Takács Lajos Gábor: A tűzszakaszok kialakítása - tűzgátlási célok, tűzterjedési módok és tűzterjedést gátló szerkezetek osztályozása

 

Szerzőnk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán megvédett Ph.D. értekezésének főbb megállapításait adjuk közre. A tűzszakaszok kialakítása és térbeli elválasztása című értekezés alapját az elmúlt 14 év kutatómunkája, szakértői és jogszabály-előkészítési tevékenysége képezte. A bírálóbizottság által kiemelkedőnek minősített értekezés számos kutatási eredménye gazdagíthatja a gyakorlatot.

Takács Lajos Gábor: Tűzszakaszok térbeli elválasztásának alapszabályai

 

Szerzőnk kutatásai során megállapította, hogy szükség van a tűzszakaszok elválasztási módjainak, a tűzszakasz-határok kialakításának újragondolására és a következtetések levonására. A megfogalmazott alapszabályok az egységes szemléletmód kialakításában segíthetnek.

Takács Lajos Gábor: Tűzterjedést gátló alapszerkezetek kialakításának új elvei

 

A tűzterjedést gátló alapszerkezetek méretezésének alapelveit a Védelem 2009. évi 4. számában részlete szerzőnk. A korábbi elvekhez képest a legnagyobb változás a tűzfalak megítélésében várható. Milyenek új elvek?

 

 

A tűzfal legfontosabb célja ugyanis épülettűz idején az, hogy az általa elválasztott szerkezetek egyikének állékonyság-vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás fellépése esetén is megőrizze stabilitását, integritását, hőszigetelését (ezért kell rá megállapítani REI-M tűzállósági követelményt). Emellett azonban nem károsíthatja a tűzállósági követelményértéken belül szomszédos szerkezet hőmozgásából származó igénybevétel sem (beleértve a darupályák hőtágulását is).

 

Kristóf István: A tűzoltóságok technikai fejlesztési koncepciója: 2010-2012.

A 2010-2012-ig tartó fejlesztési koncepció, szervesen illeszkedik a megelőző időszak fejlesztéseihez. A 2010 évre eső ütemtervben a tűzoltó gépjárműfecskendők, vízszállító gépjárművek, tűzoltási és műszaki mentési szakfelszerelések, egyéni védő felszerelések közbeszerzésein túlmenően a tűzoltólaktanya építés, és felújítás valamint az infokommunikációs és a lakosság riasztó eszközök beruházásai jelennek meg.

A környezet és az események elemzése révén jól körülhatárolhatók a fontosabb teendők. Mire van szükségünk?

 

Nagy László: Gázolás – személy mentése gépjármű alól

Az utóbbi időben megszaporodtak a zebrán, útszélén közlekedő gyalogosok gázolásáról szóló hírek. Abban a pillanatban, amikor az elgázolt személy a gépkocsi alá szorult, ez az esemény már a tűzoltóknak is komoly feladatot jelenthet. Ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen teendőink vannak ilyen helyzetekben, és milyen eljárásokat alkalmazhatunk a sérült kiemeléséhez. Írásunk a személygépkocsikra koncentrál, mivel a nagyobb járművek hasmagassága jóval egyszerűbb kiemelést tesz lehetővé. Amennyiben a teherjármű kereke alatt van a sérült, úgy az ismertetett megoldásokat alkalmazhatjuk az adott szituációhoz igazítva.

 

A francia tűzoltóság oktatási tematikájában kiemelkedő helyet foglal el a baleseti helyszín biztosítása. A Párizs környéki Val D Oise megyében járva alkalmunk nyílt az elmélet mellett néhány gyakorlati ötletet is ellesni. A baleseti helyszínen dolgozók biztonságának szavatolása a látni és látszani elv jegyében működik. Ebből következően nem elég néhány terelőkúp kihelyezésével letudni a feladatot, hanem a közlekedés sebességének, és a látási viszonyok figyelembevételével egymásra épülő jelzésrendszer alkalmazására van szükség. Ez az előjelzéstől a terület lehatárolásán keresztül a járművek láthatóságának biztosításáig terjed.

Szemlits Gyula: Beszorult sérültek mentése teherautó baleseteknél I.

A teherautó balesetben történő mentés nehéz műfaj. Szerzőnknek a Weber-Hydraulik Gmbh. által szervezett Rescue Days 2008. műszaki mentési tréningen szerzett tapasztalatai és az ott leadott oktatási anyag alapján készült cikkéből betekinthetünk a német gyakorlatba.

A KSH adatai szerint, 1997-ben a belföldi árufuvarozás 54,1%-a, 2006-ban már a 74,1 %-a zajlott a közutakon és ebben értelemszerűen nem szerepel a tranzitforgalom! Tehát hazánk útjain a teherautók száma jelentősen megnövekedett.

Az autópálya és gyorsforgalmi úthálózat fejlődésével, a forgalom jelentős része áttevődött az autópályákra és más gyorsforgalmi utakra. Kialakultak olyan „veszélyes útszakaszok” (például M0 körgyűrű déli szakasza), amelyeken jelentős számú teherautókat érintő baleset történik.

A közúti baleseteknél történő beavatkozásnál örök probléma a helyszín lezárása, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése. Az alkalmazott terelőkúpok láthatósága – különösen ködös időben és éjszaka – a mai sebességek mellett problémás. Találtunk és teszteltünk egy kisméretű jelzőlámpát, ezt mutatjuk be.

