|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Tervezői felelősség - Játék a tűzzel?2015. szeptember 24.
Korlátlan kártérítési felelősség Az új Ptk. alapján vállalkozási típusú szerződésnek minősül a tervezési és a kivitelezési szerződés is. Ez lényeges változás! Míg a korábbi Ptk. szerint a felek a szerződésben kiköthették a kártérítési felelősség korlátozását, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalta. Ezt ma már nem tehetik. Ugyanakkor megnövekedett a tervezőnek – terv hibájára visszavezethető – a kártérítési, kellékszavatossági felelőssége.
pl.: Ptk. 6:251. § (1) Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles (2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. (3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. Tehát a tervező felel a terv hibájáért és a hibás teljesítésből fakadó károkért is!
Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új Ptk. értelmében a tervezői szerződés része nem csak a tervezési munka, hanem a hozzá kapcsolódó tervdokumentáció elkészítése és átadása is. A dokumentációval szembeni elvárás a gazdaságosság, célszerűség, műszaki kivitelezhetőség és a megrendelői igény kielégítése. A rendelkezés a tervezéssel és a tervdokumentációval szembeni magasabb szakmai követelményeket emelte a norma szintjére. A tervezési szerződést az 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 32/A.§ szerint írásban kell megkötni, melynek elválaszthatatlan részét képezi a tervezési program. A tervezői szerződés megkötésekor a megrendelőnek tájékoztatási kötelezettsége van. Az elvárásait a tervezési programban fejtik ki. Ebben a fázisban a tervező felelőssége, hogy a laikus megrendelői szándékot felismerje! Ugyanakkor tisztában kell lennie azzal is, hogy a jogszabályok – az adott tervezési feladat kapcsán – milyen plusz elvárásokat támasztanak! Sőt a tervezőnek egy időközbeni jogszabályváltozásról és annak hatásairól is tájékoztatási kötelezettsége van!
Gazdaságosság – komplex látásmód A tervezői munka során a hagyományos elvárás, hogy a szerződés alapján elkészített terv feleljen meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, szabványoknak, műszaki előírásoknak! Ma már ez nem elég! A tervezőnek figyelembe kell vennie
Ez csak komplex szemléletmóddal lehetséges! Már nem elég, a jogszabályból a minimum követelmények kiolvasása! Ezt a komplex látásmódot követelik meg a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rendelkezései is! Ugyanis az épületek tervezésekor a tervezőnek az építési termékek, építményszerkezetek kiválasztása során figyelemmel kell lennie az OTÉK 50 §. (3) bekezdésébe foglalt 8 alapkövetelményre, témánk szerint kiemelten a tűzbiztonságra, valamint a tervezési programban részletezett elvárásokra. A tervező által készített tervnek a megrendelői igény (tervezési program) által megfogalmazott elvárások kielégítésére kell megtalálnia a műszaki és gazdasági szempontból legoptimálisabb megoldást! Tehát nem tűzvédelmi, energetikai, vagy környezetvédelmi szempontból kell gazdaságosnak lennie. A tervezőnek célszerű az esetleges többletköltségekre vagy beszerzési nehézségekre felhívni az építtető figyelmét, illetve az építési termékek helyettesítetésére vonatkozó későbbi lehetőségek és/vagy korlátok bemutatása is ajánlatos.
A beruházó elvárásainak rögzítése A szinte korlátlan felelősség miatt célszerű a tervezési szerződés, tervezési program fázisban rögzíteni
Különösen akkor fontos, ha a jogszabályokban levő követelményeket meghaladják, vagy speciális építtetői igények lépnek fel (építményre, építményszerkezetre, építési termékre). Amennyiben a megrendelői igény alapján a tervezési programban a jogszabályi követelményeknél szigorúbb elvárások találhatóak, abban az esetben ez a mérvadó, ettől eltérni csak szerződésmódosítással lehet. A szakhatósági engedéllyel ez önmagában nem lehetséges.
Műszakilag kivitelezhető Ennél a résznél kiemelten fontos hangsúlyozni a tűzvédelmi tervezők számára
Különösen fontos ez egy meglévő épület átalakításakor. Ilyen esetben az átalakítás körében, mértékében érintett szerkezetekre vannak jogszabályi követelmények. Az ezeknek való megfelelést a kiviteli terv készítése és a használatba vétel fázisában kell igazolni. Itt újra előlép a tervezői felelősség! El kell döntenie, hogy
Mindezt mérlegelni kell, mert ezek kihatással lehetnek a gazdaságosságra, műszaki kivitelezhetőségre. Ebben a tervezőnek megrendelő felé tájékoztatási kötelezettsége van. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a megrendelő valami „egyedit” szeretne kiviteleztetni. Nem elég ismerni a szerkezet bekerülési költségét, tudni kell milyen gazdasági, engedélyezési és idő vonzata van annak, ha a megrendelő a „hagyományos” műszaki megoldásoktól eltérőt szeretne és erre nyomatékosan fel kell hívni a figyelmét, különös tekintettel arra, hogy tervező nem köthet ki kártérítési kötelezettség korlátozást.
Hibás teljesítés – szigorítás Egy terv akkor is hibás lehet, ha minden jogszabályi előírásnak megfelel. Terv hiba lehet: nem célszerű, nem gazdaságos műszaki megoldás választása vagy a nem kellően részletes, hiányos kidolgozás is. Mivel a megrendelő a terv hibáját nehezen képes felismerni, erre a használatba vételt követően, a tényleges hiba megjelenésekor, észlelésekor szokott csak sor kerülni! Ezért az új Ptk. nem a hibás teljesítésből eredő jogok elévülési idejének a kezdetét, hanem a szavatossági jogok igényérvényesítésére nyitva álló határidőnek a lejártát szabályozza. Eszerint a tervező addig tartozik felelősséggel terv hibára visszavezethetően, ameddig a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatti jogok gyakorolhatók. Ennek alapján a tervezővel szemben mindaddig fel lehet lépni hibás teljesítés miatt, amíg a terv alapján kivitelezett létesítménnyel kapcsolatban szavatossági vagy jótállási igények érvényesíthetők. Egyes szerkezetek esetében ez 10 év is lehet a kivitelezéstől számítva, ha ehhez hozzáadjuk az engedélyezési, kivitelezési fázis idejét is, adott esetben elérhetjük a 15 évet. Mindezek ismeretében megnőtt a tervezői munka saját dokumentálásának fontossága, és azok megőrzése, mert egy vitás kérdésben csak ezek alapján tudják igazolni korábbi tervezési döntésük helyességét.
Melyik OTSZ a mérvadó? Az első kérdés: melyik OTSZ a mérvadó? A folyamatban lévő engedélyezési és kivitelezési eljárásokban természetesen még a korábbi, az engedélyezés időpontjában érvényes előírások a mérvadóak. Az új OTSZ hatályba lépését követően viszont az engedélyek módosításánál már a megváltozott jogszabályi környezetet kell figyelembe venni. Tehát, ha egy tervről, építési engedélyről vagy kivitelezés alatt álló épületről tudjuk, hogy módosítani kell a terveket még az új OTSZ hatálybalépése előtt célszerű azt benyújtani, különös tekintettel akkor, ha eltérési engedély kérelem is szükséges. Az új OTSZ 286. § (1) értelmezése szerint, ha a létesítmény tervezésére a hatálybalépést megelőzően (180 napon belül) szerződtek, még a régi OTSZ szerint is benyújtható az engedély kérelem, időkorlát nélkül, viszont eltérési engedély kérelemre nincs lehetőség. Fennáll továbbá tervező megrendelő felé történő tájékoztatási kötelezettsége is, amit célszerű részletesen dokumentálni! Tájékoztatni kell arról, hogy a bekövetkezett jogszabályváltozásnak milyen kihatásai lehetnek a tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és egyéb pl. gazdaságossági szempontjaira a tervezett létesítménynek.
Cégvezetők felelőssége Az új Ptk. a vezető tisztségviselők kártérítési kötelezettségében is gyökeres változást hozott! A cégeknél a vezetői minőségben okozott kárért a vállalat, valamint az érintett vezető egyetemlegesen felel az új Ptk. március közepétől hatályos szabályai szerint. Jó tudni, hogy az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a károsult nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona terhére is kártérítést követelhet.
Tervezői felelősség és az új OTSZ A rugalmasabb, megváltozott szemléletmódú új OTSZ egyre szélesebb lehetőséget biztosít a mérnöki módszerek alkalmazására! Ez magával hozza
Vége annak a korszaknak, amikor elég volt kiolvasni a követelmény értékeket a „tervezési” munka során. Ma már elengedhetetlen
Mindezek során figyelemmel kell lennie a Ptk. iránymutatásaira és a tervezési programra is.
Lestyán Mária, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató Rockwool Hungary Kft. Ezt a hírt eddig 2658 látogató olvasta. Kapcsolódó képek: |
