség (CTIF) immár 14. alkalommal adja ki – N.N. Brushlinsky, J. R. Hall, S. V. Sokolov, és P. Wagner összeállításában – a világ (egyes országok és nagyvárosok) tűzvédelmi statisztikáját, amelyet a tagországok nemzeti központjai által megküldött adatok alapján állít össze. A magyar változatot Dr. Hesz József szerkesztésében, Dr. Bleszity János a CTIF tiszteletbeli alelnöke adta ki. A statisztika adatai számos összehasonlító elemzésre adnak lehetőséget.
24 db Rosenbauer AT2 típusú félnehéz kategóriájú gépjárműfecskendőt kap a hazai tűzvédelem. A járművek első látásra azonosak a korábban készenlétbe állított AT2 fecskendőkkel. Milyen változások, fejlesztések történtek a járműveken?
Mit tekintünk veszélyes anyagnak? Melyek a tudomány és az alkalmazás szempontjai? A mennyiségtől függetlenül kell veszélyesként kezelnünk minden anyagot, amely az emberi életre és a környezet más elemeire káros hatással van? Szerzőnk a jogi szabályozást, a megelőzéssel kapcsolatos együttműködést illetve a beavatkozás tárgyi feltételeinek megteremtését vizsgálja. 
Okleveles biztonságtechnikai és tűzoltó mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, katonai műszaki tudományok habilitált doktora, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, nyugalmazott tűzoltó vezérőrnagy. 1972-től 1997-ig hivatásos tűzoltó, majd a Belügyminisztérium különböző szakterületein vezető munkatárs. 
A hazai tűzvédelmi megfelelőségi vizsgálatok során szerzett tapasztalataim azt az ötletet adták, hogy segítsek a tűz- és munkavédelmi szakembereknek egy könnyen kitölthető, kitöltési útmutatóval kiegészített formanyomtatvány készítésével az első ránézésre ijesztőnek tűnő követelmények teljesítésében – írja szerzőnk. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezt a napi munkát nagyban segítő útmutatót, bizonyára sokan használják majd eredménnyel.
Pénteken délután a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán nyilvános vitán védte meg Ph.D. értekezését Takács Lajos Gábor. Az egyik oktató szerint többen voltak a védésen, mint az előadásokon. Valóban nagy érdeklődés kísérte a Tűzszakaszok kialakítása és térbeli elválasztása című értekezést. 
A munkavédelem, azaz a munkát végzők egészségének és testi épségének védelme az élet minden területén alapvető feladat1. Különös figyelemmel kell eljárni azoknál a munkaköröknél, ahol jellemzően nehéz és veszélyes fizikai munkát kell végeznie a dolgozóknak. Növeli a veszélyt és a kockázatot, ha előre nem látott körülmények között, ismeretlen veszélyforrások feltételezésénél kell feladatot ellátni különösen, ha ez a feladatellátás még kötelező is.
A világ számos országában működik olyan sürgősségi ellátó rendszer, amely alkalmas arra, hogy tömegbaleseteknél, kiemelt káreseményeknél, katasztrófa helyzetekben kiképzése és felszerelése alapján az átlagostól eltérő, esetenként zárt, veszélyes kárhelyen is képes egészségügyi felderítésre és ellátásra. Magyarországon elsőként a budapesti Készenléti Egészségügyi Szolgálat jelenti az átmeneti megoldást.
