Híreink

Az aeroszolos tűzoltórendszerek szabályozása

2015. szeptember 29.

Az aeroszolos oltórendszereket a környezet számára veszélytelen, ám hatékony oltóanyag kifejlesztésének igénye hívta életre a halon betiltását követően. Mára az egyik leghatékonyabb halon-helyettesítő oltóanyagként tartják számon. Tekintve, hogy új, innovatív technológiáról van szó az erre vonatkozó szabványok kialakítása és kiadása még napjainkban is tartó folyamat.


Szabványok a világban

  • CEN/TR 15276

Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2009 április 30-án adott ki előszabványt két részben a beépített aeroszolos oltórendszerek vonatkozásában. Az első rész a CEN/TR 15276-1:2009 a követelményeket és a részegységek vizsgálati módszerét taglalja. A második rész a CEN/TR-2:2009 pedig a tervezés, telepítés és karbantartás szabályozását tartalmazza. Ez több európai országban nemzeti ”szabványként” funkcionál.

  • ISO 15779:2011

ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott ISO 15779:2011 nemzetközi szabvány, amely 2011 decemberétől hatályos szintúgy tartalmazza tervezésre, telepítésre, karbantartásra vonatkozó előírásokat, valamint a részegységek követelményeit és a vizsgálati módszereit.

  • NFPA 2010:2010

Az Amerikai Szabványügyi Hivatal már 2005-ben adott ki szabványt az aeroszolos rendszerekre, ennek legfrissebb, jelenleg is hatályos kiadása az NFPA 2010:2010.

  • UL 2775 Szabvány az aeroszolos oltórendszerekről (2009-től szabályozott).
  • Az IMO Nemzetközi Tengerészeti Szervezet MSC/Circ. 1270 néven irányelveket fogalmazott meg az aeroszolos oltórendszerek elfogadására vonatkozóan.

Egyéb szabályozások és irányelvek

  • AS 4487-2013 Ausztrál nemzeti szabvány az aeroszolos oltórendszerekről
  • BRL-K23001 (KIWA- Nemzetközi Vizsgáló és Tanúsító Szervezet) Vizsgálati Irányelvek az aeroszolos oltórendszerek tanúsításához. Első kiadás: 2001.
  • EPAAmerikai Környezetvédelmi Hivatal SNAP- Lényeges Új alternatívák programja, amely azon halon kiváltó anyagokat sorolja fel, amelyeket az EPA jóváhagyott.

 

Hazai szabályozás

Konkrét hazai szabályozás a megjelent OTSZ, azonban a tervezési, telepítési részletek a nemzetközi szabványok alapján szabályozottak. Ugyanakkor nagyon fontos az OKF  aeroszolos oltórendszerekre vonatkozóan álláspontja. Eszerint:

Az aeroszolos oltórendszert egyetlen jogszabály vagy európai szabvány sem sorolja az Építési termékek közé, nem tartozik a 305/2011 /EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, ennek során a 275/2013 (VII.16) Korm. rendelet hatálya alá sem. Az aeroszolokkal működő berendezések továbbra is tűzoltó-technikai terméknek minősülnek!

Az aeroszolos oltórendszerek tervezését az új OTSZ felépítéséhez igazodó 9 TvMI (Tűzvédelmi Műszaki Irányelv) közül a „Beépített tűzoltó berendezések” címet viselő fogja elősegíteni.  Ez tartalmazza az aeroszolos rendszerekre vonatkozó főbb kritériumokat, tervezési, telepítési és üzemeltetési javaslatokat.

 

Az aeroszolos technológiáról

 

Magyarországon 2000 óta alkalmazzák az aeroszolos technológiát, amelynek oltóanyaga szilárd aeroszol-képző anyag égési folyamata során keletkező, finom részecskék gázszerű anyagából áll. Alapanyaga a természetben megtalálható kálium-só. Az aeroszolos oltóberendezés nem túlnyomásos berendezés, amely égés vagy tűz esetén aeroszol formában oltóanyagot bocsájt ki. Az aeroszol a kialakulóban lévő tüzet kémiai úton oltja el, mely az égési láncreakció megszakításával fejti ki oltóhatását oxigén elvonása nélkül.  Ezeket a védendő térbe, ill. berendezésbe építik be.

Az aeroszolos oltóberendezés főbb alkotórészei:

  • szilárd aeroszol képző-anyag
  • hűtő-szűrő mechanizmus
  • gyújtószerkezet (elektromos vagy termikus)
  • kivezető nyílás (ok)
  • berendezés burkolat
  • konzol

 

Felhasználási területek

Az MSZ EN2 szabvány osztályozás alapján az aeroszol az A, B, C osztályú tüzek oltására használható. Az F osztályú tüzek alkalmazására akkor alkalmazható, ha a gyártó rendelkezik az erre az alkalmazásra vonatkozó tanúsítvánnyal.

Ennek meghatározására a CEN ill. UL szabvány vizsgálatokat ír elő tűzosztályonként, melyeket a gyártónak minden egyes oltógenerátor típusra szükséges elvégeztetni és tanúsíttatni a protokollok szerint.

Robbanásveszélyes környezetben való alkalmazás úgy lehetséges, amennyiben a gyártó rendelkezik a szükséges tanúsításokkal.  Ehhez az EU94/9/EC –ATEX direktívák irányelvét szükséges figyelembe venni.

Az aeroszolos oltórendszer alkalmazható teljes térvédelem (raktárak, irattárak, elektromos helyiségek, vezérlőtermek, kábelalagutak stb.) és belső védelem (elektromos szekrények, gépek-berendezések, ipari technológiák, motorterek) biztosítására is! 

 

Teljes térvédelem

 

Ipari alkalmazás

 

Belső védelem

 

Az aeroszolos oltórendszerek előnyei

  • A rendszer a tűz korai szakaszában lép működésbe és eloltja a tüzet;
  • Nem túlnyomásos rendszer;
  • Nem igényel külön helyiséget;
  • Gyorsan telepíthető gépészeti eszközök beépítése nélkül (csővezetékrendszer, szivattyú stb.)
  • Gazdaságos telepítés és karbantartás;
  • Az aeroszolos oltórendszer gyártmányától függően akár 15 év élettartam;
  • Környezetbarát oltóanyag;
  • Nem vonja el az oxigént, nem toxikus, nem korrozív;
  • Légtömörség vizsgálatot nem kell végezni;
  • Volumetrikus tervezés- tűztesztet nem igényel.

 

Aeroszolos oltórendszer felépítése

 

Az aeroszolos technológia egyre elterjedtebb világszerte, széleskörű alkalmazásának és hatékonyságának köszönhetően sok esetben előtérbe kerül.

Georgios Pissinos ügyvezető igazgató

FirePro Kft., Budapest

Vissza

Ezt a hírt eddig 2189 látogató olvasta.