A GHS célja egy egységes rendszer kialakítása a világon a veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, szabályozására és a címkézésére vonatkozóan azok veszélyes tulajdonságai alapján, illetve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása és a vegyi anyagok szabad mozgásának és kereskedelmének elősegítése világszerte. A GHS Európa nagy részén már bevezetésre került, a világ többi részén folyamatban van (Kanada, USA, Brazília, Oroszország, Kína, Ausztrália, stb.).

 

A GHS jogszabályi bevezetése az Európai Parlament és a Tanács az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendeletével, azaz a CLP (Classification, Labelling and Packaging of substances and mixtures) rendelettel valósult meg, mely 2009. január 20-ával lépett hatályba. A CLP szabályozás biztosítja a nemzetközileg elfogadott besorolási kritériumokat és címkézési elemeket, illetve, hogy az egyes anyagok az egész világon ugyanazzal a veszélybesorolással és címkével legyenek ellátva. A szabályozás veszélyes anyagokra vonatkozó bevezetési határideje 2010. december 1., veszélyes keverékekre 2015. június 1.

Az egységes veszélyes anyag osztályozás érdekében a következő lépcsőfok a GHS, vagyis a

CLP szabályozás összehangolása a Seveso II. Irányelvvel, így alakulhat ki az egységes szabályozás a veszélyes anyagokat illetően. Jelenleg folynak a vizsgálatok az Irányelv és a CLP összehangolásának módszereiről a különböző anyagcsoportok azonosítását illetően, mivel a CLP besorolási szabályok több területen eltérnek a hatályban lévő osztályozási rendtől.

 

A CLP szabályozás veszélyes anyag osztályozási rendszerének átültetése a Seveso II. Irányelvbe azzal jár, hogy az Irányelv 1. mellékletét át kell alakítani az új rendszer szerint úgy, hogy az Irányelv hatálya ne változzon jelentősen, azaz ne kerüljön a hatálya alá sok új üzem, illetve ne is essenek ki üzemek. Ehhez a munkához 2009. végén egy hatástanulmányt készítettek francia veszélyes ipari üzemek adatai alapján, melyben azt vizsgálták, hogy a CLP szabályozás átvétele milyen eredménnyel járna a különböző veszély kategóriáknál (fizikai veszélyt rejtő anyagok, környezetre, illetve egészségre veszélyes anyagok), valamint keverékek és oldatok esetében. Ahol nem lehetséges a CLP szabályozás szerinti osztályozás átvétele, ott lehetséges „opciókat” határoztak meg, melyeket az Illetékes Hatóságok Bizottságának „GHS és Seveso” TWG Munkacsoportja dolgozott ki az abban dolgozó tagországok képviselőinek javaslatai alapján.

A hatástanulmány szerint a Seveso II. Irányelv hatálya a CLP szabályozás szerinti besorolás esetén a legtöbb anyagra nézve - például robbanóanyagok, tűzveszélyes gázok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, piroforos folyadékok, oxidáló folyadékok és oxidáló szilárd anyagok - nem változna, ezeknél a CLP szabályozás átvétele javasolt. A módosítással megjelennek az Irányelvben nem szereplő veszélyes anyag kategóriák is, mint a tűzveszélyes aeroszolok vagy a piroforos szilárd anyagok, melyek Irányelvre való hatására a tanulmány külön nagy hangsúlyt fektetett.

 

Az aeroszolok CLP szerinti besorolásának átvétele esetén nem változna jelentősen az Irányelv hatálya, az az aeroszolok határértékeit a 30%-os LPG vagy gyúlékony hajtóanyag tartalommal kombinálva 150 és 500 tonnában határozza meg. Ez a változtatás tehát csekély mértékben emelné az Irányelv hatálya alá tartozó üzemek számát.

 

A piroforos szilárd anyagok osztályát az Irányelv nem ismeri, ám ez a kategória csak tizenhárom anyagot foglal magában, melyből tíz más tulajdonsága alapján igen, három pedig nem tartozik jelenleg a hatálya alá. Az elemzések szerint ezen anyagcsoportnál a CLP szabályozás átültetése nem változtatna jelentősen az Irányelv hatályán.

 

Az egészségre veszélyes anyagok CLP szerinti osztályozásának átültetése az Irányelvbe, a legtöbb expozíciós útra nézve egy az egyben nem lehetséges. Ezért a javasolt négy alternatív opció hatását vizsgálták részletesen és az eredmények szerint ezek az Irányelv hatályát mind befolyásolnák. A hatástanulmány szerint a négy javasolt opció közül az ún. Központi Opció alkalmazása van a legközelebb a jelenlegi szabályozás szerinti hatályhoz és védelmi szinthez, ezért ennek alkalmazását javasolja.

 

A hatástanulmány következtetései szerint elmondható, hogy sok kérdés még tisztázatlan, így a keverékek osztályozásának pontos módja, illetve az egészségre veszélyes anyagok besorolásának megválasztása a lehetséges opciók közül. Ezek a változtatások hatással lesznek az Irányelv hatályára, de azt a megoldás-kombinációt célszerű alkalmazni, mely a jelenlegi hatályt a lehető legkisebb mértékben befolyásolja. Mindazonáltal fontos megemlíteni, hogy az iparra és az illetékes hatóságok munkájára gyakorolt hatások számszerűsítése nehézkes, így a CLP szabályozáson alapuló új besorolási rendszerrel járó változások nem jelezhetők pontosan előre.

 

A hatástanulmány eredményeit figyelembe veszik a CLP szabályozás Seveso II Irányelvbe való átültetésénél. A felmerült kérdések tisztázását követően a következő lépcső az Irányelv
1. mellékletének átdolgozása, ám fontos megjegyezni, hogy az nem eredményezi egy következő Seveso Irányelv kidolgozását. Nem lesz lényeges szabályozási változás, csupán a jelenlegi irányelv 1. melléklete fog megváltozni. Az Irányelv módosulását követően annak hazai jogrendbe való átültetése sok feladatot ró a közel jövőben az OKF-re, mint hatóságra.

A GHS, vagyis a CLP szabályozással kapcsolatos Seveso jogalkotási és jogalkalmazási tapasztalatok áttekintése, a szakmai ismeretek feltérképezése és a hazai üzemeltetői és hatósági érdekek EU fórumokon való képviselete támogatása érdekében, valamint a hatósági és üzemi érdekképviseleti együttműködés elősegítésére a 2009-ben alakult „GHS-Seveso Szakértői Csoport” találkozói keretében évente több alkalommal szakmai egyeztetésre kerül sor, így a folyamatos párbeszéd biztosított a felek között, ami megkönnyíti az új szabályozás átvételét.
 

Dr. Vass Gyula tű. ezds., főosztályvezető

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Budapest