Híreink

Mik lesznek a tűzmegelőzés legnagyobb kihívásai?

2022. szeptember 30. 12:00

Gondolkodtak már ezen? Számunkra mindenképpen meglepő válaszokat adott a kérdésre Jürgen Kunkelmann, a Karlsruhe Technológiai Intézet (KIT) Tűzvédelmi Technológiai Kutatóközpontjának mérnöke. A háromból mindössze egy helyes tippünk lett volna: a litiumion-akkumulátorok. A másik kettő igencsak meglepő: kiberbiztonság és nagyüzemi állattartás.


 

Lítiumion-akkumulátorok

Elsőként kezdjük a leginkább kézenfekvő megoldással: ahogyan mi, úgy Jürgen Kunkelmann is komoly veszélyforrásnak tartja a lítiumion-akkumulátorokat, különösen úgy, hogy ezek lakóépületekben, kórházakban, idősek otthonában, szállodákban is egyre gyakrabban fordulnak elő. Az ilyen akkumulátorokból a gyulladás előtt nehéz elektrolitgőzök szabadulnak ki, amelyek az alsó térrészeken, mélyedésekben összegyűlnek, és így gyújtható tócsát képeznek. Ezeket kezdetben a mennyezetre szerelt optikai füstérzékelők nem észlelik. 
Ezért fokozott figyelmet kell fordítani 

  • az alvó embereket érintő lehetséges veszélyekre;
  • a korlátozottan mozgásképes és az idősebb emberekre. 

Fokozott tűzveszély keletkezik a használt vagy sérült akkumulátorok 

  • összegyűjtésekor, 
  • tárolásakor és 
  • újrafeldolgozásakor.

A nem megfelelően kezelt akkumulátorok rövidre zárása miatt például Németországban heti rendszerességgel fordulnak elő tűzestek a szállítójárművekben, a szeméttárolókban vagy a válogatórendszerekben.

Kiberbiztonság

Haladjunk a meghökkentőbb válaszok felé: a szakértő szerint komoly problémát jelent, hogy a tömegével hálózatba kötött eszközök megfelelő védelmére a gyártók, üzemeltetők, végfelhasználók messze nem fordítanak akkora figyelmet, mint kellene. A német szakértő itt a két éve felfedezett, Ripple20 összefoglaló néven emlegetett sérülékenységeket hozza fel példaként: az érintett, hálózatra kapcsolt eszközök listája igen hosszú az otthoni berendezésektől kezdve az ipari vezérlőrendszereken át az orvosi eszközökig. A biztonsági hiba kihasználhatósága nagyban függ az adott terméktől, ám általánosságban elmondható, hogy információ kinyerése mellett akár kód futtatását is lehetővé teszi, vagyis egy támadó könnyen átveheti az irányítást az eszköz felett. 
Hogy a távoli károkozás mennyire nem tréfadolog, azt a nemzetközi sajtóhíreket sokáig uraló, azóta már a történelem egyik fejezetévé avanzsált Stuxnet is példázza. A katonai vírus az iráni urándúsító létesítményben komoly károkat okozott 2010-ben, és bár itt nem csak néhány vállalkozó kedvű tizenéves próbálkozásáról van szó, nem nehéz belátni, milyen hatása lehet egy-egy ilyen behatolásnak.

Nagyüzemi állattartás

Ez az, amire a legkevésbé tippeltünk volna. A szakember rámutatott: a mezőgazdasági vállalkozások egyre gyakrabban használnak az állatok tömeges tartását lehetővé tevő, gépesített karámépületeket. Ezek ugyan gazdaságosabban működtethetők, mint a hagyományos állattartási módok, és bár a különféle állatjóléti és haszonállattartási törvények világosan rögzítik a tartás körülményeit, megítélése szerint a német szabályozásból hiányoznak az emberek és állatok mentésére vonatkozó előírások az ilyen tartás esetén. Könnyű belátni, hogy a nagy zsúfoltságnál az emberek önmentésére, az állatok menthetőségére és az oltásra vonatkozó előírások nehezen egyeztethetők össze az ilyen karámépületekkel, különösen akkor, ha teljesen eltérő méretű és viselkedésű haszonállatokról van szó. Ezt ráadásul még tovább rontja az ezekben a létesítményekben tapasztalható gyors tűzterjedés.

A FeuerTrutz cikke nyomán

Vissza

Ezt a hírt eddig 729 látogató olvasta.