Híreink

Légrugózású ülések akadályozzák a mentést?

2018. május 07. 10:26

A közúton egyre többféle tehergépjárművel találkozhatnak a mentést végző tűzoltók. Nem szokványos feladatot jelenthet, ha egy teherautó vezetője a légrugózású ülés miatt szorul be a sérült járműbe. Az elektro-pneumatikus működésű ülésekkel felszerelt tehergépjárművek baleseteinél történő beavatkozási lehetőségeket vesszük szemügyre. Mit lehet tenni a mentés során? Milyen sorrendben? Mit tudnak az ilyen ülések?


Közúti baleset

Egy közúti balesetnél - a fülke deformációja következtében - a gépjármű vezetője beszorult a gépjárműbe. A sérült az ülés és a kormány, illetve a műszerfal közé szorult. A kiérkező tűzoltó egységek feszítő hengerrel próbálták a műszerfali részt eltávolítani az üléstől, hogy helyet csináljanak a beszorult gépjárművezető kiszabadításához. A művelet azonban nem sikerült, mivel az ülés a feszítés mértékében, illetve annak irányába nekiszorította a sérültet a műszerfalnak. Nem történt más mint, hogy a légrugós ülés a vezető súlyához igazodva kitöltötte a teret. A hasonló esetek elkerülése érdekében megvizsgáltuk

  • az ülések működési elvét, ill. hogy 
  • a műszaki mentésnél milyen lehetőségek vannak az ülés légrugójának nyomásmentesítésére.

Ülni jó

Már csak azért is mert a legtöbb korszerű tehergépkocsi (SCANIA, DAF, MERCEDES, RENAULT, IVECO stb.) az említett elektro-pneumatikus elven működő ülésekkel van felszerelve. Az ülés levegőrendszeréhez a nyomást a gépjármű levegőrendszere biztosítja, egy külső betápláló vezetékkel, mely az üléstől nem képes elvezetni a túlnyomást. (Visszacsapó szeleppel van ellátva.) Miután az ülés levegőrendszere nyomás alá kerül, már egy külön rendszerként működik, ami az ülés menetirány szerinti bal oldalán lévő elektromos kapcsolókkal vezérelhető. A kapcsolók feliratozással vannak ellátva, hogy milyen állítási művelet végezhető el velük. Az egész rendszer az üléslap alatt található.


Az elektro-pneumatikus ülés kezelő szervei

 

Az ülések üzemszerű működése a gyújtás bekapcsolásával kezdődik. Ezután a gépjármű feltermeli levegővel a rendszert, majd az ülés elektronikája, az ülésszintező szelepet vezérelve az előzőekben beállított magassági és légrugóerő pozíciót állítja be. Az elektronika egy kis szivattyút vezérel a rendszeren belül, ez a szivattyú állítja be az üléslap alatt lévő légrugó magasságát és rugalmasságát. Ezek után lehetőség van a kezelőszervek (kapcsolók) segítségével más pozíció beállítására. (Igény szerint.) A gépjármű megállásakor, a gyújtás lekapcsolásával az elektronika az ülést leengedi az alsó állásba.

 

Mi a teendő?

Közúti baleseteknél az üléssel akkor lehet probléma, ha a vezérlő elektronika, vagy az ülésszintező szelep megsérül. Ebben az esetben előfordulhat, (mint az említett esetnél) hogy az ülés felemelkedik és nekiszorítja a sérültet a kormánynak, illetőleg a műszerfalnak.

  • A gépjárműnek a balesetnél elfoglalt helyzetétől függően, lehetőség szerint áramtalanítás előtt meg kell próbálni az ülés oldalán lévő kapcsolóval (le-fel) leengedni az ülést.
  • Ha nem működik, akkor áramtalanítani kell a gépjárművet. (Elvileg a sérülés mértékétől, helyétől függően az ülésnek alsó helyzetbe kellene állnia.)
  • Ha az ülés nem ment le áramtalanítás után alsó pozícióba, akkor fel kell bontani az üléslap alatt lévő gumiharmonikát, hogy hozzáférjenek az ülésszintező szelephez, (Az ülésszintező szelep kb.: 6x8 cm.-es fekete bakelitborítású dobozka, melyhez levegővezetékek vannak kapcsolva.) amihez levegővezetékek vannak kapcsolva, ezeket a vezetékeket egyszerűen ki kell húzni belőle és ezzel az ülés a levegő nyomása alól mentesítve lesz.
  • Abban az esetben, ha a gépjármű helyzete, (a sofőr felőli oldalra borult jármű) vagy a karosszéria deformációja, esetleg a sérült helyzete miatt nem lehet az ülésszintező szelephez hozzáférni, akkor egy hosszú csavarhúzóval, vagy hegyes tárggyal ki kell szúrni az üléslap alatt található légrugót.
  • Az ülés alá kézzel benyúlni szigorúan tilos, mert sérülést okozhat!

 


Az üléslap alatt található az ülés szintező szelep és a vezérlő elektronika

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1563 látogató olvasta.