Híreink

2024/3110/EU (CPR) rendelet – Mi a DoPC? Milyen értékelési és ellenőrzési rendszerek vannak?

2025. január 30. 07:00

Újabb alapvető változás, hogy az építőipari termékek gyártása és forgalmazása során lényeges szemponttá vált a termék környezeti terhelésének értékelése. Változatlanul fontosak – a tűzvédelmi termékeknél különösen – az Értékelési és ellenőrzési rendszerek. Ezeket is ismertetjük.


Környezeti terhelés értékelése – DoP helyett DoPC 

A gyártóknak a jövő évtől nem teljesítménynyilatkozatot (Declaration of Performance – DoP), hanem teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot (Declaration of performance and conformity – DoPC) kell kiállítaniuk.

Ebből következően a tűzvédelmi tervezőnek és a hatóságnak is az új dokumentumot kell keresnie és értékelnie. 

Az új DoPC-ben lényegében a DoP kiállításához kapcsolódóan korábban előírt információkon túl meg kell adni a „termék teljes életciklusa alatti környezeti fenntarthatósági teljesítményét” is [2024/3110/EU, 15. cikk, (2) bekezdés]. 

Ehhez egy új értékelési és ellenőrzési rendszer (Assessment and verification systems – AVS) is kapcsolódik: 3+. rendszer: A környezeti fenntarthatósági értékelés bejelentett szervezet általi ellenőrzése [2024/3110/EU, IX. melléklet, 4. pont].

 

Milyen értékelési és ellenőrzési rendszerek vannak?

Az Értékelési és ellenőrzési rendszereket a IX. MELLÉKLET tartalmazza. Érdemes ezeket a tűzvédelmi termékeknél is újraolvasni, mert 

1+. rendszer

Teljeskörű bejelentett szervezeti ellenőrzés, beleértve az auditált minták vizsgálatát is

1. rendszer

Teljeskörű bejelentett szervezeti ellenőrzés az auditált minták vizsgálata nélkül

2+. rendszer

Az üzemi gyártásellenőrzésre összpontosító bejelentett szervezet

3+. rendszer

A környezeti fenntarthatósági értékelés bejelentett szervezet általi ellenőrzése – ez teljesen új elem!

a)  A gyártó végzi:

i. a termék teljesítményének értékelése a bemeneti értékekre, feltételezésekre és modellezésre vonatkozó adatgyűjtés alapján;

ii. az üzemi gyártásellenőrzés.

b) A bejelentett szervezet az alábbiak alapján határoz a validálási jelentés kiadásáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról:

i. a bemeneti értékek, az alkalmazott feltételezések és az alkalmazandó általános vagy termékkategória-specifikus szabályoknak való megfelelés validálása;

ii. a gyártó értékelésének validálása;

iii. az értékelés elkészítéséhez alkalmazott eljárás validálása;

iv. az értékeléshez megfelelő szoftver helyes használatának validálása;

v. a gyártóüzem alapvizsgálata a vállalatspecifikus adatok validálása céljából.

3. rendszer

A terméktípus meghatározására összpontosító bejelentett szervezet

4. rendszer

Gyártói önellenőrzés és öntanúsítás

 

X. MELLÉKLET

Horizontális jellegű alapvető jellemzők

A következők olyan horizontális jellegű alapvető jellemzők csoportosításai, amelyeket e rendelet alkalmazása céljából az I. és II. melléklet alapján dolgoztak ki.

  1. Tűzzel szembeni viselkedés.
  2. Tűzállóság.
  3. Külső tűzteljesítmény.
  4. Zajelnyelés.
  5. Veszélyes anyagok kibocsátása és tartalma.
  6. Környezeti fenntarthatóság.

Kivonatosan közöljük!

 

I. MELLÉKLET

Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények

Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények alábbi listáját kell alapul venni a termékek alapvető jellemzőinek meghatározásához, valamint a szabványosítási kérelmek, harmonizált műszaki előírások és európai értékelési dokumentumok elkészítéséhez.

Az építményekre vonatkozó, említett alapvető követelmények nem jelentenek a gazdasági szereplőkre vagy a tagállamokra háruló kötelezettségeket.

Az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel kapcsolatos tervezett élettartamnak figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás várható hatásait.

