Abban az esetben, ha utólag – 2009. november 6-a után szervezett szakvizsgák esetében – kiderül, hogy a vizsgabizottság elnöke olyan személy volt, akit a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet (továbbiakban: Szr.) 3. § (4) bekezdése kizárt, a kiadott szakvizsgabizonyítványok érvényességéről a tűzvédelmi hatóság dönt. Az Szr. 7. § (1) a) pontja szerint akkor érvénytelen a szakvizsgabizonyítvány, ha a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy az oktatás vagy a szakvizsgáztatás az Szr-ben foglalt előírásokat súlyosan sérti. Itt a Szr. 7. § (1) a) pont zárójelben meghatározott körülményein felül más eset is előfordulhat, ezért a tűzvédelmi hatóságnak kell mérlegelnie, hogy adott ügyben miként dönt. Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy általában a vizsgázó nem választhatja meg milyen vizsgabizottság előtt vizsgázik. Ezért az oktatásszervező és a vizsgáztatók által elkövetett hibákért általában nem tehető felelőssé.

 

A szolgáltatási tevékenység bejelentése a Szolgtv. 23. § szerint illetékköteles, viszont az a 24. § szerinti adatváltozás bejelentés illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 26. pontja szerint:

Ez alapján az adatváltozás bejelentés illetékmentes, mivel a hatóságnál nyilvántartott adatokban jogszabály (Szolgtv. 24. § (1)) írja elő a bejelentési kötelezettséget.

 

A Ket. szerint nem.

 

 

Egy szervezeten (a „szervezet” alatt nem munkáltatót értek) belül, lehetőség van arra, hogy a szakvizsgabizottság tagja, elnöke a szervezet tagja legyen. Ez úgy valósulhat meg, ha a munkáltatói jogkört a szakvizsgáztatók és a vizsgázók esetében a szervezeten belül nem azonos szervezeti egység vezetője gyakorolja, vagyis más a munkáltató. Példával szemléltetve a helyzetet: azok a munkavállalók, akiknek munkáltatói jogát az „F” szervezet „X” Igazgatóság igazgatója gyakorolja, vizsgáztathatnak olyan munkavállalókat, akiknek munkáltatói jogát nem az „F” szervezet „X” Igazgatóság igazgatója, hanem az „F” szervezet „Z” Igazgatóság igazgatója vagy más önálló szervezeti egységének vezetője gyakorolja. Azonban ez esetben is be kell tartani az Szr. 3. § (4) b) pontját , nevezetesen: a szakvizsgabizottság elnöke nem lehet az oktatásszervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.

A munkáltatói jogok ellenőrzésére a szervezetek nyilatkoztathatóak.

A korábban kiadott regisztráció jogfolytonosan él, viszont az OKF az oktatás és vizsgabejelentések során ellenőrzi, hogy a vizsgáztatók rendelkeznek-e az előírt tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal.

 

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 11. § (1) b) pontja szerint az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését (14-16. §). A vizsgáztatók és oktatásszervezők esetében jogszabály rendeli el az adatkezelést és a Szolgtv. 30. § (2) szerint az ott meghatározott adatok közérdekből nyilvánosak.

 

Abban az esetben, ha valaki nem szolgáltatási tevékenységet végez – mások számára nem szolgáltat, tevékenysége nem gazdasági haszonszerzésre irányul –, hanem saját maga számára végzi a Ttv. 12. § (1) bekezdés szerinti tevékenységeket, bejelentését a tűzvédelmi hatóságnak meg kell tennie, viszont rá nem vonatkozik a Szolgtv. 30. § (2) bekezdése az adatok nyilvánosságáról. Az oktatásszervezőknél és a vizsgáztatóknál viszont nincs meg ez a lehetőség, mert mindkét esetben a vizsgázó felé szolgáltatnak. A kiadott szakvizsga bizonyítvány az ország egész területén érvényes, függetlenül attól, hogy ki állította ki.

Akinek jogerősen megtiltották a tevékenység folytatását, azt nyilván kell tartani, a megtiltottak nyilvántartásában. Akinek megszűnt a tevékenysége, és ezt bejelentette a hatóságnak, azt törölni kell, de nem kell nyilvántartani.

 

Az oktatásszervező Ttv. szerinti bejelentéséhez mellékelni kell az oktatási tematikát az Szr. 2. § (2) bekezdés szerint. Amennyiben az oktatásszervező csak távoktatás formájában kívánja a felkészítést végezni, akkor egyértelmű, hogy be kell kérni, illetve be kell nyújtani. Ha normál és a távoktatás módszerével is kíván tűzvédelmi szakvizsgára való felkészítést végezni, akkor mindkét fajta oktatási tematikát be lehet kérni, de egy fajta oktatási tematikát elegendő benyújtani. Ellenőrzés során bármelyik oktatási tematika bekérhető, illetve ellenőrizhető.

 

Igen, mivel ő nem számít a cégnél alkalmazásban állónak, hiszen tevékenységét megbízás alapján látja el, de az Szr. 3. § (4) bekezdése szerint a vizsgabizottság elnöke nem lehet.