Ma egy tűzoltó bevetési védőruha ára cca. nettó 150 ezer Forint. Ez a tűzoltók részére egyéni védőfelszerelésként 1.7 milliárd forintba kerül. Ezért elemi érdekünk ezek kíméletes használata, sőt ha csak ott használjuk, ahol erre szükség van még könnyebbé is válik a munka. Milyen új megoldás született?

 

Veres György: Tűzterjedés és az ellene történő védekezés épített környezetben I.

„Azt megakadályozni: hogy ne legyen tűz – semmiféle tűzrendészeti intézkedéssel sem fog sikerülni soha” - Markusovszky Béla (1857-1923). Tűz tehát volt, van és lesz. Ma már fékevesztett pusztításiban nemcsak feltartóztatható és korlátozható, hanem sokszor már csírájában el is lehet fojtani. Ahol a védekezés módjával nem törődnek ott még ma is kegyetlenül tombolhat a tűz.

A megelőző tűzvédelmi intézkedések bevezetése folytán a tűz terjedése megakadályozható, amelyek során a tűzterjedést befolyásoló akadályokat építünk. Hogyan alakultak ezek?

 

Georgios Pissinos: A FirePro és más aeroszolos oltógenerátorok

Bár a különböző gyártmányú aeroszolos generátorok oltási mechanizmusa azonos (a kálium gyökök kémiai úton szakítják meg a lángokban keletkező láncreakciót, az oxigén elvonása nélkül), vannak különbségek az oltóanyag, és a szűrő/hűtő összetételei között, illetve az indító mechanizmusban. Így egyebek közt minőségben, megbízhatóságban és hatékonyságban is különböznek.

 

Horváth Lajos: Rózsaszín köd a homlokzati hőszigetelő rendszerekről

„Minden szentnek maga felé hajlik a keze” – hangzik a mondás. Az elmúlt időszakban elszaporodtak a szakcikknek álcázott ismertetők a különböző homlokzati hőszigetelő rendszerekről. Ezzel kapcsolatban közöljük szerzőnk gondolatait.

A 2008-ban indult panelprogram, mint előre várható volt, a program legnépszerűbb eleme az épületeken az utólagos hőszigetelések elvégzése lett, amit az állam a kivitelezési költség jelentős hányadának átvállalásával támogatott. Ez az ipari nagyvárosaink lakásállományának jelentős részét lefedő pályázati lehetőség, új piacot nyitott meg a homlokzati szigetelőrendszereket, vagy azok elemeit – jellemzően a hőszigetelő réteget – gyártók és forgalmazók előtt. E piac volumene messze túlmutat a gazdasági válság okozta, építőipari megrendelések visszaeséséből adódó kereslet csökkenésen. Természetes, hogy a piaci versenyben résztvevők mindent elkövettek, illetve elkövetnek, hogy ebből a tortából minél nagyobb szeletet hasítsanak ki maguknak, sok estben az elvárható korrekt magatartás határait feszegető marketing stratégiával.

 

 

Dr. Vass Gyula: Veszélyes anyagok osztályozási rendszerének változása és a Seveso II. Irányelv módosulása

Az Európai Unióban 2003-ban bevezetésre került a GHS (Globally Harmonized System of Classification and Labelling of Chemicals), vagyis a Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere, mely az ENSZ új veszélyes anyag besorolási rendszere. A GHS célja egy egységes rendszer kialakítása a világon a veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, szabályozására és a címkézésére vonatkozóan azok veszélyes tulajdonságai alapján, illetve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása és a vegyi anyagok szabad mozgásának és kereskedelmének elősegítése világszerte.

 

Perlinger Ferenc: Tűzoltó berendezések és rendszerek által okozott veszélyek robbanásveszélyes technológiáknál

A robbanásveszélyes technológiák védelménél a tűzoltó berendezések is lehetnek veszély forrásai, s mint ilyenek meglepetéseket is okozhatnak. Szerzőnk értékelése szerint a szabályozás ezen a területen igen hézagos, s ennek ismeretében szedte csokorba az ezzel kapcsolatos veszélyforrásokat.  A nagynyomású porlasztás az elektrosztatikus feltöltődés egyik alappéldája.

 

Mészáros János: A tűzvédelmi tervezésről

Napjainkban a tűzvédelmi tervezés - részben a technikai fejlődés miatt, részben a változó jogszabályi környezet hatására, de nem kis részben a feladatok bonyolultsága és sokrétűsége miatt - egyre nagyobb teret hódít. Létezik-e egyáltalán, és ha igen merre fejlődik?

 

 

Bérczi László: - Új kihívások és válaszok a biztonságos tűzoltói beavatkozások érdekében

 

A Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltak szerint, minden embernek joga van a biztonsághoz, a biztonságos életfeltételekhez. Ezt alapvető emberi jognak nevezzük. Érvényesülésének egyik szükséges előfeltétele, hogy az emberek megismerhessék a környezetükben lévő veszélyforrásokat, elsajátíthassák a veszélyhelyzetben irányadó magatartási szabályokat, képesek legyenek például a katasztrófák megelőzésére és azok következményeinek felszámolására.

 

A Védelem megrendelhető:

 

Baksáné Bognár Veronika

Tel.: 82-413-339

Fax: 82-424-983

Email: vedelem@katved.hu