 

1. Az építmények szerkezeti integritása

Az építményeket és azok vonatkozó részeit úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy az összes vonatkozó terhelést és azok bármely kombinációját biztonságosan, az építmény bármely részének meghajlását vagy deformációját, illetve a talaj mozgását nem okozva, az építmény tartósságát, szerkezeti ellenállását, használhatóságát és robusztusságát nem veszélyeztető módon vegyék fel és továbbítsák a talajba.

Az építmények szerkezetét és szerkezeti elemeit úgy kell megtervezni, gyártani, kivitelezni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy azok megfeleljenek a következő követelményeknek:

a) a tervezett élettartamuk alatt tartósak (tartóssági követelmény);

b) az építés, a használat és a szétszerelés vagy a bontás során várhatóan fellépő valamennyi cselekménynek és hatásnak megfelelő megbízhatósággal és költséghatékony módon ellen kell állnia (szerkezeti ellenállósági követelmény), és nem:

i. dőlhet össze;

ii. deformálódhat elfogadhatatlan mértékben;

iii. károsíthatja az építmény más részeit, illetve szerelvényeit vagy beépített berendezéseit az épület teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt;

c) a tervezett élettartamuk alatt megfelelő megbízhatósági mértékben és gazdaságos módon a meghatározott szolgáltatási követelményeiken belül maradnak (használhatósági követelmény);

d) megfelelően megőrzik integritásukat kedvezőtlen események, például földrengés, robbanás, tűz, ütközés vagy emberi hibák következményei esetén, az eredeti okhoz képest aránytalan mértékben (robusztussági követelmény).

 

2. Az építmények tűzbiztonsága

Az építményeket és azok releváns részeit úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy lebontani, hogy egy tűzeset megfelelően megelőzhető legyen, többek közt az érzékelők és riasztók megfelelő használata révén is. A tüzet és a füstöt meg kell fékezni és el kell fojtani, az építményben tartózkodókat pedig meg kell védeni a tűz és a füst ellen. Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az építményben tartózkodó valamennyi személyt biztonságosan ki lehessen menekíteni és evakuálni.

Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni és karbantartani, hogy tűz esetén megfeleljenek az alábbi követelményeknek:

a) a szerkezet megőrizze teherhordó képességét egy meghatározott ideig, hogy az építményben tartózkodóknak legyen idejük elhagyni az épületet;

b) a mentő- és készenléti segélyszolgálatok hozzáférése biztosított legyen, és megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre munkájuk megkönnyítésére;

c) a tűz és a füst keletkezését és terjedését fékezzék meg és korlátozzák;

d) korlátozzák a tűz és a füst átterjedését a szomszédos építményekre;

e) vegyék figyelembe a mentő- és készenléti segélyszolgálati egységek biztonságát.

 

3. Védelem az építményekkel kapcsolatos káros higiéniai és egészségügyi hatásokkal szemben

 

4. Az építmények biztonsága és akadálymentessége

Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy azok az életciklusuk során ne jelentsenek elfogadhatatlan baleset- vagy kárveszélyt a használat vagy az üzemeltetés során, beleértve a külső tényezők – például szélsőséges időjárási körülmények vagy robbanások – által okozott csúszást, esést, ütközést, égési sérüléseket, áramütést és a leeső vagy eltörő részek okozta sérüléseket.

Az építményeket különösen úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy annak során figyelembe vegyék a fogyatékkal élő, illetve a mozgáskorlátozott vagy tájékozódási zavarokkal élő személyek számára biztosított akadálymentességet és használatot.

 

5. A hang áthaladásával szembeni ellenállás és az építmények akusztikai tulajdonságai

6. Az építmények energiahatékonysága és hőteljesítménye

7. Kibocsátások az építmények kültéri környezetébe

8. A természeti erőforrások fenntartható használata az építmények által

 

II. MELLÉKLET

Előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők

A harmonizált műszaki előírásoknak és az európai értékelési dokumentumoknak a termék életciklus-értékeléséhez kapcsolódó, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők meghatározott jegyzékére kell kiterjedniük.

Az előzőek szerinti változások csak jövőre lépnek hatályba, az idei év szabványosítási szempontból az új előírásokhoz való alkalmazkodásról fog szólni, különösképpen a környezeti teljesítmény értékelélése területén. 

 

Forrás: 

OJEU

• 2024/3110/EU (CPR) rendelet

Európa és a CPR – Mitől mások a harmonizált szabványok?

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 145 látogató olvasta.