Híreink

MMK Tűzvédelmi Tagozat éves értékelése

2015. október 07.

Az elmúlt négy év munkájáról számolt be azMMK Tűzvédelmi Tagozata szeptember 6-án tartott taggyűlésén Lakiteleken. Az elmúlt négy év alatt végzett munka mellett kiemelt hangsúlyt fektettek a közeljövő feladataira, köztük a mérnöki tevékenység elismerésére, a tervezői jogosultság és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek kérdéseire. Lengyelfi Lászlónak a tagozat elnökének beszámolóját adjuk közre.


Az elmúlt 4 év munkájáról

 

A Tűzvédelmi tagozat 2011. december 9-én alakult meg. Akkor 135-en voltunk, jelenleg 292 a taglétszám. A kiadott jogosultságok száma a kamarán belül 459, ezen belül: 281 tűzjelző tervező, 117 tűzoltó berendezés tervező és 61 fő építésügyi tűzvédelmi tervező. Szomorú, hogy sok tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkező személy nem tagja a Tűzvédelmi tagozatnak. Pedig nekik is fontos lenne, hogy a Tagozathoz tartozzanak. Csak így tudunk megfelelő információt szolgáltatni a különböző eseményekről, rendezvényekről, továbbképzésekről. Továbbá csak így tudjuk bevonni és véleményüket figyelembe venni a saját jövőjüket befolyásoló munkáinkba.

 

Szervezeti felépítés:

4 évvel ezelőtt a nulláról indultunk. Első lépésként a jogosultsági ügyekben eljáró Minősítő bizottságot alakítottunk. A tagozati feladatok ellátását vagy az elnökség végezte el, vagy – lehetőleg egy elnökségi tag vezetésével – munkacsoportok hajtották végre a munkát.

2012-ben három megyében sikerült szakcsoportot indítanunk. A Bács-Kiskun megyeiek nagy segítségünkre vannak, minden feladatból kiveszik a részüket. A Borsod megyeiek kezdetekben nagyon aktívak voltak, de mostanában érzek részükről egy kis megtorpanást. A Veszprém megyeiek nem igazán aktívak, kicsit többet várnánk tőlük. Több megyében is elkezdődött a szakcsoport alakítás, de megtorpant e folyamat. Pedig a területi kamarákon belül megalakuló szakcsoportok sokat tehetnek munkánkhoz és segíthetik a tagozat tevékenységét, céljaink elérését.

Sokáig rezgett a léc a kamarán belül, hogy a tűzjelző berendezés tervezők, illetve a tűzoltó berendezés tervezők hova tartozzanak. 2013-ban került pont az ügy végére, amikor is a Tagozaton belül sikerült megalapítani a tűzjelző berendezés szakosztályt, majd 2014-ben az oltóberendezés szakosztályt.

 

Működés:

Taggyűlést az alakulást követően csak 2 éve tartottunk. Azóta nem volt olyan ügy, melyben taggyűlési határozatra lett volna szükség. Tagságunk véleményét az aktuális ügyekben köremailekben, illetve az egyes munkacsoportokban kérjük ki.

Elnökségi üléseket rendszeresen tartottunk. A munkát rendszerint e-maileken keresztüli, vagy telefonon történő kapcsolattartással végeztük. Amikor szükség volt rá, évente minimum 4-5 alkalommal összeült az Elnökség. A Minősítőbizottság hasonlóképpen ülésezett és dolgozott.

Az egyes munkacsoportok mindig az adott feladat jellegétől végezték a tevékenységüket. Volt amikor összejöttek, volt, hogy elektronikus úton egyeztettek.

 

Működési feltételeink:

Nem vagyunk önállóan gazdálkodók. Pénzügyeinket a Kamara pénzügyi szervezete intézi átlátható és lekövethető módon.

Pénzügyi bevételeink: A kamara miden évben ad 300.000,- Ft-ot működésünkre, ezen kívül vannak a pályázati bevételek. Ezen kívül a különböző rendezvények és a szervezetektől való támogatások is nyomon követhetőek.

Kiadások: A működésre kapott támogatások el is mennek erre a célra. Az elnökségnek az utaztatása, a különböző rendezvényeknek a támogatása többe kerül, mint amennyi támogatást kapunk. Ezáltal az elnökség tagjai sokszor saját pénzből finanszírozzák az utazásukat. Dologi kiadásként csak a rendezvényeinken látható roll-upokat készíttetük el.

A Minősítőbizottságnak van valamennyi bevétele. Az összes jogosultsági ügy átment a kezükön és bírálatonként kaptak némi díjazást. A jogosultsági vizsgáztatást is ők végzik, melyért szintén kapnak díjazást. Az elnökség még a legelején úgy határozott, épp eleget dolgozik a Minősítőbizottság, hogy amit így meg tudnak keresni az legyen az elvégzett munkák arányában szétosztva a bizottság tagjai között.

 

Feladataink

 

Első és legfontosabb feladatunk volt a jogosultsági ügyek bírálati rendszerének kidolgozása és működőképessé tétele. Hisz a hozzánk tartozó tagok megélhetése múlik azon, hogy a megfelelő jogosultságok a megfelelő gyorsasággal tudják megkapni. A Minősítő bizottság a kezdeti problémák után e téren utolérte magát. Majd jött a szakmagyakorlási kódex, ami hatására újra kellett gondolni az egész addigi jogosultság megállapítási rendszert, fel kellett állítanunk a szakmai gyakorlatot vizsgáló szakértő testületet. Ma már elegendő az, hogy valaki bemegy a területi kamarához, kéri, hogy jogosultságot szeretne, a területi kamara titkára megnézi a beadott papírokat, majd ha minden rendben volt, megadja a jogosultságot, ez kb. 3-4 nap alatt elintézhető. Bizonytalanság esetén, a területi kamara tisztségviselője megkeresi a Tagozat által delegált szakértőt az adott ügyben.

Képzési rendszer: a régi képzési rendszerhez viszonylag egyszerűbb volt igazodni, az úgy nézett ki, hogy valahol valaki tartott egy tűzvédelmi tárgyú konferenciát, rendezvényt, előadást. A Minősítőbizottság értékelte a rendezvényt és a Kamara megfelelő szervezetével együtt megállapította az eseményen való résztvételért adható kreditpontot. A kredit pontok 5 év alatti összegyűjtésével lehetett teljesíteni a továbbképzési kötelezettséget. A szakmagyakorlási kódex ezt is felborította, a kódex hatására az Országos Kamara úgy döntött, hogy teljesen más alapokra helyezi a képzést. Van a kötelező jogi képzés amit 4 évente kell teljesíteni, ezt az Országos Kamara intézi távoktatási rendszerrel. Az évente egyszer kötelezően teljesítendő szakmai továbbképzéseket a megyei kamarák rendezik. Ma a Bács-Kiskun megyei kamarának a szakmai továbbképzésén veszünk részt. A változás annyiból jelentett nekünk plusz munkát, hogy amit eddig saját magunk a megszokott partnereinkkel együttműködve meg tudtunk szervezni képzéseket, most egy plusz lépcsőt be kellett építeni. Az adott területi kamara nyilvántartási rendszerét és háttérmunkájukat kell igénybe venni ahhoz, hogy szakmai képzést tudjunk tartani. Amit eddig ingyenesen meg tudtunk csinálni, azt most már egyre kevésbé lehet megszervezni díjmentesen.

Kiemelten kellett, hogy kezeljük a szakma gyakorlási kódexhez tartozó szabályoknak a kidolgozását. A legtöbb feladatot a Szakmagyakorlási- és a Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei Szabályozás tűzvédelmi érintettségű részeimnek kidolgozása jelentette.

