Gépészmérnök, tűzoltó ezredes.Elvégezte a felső-ipariskola gépészeti tagozatát. Már itt kapcsolatba került a tűzoltókkal, ugyanis a fővárosi hivatásos tűzoltók tűzoltói kiképzésben részesítették a felső-ipariskolásokat. 1909. július 25-én a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet soraiban találjuk, 1914. február 1-ig hivatásos tűzoltói szolgálata megkezdéséig segédtisztként tevékenykedett.

Még mint önkéntes került az Európában elsőként (1902-ben) beszerzett gépjárműfecskendőre. A Wartburg motoros, Magirus gyártotta szer­rel indítási gondok voltak, amin Szilvay hálózatra kapcsolt indítómotorral segített. Ez volt az első sikeres újítása a tűzoltóságnál. A tűzoltással kapcso­latos minden újdonság érdekelte. Már 1923-ban foglalkoztatta egy semleges gázzal oltó gép gondolata, és az év végén – 88 979 számon – szabadalmaz­tatta is „eljárás és készülék tűz oltására" címmel eljárása elvét. A vízkár ki­küszöbölése céljából kezdett foglalkozni szárazoltó gépének megkonstruá­lásával.

Szabadalma kimondja, hogy: „A találmány szerinti eljárás lényege abban áll, hogy valamely robbanómotor kipufogó gázait először lehűtjük, azután kompresszor segítésével kellő nyomásra sűrítjük és az így komprimált gá­zokkal a portartálynál ismert módon kiszállított port az eloltandó tűz helyére fúvatjuk".

1924-ben Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban szabadal­maztatta szárazoltógépét. A szárazoltógép tervének megvalósítását a fővá­ros tanácsa tette lehetővé azáltal, hogy 1915-ben megszavazta egy olyan autószer építését, amely víz helyett oltóport lövellne a tűzre. A kocsin elhe­lyeznének egy kompresszort és hűtőt az autó kipufogó gázainak felhasználá­sára. 600 millió koronát irányoztak elő a költségekre azzal, hogy a kivitele­zéssel magyar vállalatot kell megbízni. Ennek alapján még ez évben meg­kezdték a kísérleti gép készítését a MÁVAG Mozdony- és Gépgyárban.

Szilvay Kornél 1957. szeptember 8-án halt meg. Becslések szerint 16.000 tűz oltásában vett részt, ez önmagában is óriási teljesítmény. Huszonkét tűz­rendészeti vonatkozású újítást dolgozott ki, amelyek közül leginkább a szá­razoltás terén kifejtett úttörő munkássága emelkedett ki. Eljárását több-keve­sebb változtatással külföldön is alkalmazzák. Elvitathatlatlan érdeme, hogy ő volt a világon az első, aki a tűz helyén előállított semleges gázzal eredmé­nyesen oltott.

1914-től a fővárosi hivatásos tűzoltóság műszaki tisztje, majd főtisztje.

1914-ben szabadalmaztatta első találmányát, egy villamos hálózatról működtethető gépjármű indítókészüléket, amit a fővárosi önkéntes tűzoltóság által rendszerbe állított Magirus gyártmányú gépjárműfecskendőnél alkalmaztak, a négyütemű, kéthengeres Wartburg-motor gyakori indítási problémáit kiküszöbölendő.

1923-ban jelentette be a szárazoltó eljárással kapcsolatos első találmányát, egy semleges gázzal oltó gépet.

1925-ben a Nemzeti Kaszinó gobelintermében történt egy tűzeset, amelyet Szilvay kizárólag poroltókkal küzdetett le, és az értékes perzsaszőnyegek, gobelinek csupán kisebb és javítható károsodást szenvedtek.

1928-június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay-féle tűzoltó berendezést, tűznek oltóporral vagy habbal való oltására.

1928-ban rendszerbe állították az első nagyteljesítményű szárazoltó gépet.

1929-ben a Mávag egy korszerűsített poroltóval nagy sikerrel vett részt a párizsi tűzoltóság nemzetközi kiállításán.

1947 a budapesti Bazilika kupolatüzének vízkármentes oltása.

A tűzeseteknél gyakran előfordult, hogy az oltóvíz okozta kár nagyobb volt, mint a tűz okozta kár. A tűzkárok mérsékléséhez vezető, és ma is széles körben alkalmazott ún. szárazoltó eljárás feltalálója Szilvay Kornél volt.

Szilvay 1923-ban jelentette be a szárazoltó eljárással kapcsolatos első találmányát, egy semleges gázzal oltó gépet. A fővárosi tűzoltóság vonuló járművein 2-2 db poroltót rendszeresített, amelyeket sikeresen alkalmaztak kisebb tüzek oltására.

A nagyteljesítményű szárazoltó gép rendszerbe állítására Budapesten 1928-ban került sor, amit a Mávag Mozdony- és Gépgyár gyártott le. A kapacitást hamarosan négy gépre növelték, amelyeket összesen 95 alkalommal vetettek be eredményesen.

A port nagynyomású hajtógázzal (pl. széndioxid, nitrogén) juttatják a tűzre. A ma használatos oltóporok többnyire nátrium- vagy káliumhidrogén-karbonát alapúak, 3-10% adalékanyaggal

kiegészítve. Szilvay kőpor adalékanyagot használt az oltópor tömlőbe való beboltozódásának megakadályozásához.

A szabadalmi bejelentés napja: 1928. 06. 30., lajstromszám: 97922

a - oltópor-tartály, b - fedél, c - tengely, d - keverőlapát, e - kiadagoló nyílás, f - perforált tölcsér, g - hajtógázpalack, h - hajtógázcső, i - cső, j - oltócső, k, l - csavarkerékhajtás, m -

kanalas kerék, n - tok, o - tok kivezetés, p - gázmennyiségszabályozó szelep, q - ószekrény, r - fűtő csőkígyó, s - összekötő cső

Az oltóhab gőzzel, gázzal töltött buborékokból álló rendszer, amelynél a buborékok folyadékhártyával vannak elválasztva egymástól. A hab oltó hatása a hűtő, takaró (az égési felület elszigetelése) vagy kiszorító (a rendelkezésre álló térfogatot teljesen kitöltő) hatás.

Szilvay nátriumkarbonát, oxálsav és szaponin száraz, por alakú keveréket alkalmazott habképző anyagként, amelyet vízből keverve nyert oltóhabot. Ma ezt mechanikus, ún. léghabnak nevezzük, emellett ma már vegyi habot is alkalmaznak, amelynél a hab reakciótermék.

Szilvay az oltóporra, habra alapozott szárazoltási eljárását folyamatosan korszerűsítette és alkalmazási területét bővítette, pl. zárttéri transzformátortüzek oltására, amelynek következményeképpen a transzformátorházakat oltópor-bevezető nyílásokkal látták el.