Híreink

ILT 8. Nemzetközi konferenciája – az oltóhabokról

2015. november 19. 08:17

Budapesten november 10-11-én a Hélia Hotelben tartott konferencián három kontinensről tizenkilenc ország 206 szakembere vett részt a FER Tűzoltóság és a MOL csoport által szervezett konferencián. A második nap első felében az új oltási megoldások, s azon belül a habbal oltás környezetvédelmi kihívásai kerültek terítékre, ami az ipari tűzoltás egyik nagy kihívása jelenleg. Ennek megfelelően a délelőtt a habbal oltás és a környezetvédelem jegyében telt Donna Darzentas, a MOL ügyvezető igazgatója vezetésével.


Az alaphangot Niall Ramsden, a nemzetközi olajcégek által létrehozott LastFire koordinátora adta meg, amikor a tűzoltó habokkal kapcsolatos, fokozódó környezeti aggodalmakról szólt. Közben persze az üzemanyagtároló telepek védelméről, a kockázatok csökkentéséről is gondoskodni kell. Ennek számos alternatív lehetőségét vázolta, kezdve a kiszivattyúzással, az ellenőrzött égéssel, és a környezet védelmével (folyamatos légszennyezettség méréssel). 

A brit Környezetvédelmi Ügynökség irányelvet készített az ellenőrzött tüzekről. Megállapításuk szerint az olajtüzeknél a füst a legrosszabb tényező, mégis, környezeti szempontból gyakran érdemesnek tartják a korlátozott leégést választani. A tűzoltás környezeti kára döntően a szennyezett víz megjelenése, amit a habok minimalizálásával és egyfajta hab alkalmazásával próbálnak elérni. A gyártói kísérletek is erre irányulnak.

Az előadó arra ösztönözte az üzemi tűzoltóságokat, hogy a habváltást a habokról szóló alapos ismeretszerzés előzze meg. Tapasztalatai szerint jelentős teljesítménykülönbségek vannak az egyes habok között, esetenként megváltoztatják azok összetételét, miközben a nevük változatlan marad. Pedig az összetétel fontos: Miből áll a hab? Az alkotórészeit nem fenyegeti a kitiltás veszélye? Meddig gyártható? Képes a teljes életszakaszt (tárolás, semlegesítés) lefedni?

A LastFire csoport ilyen minőségbiztosítási protokollt dolgozott ki, amellyel segíti a habok értékelését.

A következő részben három vegyész közül elsőként Andy Hall, a Solberg cégtől a fluor tartalmú vegyi anyagokra vonatkozó nemzetközi szabályozást és ennek a veszélyes üzemekben jelentkező tűzoltási feladatokra gyakorolt hatásáról szólt. Végig elemezte a habokban található kémiai anyagokat (PFOS, PFOA, PFAS), amelyek környezeti hatásait a tudomány vizsgálja. A világ hatóságai is eltérő álláspontot képviselnek. Bemutatta a német gyakorlatot, ahol fluortartalmú anyagot még tesztelésre sem engedélyeznek. Tényként kezelte, hogy ma még nincs elég adat annak megállapítására, hogy a "bölcsőtől a sírig" szlogen jegyében egy életciklus során hogyan viselkednek. A PFOS anyagot már kivonták, a PFOA-nál megszorítások várhatók 2016-ban, ezért nem nehéz megjósolni, hogy 2016-ban a habok többsége meg fog változni. Ennek többek között az is a következménye, hogy az előző kísérletek már nem lesznek érvényesek.

Fenntarthatóság és magas oltási teljesítmény, a tűzoltó habok új generációival szembeni kihívások címmel Dr. Rosvita Milo-Riesk, Németországból a Dr. Sthamer cégtől tartott előadást. Megítélése szerint a haboknál is a komplex hatást kell vizsgálni: az égés és az oltóanyagok hatását. A habnak egy finom filmréteget kell képeznie a felszínen. Ha ez a rétegképző minőség hiányzik a habból, akkor nem tudjuk majd a tüzet eloltani. Tudomásul kell vennünk, hogy a fluormentes hab nem tudja teljesen lefedni a felületet, miközben a környezetvédelem ilyen oltóhabot szeretne. Mivel ezekben az üzemekben magas környezeti kockázatú anyagokat oltunk, javasolja, hogy az oltóanyagoknál válasszák külön az akut és a krónikus toxicitást. S ebből a nézőpontból minősítsék a habokat. Ugyanakkor a tűzoltás során keletkezett vizes oldatok természetes vízbe jutását meg kell akadályozni, mert ez minden habnál tartalmaz felületi feszültséget csökkentő adalékokat, ami halpusztuláshoz vezethet. Ez azonban csak rövid idejű, akut hatás.

A vegyi kérdések részleteibe vezetett be Alison Gude, az Ansul Tyco Fire Protection előadója, aki a C8-ról a C6-os habanyag gyártási technológiára történő átállással kapcsolatban fejtette ki álláspontját.  Bevezetőjében érzékletesen mutatta be a hab működési mechanizmusát, s a fluor szerepét a felületi feszültség csökkentésében. Megállapítása szerint ma jelentős környezetvédelmi vita folyik a habképzők továbbfejlesztéséről, s a fő kérdésekben az előadók egyetértenek. A cél szerinte, hogy a habok élettartama ne csökkenjen.

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 2574 látogató olvasta.

 

Kapcsolódó képek:

Kapcsolódó információk: