Névjegy

Történelmi személy

Név: Széchenyi Ödön, gróf

Születési adat: (1839. dec. 14. Pozsony - 1922. márc. 24. Konstantinápoly, Törökország)


A magyar tűzoltás és tűzoltóság alapítója, a Tűzoltószövetség első elnöke, török altábornagy, a török tűzoltási szervezet egyik megteremtője, a Budapest világvárossá fejlesztésében kulcsszerepet játszó Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja.
Gróf Széchenyi István ifjabb fia, Ödön Magyarország kormánybiztosa volt az 1862-es londoni világkiállításon. Ott tanulta ki a tűzoltás minden csínját-bínját, s a gyakorlati ismeretek mellé parancsnoki oklevelet is szerzett. Ezután Európa más országaiban tanulmányozta a tűzoltóság szervezetét, a tűzrendészet és a tűzbiztonság kérdéseit.

Gróf Széchényi Ödön 1863-ban előkészítette a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet alapszabály tervezetét, és személyesen gyűjtötte a működéshez szükséges összeget. Az éppen Magyarországon tartózkodó Alexandre Dumas (1802-1870) 110 frankot adományozott e nemes és hasznos célra, amit a gróf - gavallérosan - egy díszkard ajándékozásával viszonzott. Az önkéntes és hivatásos tűzoltóság - melynek parancsnoka lett - 1869/70-ben kezdte meg a működését Pesten. 1871-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, amelynek elnökévé választották.

Abdul Aziz szultán 1874-ben hívta meg a konstantinápolyi tűzoltóság megszervezésére, 1878-ban pedig Abdul Hamid szultán török császári ezredessé, 1880-ban pasává nevezte ki. Ez volt az első eset, amikor keresztény ember az iszlám vallásra való áttérés nélkül kapta meg ezt a rangot. Az 1848/49-es magyar emigráció tagjainak még át kellett térniük a mohamedán hitre a magasabb katonai kinevezések elnyerése érdekében. (Egyébként nagyapja, gróf Széchényi Ferenc szintén az első külföldi volt, akit a nápolyi uralkodó a Szent Januarius-rend lovagjává avatott és a rend csillagával tüntetett ki.)
A japán kormány meghívását (1803) az ottani tűzoltóság megszervezésére már nem fogadta el. 1899-ben a legnagyobb török kitüntetést, az Ozmanie-rend nagyszalagját kapta, 1912-ben a török tűzoltóezredek és a tengeri tűzoltózászlóalj főparancsnoka, török császári táborszernagy lett. IV. Károly király 1918-ban a Vaskorona-rend I. osztályával tüntette ki.

1867-ben saját tervezésű, Hableány nevű gőzhajójával a Duna-Majna-Rajna-Marne-Szajna útvonalon érkezett meg a párizsi világkiállításra, ahol elsőként Verne Gyula (Jules Verne 1822-1905) üdvözölte. A gőzösön III. Napóleon császár és Eugénia császárné is tett egy hajóutat. A hajót a párizsi világkiállítás aranyérmével tüntették ki, ő pedig a kontinens első áthajózásáért a Becsületrendet kapta meg. Tőle származik a budai sikló (hegypálya); a Sváb-hegyre vezető fogaskerekű vasút; a nép-, azaz munkásszálló; a magántáviroda; a lóvasút helyett a sín nélküli gőzkocsi alkalmazásának és a Magyar Kereskedelmi és Iparegyesület létrehozásának gondolata.
Két szállodát épített a budai és a pesti Duna-parton és ő alapította az Első Magyar Utazási Társaságot (1860). A Nemzeti Hajósegylet egyik vezéralakja és versenyzője volt. E sport népszerűsítésére írta a Hableány-polkát, a Regatta-négyest, a Katinka-keringőt stb. A család más tagjaitól, így Széchényi Ferenctől és fiától, Lajostól is maradtak fönn zenedarabok.

Gróf Széchényi Ödön pasa (1839-1922) török egyenruhában kitüntetéseivel, 1899.

Vissza