Híreink

Mi olvasható a VÉDELEM júniusi számában?

2008. június 09.

Néhány napon belül az előfizetőkhöz kerül a VÉDELEM júniusi száma. A lapban megjelenő 18 cikk a tűzvédelem szinte minden területéről felvillant újdonságokat. A fókuszban természetesen az új OTSZ-el kapcsolatos változások és azok értelmezése áll.


Tűzvédelmi műszaki leírás
 
Minden építészeti terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció, azonban ahol a jogszabály megköveteli a szakhatóság közreműködését, azt csak tűzvédelmi szakértő készítheti. Ez az előírás fokozott izgalmat váltott ki szakmai körökben.
Az izgalom részben annak szól, hogy mekkora piac nyílik meg a reménybeli szakértők előtt, részben pedig a hatóság szakembereinek jövőbeni szerepére kérdeznek rá sokan.
Vágvölgyi László A tűzvédelmi műszaki leírás az új OTSZ tükrében illetve a Mit tartalmazzon a tűzvédelmi műszaki leírás című dolgozatában részletesen bemutatja a változásokat illetve az ebből eredő gyakorlati feladatokat. Bizonyosak vagyunk abban, hogy kollégánk tanulmány értékű munkája sokak számára napi sorvezetőként szolgál a jövőben.
 
 
Az új OTSZ hatálybalépésével a Tűzvédelmi műszaki leírás tartalmi követelményei és a készítők köre alapvetően megváltozott. Melyek az új követelmények? Erre ad választ szerzőnk.
 
Balaton 2008 nemzetközi katasztrófa-elhárítási gyakorlat
 
Minden idők legnagyobb hazai gyakorlatát tartották Balatonszentgyörgy térségében. 2008 május 13 – 15 között mintegy 40 szervezet 400 munkatársa és 70 járműve részvételével tartott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányításával a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófa-elhárítási és Nemzetközi Együttműködési Gyakorlatot. Az eseményeket és a háttértörténéseket foglaljuk össze.
Ma már közismert, hogy térségünket is érinti a klímaváltozás. Ez pedig új kihívásokat jelent a tűzoltás irányításában és taktikájában. A szélsőséges időjárás megköveteli a katasztrófák felszámolásában az érintett szervezetek és országok együttműködését, amire a védekezés módszereiben, irányításában és eszközrendszerében is fel kell készülni. A nemzetközi szakirodalom és gyakorlat ebben iránymutató lehet.
A gyakorlaton ennek megfelelően, feladat volt:
  • Az úgynevezett többszervezetes irányítási rendszer tesztelése,
  • A horvát irányítói törzzsel való együttműködés gyakorlása, valamint
  • a légi és szárazföldi egységek beavatkozási taktikájának megismerése.
  • Közben egy vegyi baleset kapcsán sok szervezet működésének összehangolása, és
  • a lakosság védelmének megszervezése is a feladat részét képezte.
  • A törzsmunkát egy Somogy megyében kidolgozott térinformatikai döntéstámogató rendszer támogatta, ami egyben a teljes tervezési feladat végrehajtását is jelentette. 
  • A határmenti tájékoztatás a Drávis projekt keretében kidolgozott Web alapú kommunikációs felületen történt. (Lásd. Védelem 2008/1-10. oldal)
Ezeknek a kevésbé látványos elemeknek – amelyek a jövő bevetés irányítását véleményünk szerint meghatározzák – a bemutatására nagy figyelmet szenteltünk.
Technika a köbön
A térinformatikai döntéstámogatás mellett számos technikai újdonságot vonultattak fel a gyakorlaton, ezek bemutatása külön fejezetet érdemel, ezért röviden felvillantjuk az újdonságokat.
EDR először
Mobil műholdas kapcsolat
Quiclink egy valódi 3G mobilhálózat
Bemutatjuk a gyakorlaton résztvevő tűzoltó repülőgép technikai paramétereit.
 