Különböző pályázatokon vettünk részt minden évben. Ezek kidolgozása mindig komoly feladatot jelentett. A munkacsoport élére egy elnökségi tag került és az ő vezetésével lettek a pályázatok végrehajtva. Az első pályázatunk keserű tanulópénz volt, 2012-ben pályáztunk az MSZ EN 1727-es szabvány magyarítására. Rosszul mértük fel a lehetőségeinket, eljutottunk egy nyers fordításig, majd azok a kollégák akik bevállalták, hogy a fordításból csinálnak egy szakmai lektorálást - amit utána be lehet adni a szabványügyi testületnek - megrettentek a feladat nagysága láttán és visszaléptek. Ennél sikeresebb volt a következő pályázatunk, ahol az eurokód alapú tűzállósági méretezésről tartottunk egy 4 napos képzést. A résztvevők mindegyike pozitív visszajelzést adott e rendezvényről. 2013-14-ben a kötelező jogi és szakmai továbbképzéshez kapcsolódó feladatok címmel volt kiírva a pályázat, ami gyakorlatilag az átalakuló továbbképzési rendszerünkben jelentette, hogy ki kellett dolgozni a tananyagokat. Erre tudtunk némi pénzügyi támogatást szerezni. 2014-15-ben a jogszabályok felülvizsgálata és módosító javaslatok kidolgozása címmel pályáztunk. Letettük a Magyar Mérnöki Kamara asztalára azokat a jogszabály módosításokat amit úgy gondoljuk, hogy mindannyiunknak a mozgásterét, elsődlegesen a jogosultsági feltételeket, illetve a szakmai gyakorlási feltételeket érintik. Ahogy a jogalkotás halad, abban a tempóban tudjuk elő venni ezeket a javaslatainkat.

A társtagozatokkal való együttműködés szintén kiemelt feladatunk. Eddig csak a Tartószerkezeti tagozattal sikerült a szakmai kompetencia határokat is tisztázó együttműködési megállapodást kössünk, de jól haladnak ezirányú tárgyalásaink az Elektrotechnikai és az Épületgépész tagozattal is.

Egyéb feladataink között szerepel a jogszabályok véleményezése és a jogalkotásban való közreműködés. A szakma gyakorlási kódex és kapcsolódó rendeletcsomagnak, valamint a módosuló tűzvédelmi jogszabályok bírálata, módosító javaslatok kidolgozása sok munkát adott. E téren kiemelkedően nagy feladat volt az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kidolgozásában való közreműködés és véleményezés, ahol nem csak a tagozati, hanem a teljes kamarai tagságot képviseltük. Tűzvédelmi műszaki irányelvek készítésében aktívan működtünk közre. Kamarai vezetésű bizottságok készítették el a Kiürítés, a Tűzjelző berendezés és a Villamos irányelvek tervezeteit.

Az elmúlt 4 évben számos konferenciát, szakmai képzést szerveztünk, illetve közreműködtünk más szervezetek által szervezett eseményekben.

Tűzvédelmi mérnöki képzésekkel kapcsolatban, amikor van egy jelentősebb változás a képzést végző intézmények oktatási tematikájában, akkor kikérik a véleményünket és utána meg is fogadják amit mondunk.

Az Elnökség tagjainak feladata a Kamarának és Tűzvédelmi Tagozatnak a népszerűsítése is a különböző fórumokon.

Feladataink még: a kamarának a működésével kapcsolatos teendők ellátása, a különböző gyűléseken, bizottságokban való résztvételek.

 

A 4 évvel ezelőtt kitűzött céljaink alakulása

 

A Magyar Mérnöki Kamarába való tagozódás: A Kamara szervezeti rendszerébe hamar beilleszkedtünk. Kérik és figyelembe is veszik véleményünket a tagságunkat illetve a tűzvédelmet érintő ügyekben. Bár továbbra is okoz még némi gondot, hogy ránk a 375/2011. Korm. rendelet helyenként a szakmagyakorlási kódextől eltérő szabályokat állapít meg.

Tevékenységünk mérnöki munkakénti elismertetése: A beépített tűzvédelmi berendezéseket tervezők vonatkozásában e területtel már a kezdetekkor sem volt probléma. Az építészeti tűzvédelmi tervezés területén elértük, ma már csak elvétve találkozunk azzal a véleménnyel, hogy csak jogszabály kiollózást végzünk. A napi munkák során a társtervezők adatszolgáltatást kérnek és adnak, mely egyben elismerési is a mérnöki tevékenységnek.