 
Visszhang
 
Viszhang rovatunk is az új OTSZ-re reflektál. Kovács Gábor kritikai éllel kérdezi Kinek fütyül az OTSZ madara tűzoltó készülék tábla ügyben?
Hurrá megjelent az új OTSZ! Az új szabályok majd rendet raknak, egyenlő esélyeket teremtenek a kiváló hazai termékeknek is – gondoltam, amikor kézbe vettem az új kódexet. Nem kellet sokáig lapoznom a csalódásig! – írja.
Gáz van a tábla körül - Gázzal oltó van – tábla nincs
Arra gondolok, hogy ismét átvettünk gondolkodás nélkül valami nyugati safety hazai
képviselőjétől egy meglévő táblázatot. Miközben hazánkban gázzal oltókészülék ügyben
sikerült világszínvonalút, mondhatni egyedülállót alkotni.
 
Informatika
 
Bakonyi Erika, Mi befolyásolhatja a káresetek számának alakulását a településeken?
Ismét sikerült valami eredeti és továbbgondolható tanulmánnyal előjönni. A Kaposvári Egyetemmel végzett vizsgálat újdonsága, hogy - 19 ezer eset adatait feldolgozva - településszintű elemzés készült a tűzoltói beavatkozások alakulásáról Somogy megyében 1998-2006 között.
Az elmúlt kilenc év (1998-2006) Somogy megyei eseteinek feldolgozásához a Tűzeseti/ Műszaki Mentési Jelentések adatait használtuk. Vizsgáltuk az adatok évenkénti változását, majd településenként a kilenc év során történt összes káresetet. Ezután különválasztottuk a tűzeseteket és a műszaki mentéseket, a tűzeseteken belül épülettűz, avartűz és egyéb kategóriát különböztettünk meg, a műszaki mentéseket balesetekre, viharkárokra és egyéb mentésekre osztottuk fel.
Abból a munkahipotézisből indultunk ki, hogy a tűzesetek száma és a települések fejlettsége között összefüggés van. Ezért az összes adat vizsgálata után a települések esetszámát összehasonlítottuk közigazgatási területükkel és népességükkel, valamint a fejlettségi mutatóikkal a 2005. évi KSH adatok alapján. Ezek a diszlokációs számítások ismeretében a jövőbeni elemzésekhez is támpontul szolgálhatnak, s egyben ábrázolhatóvá válnak az egyes eseménytípusok relatív gyakorisági mutatói is.
 
Lestyán Mária, Nem éghető lapostető hőszigetelő, akár tűzszakaszhatár kialakítására
 
A jövő épületének tűzvédelme a tervezési, kivitelezési fázisban formálódik. Ezért fontos az innovatív újdonságok lehetőségeinek megismerése és ennek birtokában a tervkonzultációs döntési folyamatban alkalmazása. Ilyen terméket a Monrock Max E inhomogén lapostető hőszigetelő lemezt mutatjuk be.
 
VESDA aspirációs füstérzékelő berendezés szeminárium
 
Március 27-én a budapesti Adina hotel konferencia termében mintegy 50 szakember vett részt azon, az Elektrovill Zrt., az Xtralis (VESDA), és az Austrade által közösen szervezett szemináriumon, amelynek célja az új EN 54-20 (pr.) szabvány ismertetése mellett az aspirációs füstérzékelő berendezésekkel kapcsolatos ismeretek elmélyítése és az új fejlesztések ismertetése volt.
Erről a szemináriumról és a ma már Beszívott füst-érzékelőknek nevezett aspirációs érzékelőkről olvashatnak a lapban.
 
Az EN 54-20 által leírt három érzékenységi osztály
 
Osztály
Osztályozás/Felhasználási terület
A
Magasfokú érzékenység a lehető legkorábbi jelzéshez a kritikus fontosságú, nagy légcserével rendelkező, vagy kiemelten kockázatos helyekre.
B
Fokozott érzékenység a hatékony, megfelelő időben történő érzékeléshez, kihívást jelentő környezetben, vagy kritikus fontosságú berendezések védelmére.
C
Normális érzékenység általános tűzjelzéshez, általános rendeltetésű helyiségekbe, illetve elérhetetlen terekhez.
 
 
 
Megelőzés
Perlinger Ferenc, Zónabesorolás – gázok és porok robbanásveszélyes zónái 
Hogyan lehet a robbanásveszélyes zónákat megállapítani? Melyek a szükséges lépések és hogyan határozhatjuk meg az alkalmazható robbanásbiztos gyártmányokat?
Wagner Károly, Tűzoltósági beavatkozási központ
 
A tűzoltás során fontos, hogy a tűzoltás vezetője döntéseit naprakész információk alapján hozza meg. A Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat 32.9 pontja szerint a tűzoltás-vezető kötelességei közé tartozik a vezetési pont kijelölése. Bizonyos esetekben előnyös lehet, ha az információkat egy előre e célra kijelölt helyre koncentráljuk az épületen belül – és ezt a helyet használjuk vezetési pontként. Az új OTSZ ebben is változást hozott.
 
Mi a TBK? Hogyan alkalmazzuk a gyakorlatban? – ezekre a kérdésekre válaszol szerzőnk.
 
Bellus László, Új OTSZ tűzjelző fejezet: „Szabályozás, ötlettől a bontásig”
 
A beépített automatikus tűzjelző berendezések műszaki követelményeit, az új OTSZ 2. részének IV. fejezete tartalmazza. A beépített tűzvédelmi berendezések létesítési kötelezettség köréről és a hatósági eljárásról ugyanezen rész I. fejezete rendelkezik, de az eddigi gyakorlathoz képes nem tartalmaz változást.
A IV. fejezet felhagyott a 2/2002-es „hagyományával” és nem tartalmaz a vonatkozó szabványokban (MSZ EN 54, MSZ EN 50200, MSZ EN 60849) rögzített követelményeket. Ezzel szemben tartalmaz a szabványokban nem szabályozott, a rendszerre vonatkozó létesítési és üzemeltetési követelményeket. Mi változott?
 
Nádor András, A víznek tilos, de a vízködnek szabad
 
Víz a védett műemlék épületek, vagy a múzeumokban lévő pótolhatatlan műtárgyak védelmére? Vízzel permetezni -40OC-os terekben? Vízzel oltani működő számítógépekkel telepakolt szervertermet? Néhány évvel ezelőtt ezekre a kérdésekre egyértelmű nem volt a válasz! Mi a helyzet ma?
 
Szűts Jenő,A lángérzékelők elhelyezésének szabályai
 
Miután a körülmények, az éghető anyag, a helyszín és az észlelés sebessége alapján kiválasztottuk a megfelelő típusú lángérzékelőt, el kell döntenünk, hogy a kiválasztott típusból hány darabbal, milyen pozíciókba és milyen irányba szerelve tudjuk a védendő terület minden olyan pontját lefedni, ahol tűz keletkezésével kell vagy lehet számolni. Ennek meghatározásához minimum két kérdésre kell válaszolnunk.
Mekkora tűzre lehet számítani? Akadályozza-e valami az érzékelést?
 
Tűz-és káresetek
Dr. Szabó Péter, Gázrobbanás a miskolci csatornában
 
A média szenzációként tálalta a szokatlan és veszélyes esetet. „Miskolcon gázrobbanás történt, rovarirtó-szer maradványát öntötte a csatornába, nincs személyi sérülés, több lakóház megrongálódott, mérgező gáz jutott a szabadba, lakókat kellett kitelepíteni az utcából.” Mi történt és hogyan hárították el a veszélyt?
 
VÉDELEM – Katasztrófa- és tűzvédelmi Szemle
Előfizethető:
Duna Palota Kulturális Kht. 1051 Budapest, Mérleg u. 3.
Tel.: 1/469-2971 Fax: 1/469-2969
Ügyintéző: Szabó Kálmánné
Előfizetési díj: 3000 Ft/év

Vissza

Ezt a hírt eddig 3369 látogató olvasta.