Mérnöki díjszabásba való betagozódás: E téren rengeteget dolgoztunk, de még csak a tervezett díjszabási rendszerbe tudtunk bekerülni, nem a hatályos szabályzatba.

Szakértői és tervezői tevékenység szétválasztása: Ma még a tűzvédelmi szakértők lényegében ugyanazt a tevékenységet végzik, mint a tűzvédelmi tervezők. Azonos pályán, de eltérő feltételekkel végezzük a tevékenységünket, mely okoz problémákat. Egyetértve az OKF több előadáson elhengzott véleményével nekünk is célunk az, hogy a szakértők szakértői tevékenységet végezzenek és ne tervezést. E cél megvalósulása érdekében az Elnökségnek volt egy javaslata, miszerint szakértő csak az lehessen, akinek – a más szakterületeken bevált gyakorlat szerint – néhány éves tervezői múlttal rendelkezik.

További piaci lehetőségek megteremtése: A társ tagozatokkal való együttműködés keretében a szakterületi határok meghatározásával igyekszünk a tűzvédelmi tervezői közreműködés igényét növelni. E mellett a jogosultsági rendszer felelős műszaki vezetővel és műszaki ellenőrrel való kiterjesztése érdekében lobbizunk, mind a Kamarán belül, mind a jogalkotóknál.

Tervek színvonalának emelése: A hatályos rendeletekkel összhangban kidolgoztuk a tervek formai és tartalmi követelményeit, melyet az új OTSZ hatályba lépésével módosítanunk kellett. A kidolgozást követően a szakosztályok aktív közreműködésével számos helyen ismertető előadásokat tartottunk, cikkeket jelentettünk meg. Ennek ellenére még mindig szép számmal vannak olyan kollégák akik nem ismerik vagy nem tartják be a vonatkozó rendeleteket illetve a kamarai szabályzatot. Sajnos nagyon sok jelzést kapunk még mindig a nem megfelelő színvonalú, különösen a kivitelezésre alkalmatlan tervekkel kapcsolatban. Sok még a tennivalónk a tervezési gyakorlatban a mérnöki gondolkodás, felelősség, precizitás általános gyakorlattá tételére.

 

Együttműködés más szervezetekkel

  • OKF
  • TMKE
  • TSZVSZ
  • EMI Kht
  • A1 hőszigetelő gyártók egyesülete
  • Szaksajtó (kiemelten: Védelem, Mérnök Újság, és Flórián Press)
  • Gyártók, kivitelezők (Kiemelten Rockwool, Ventor, Minimax)
  • Köszönet az eddigi támogatásért, korrekt együttműködésért.

 

Milyen feladatok várnak a tagozatra?

 

A legfontosabb feladatunk a mérnöki tevékenység elismertségének, szükségességének tudatosítása. E területen még az idén be kell fejeznünk a hő- és füstelvezető rendszerek tervei követelményeinek a részletes kidolgozását. Ez nem azt jelenti, hogy ismét hozzá akarunk nyúlni a tervtartalmi szabályzathoz, bár ez sem kizárt. Feltétlen szükséges, hogy a komplex hő- és füstelvezető rendszert az érintett társ tagozatokkal közösen tekintsük át. Meg kell állapodjunk elsődlegesen az elektrotechnikai tagozattal, hogy hol vannak a tervezési határok, mi az amit elvárnak tőlünk és mi az amit mi várunk el adatszolgáltatásként? Ugyanezt a munkát el kell végezzük az építészekkel és az épületgépészekkel is. Meg kell húzni a tervezési határokat. Ez egy igen kényes és hosszas tárgyalási sorozat.

A területi szakcsoportok számát növelni szükséges. A nagy megyékben (Pest, Győr, Baranya, stb.) bőven elegendő létszám lenne ahhoz, hogy a szakcsoport megalakuljon, akár önállóan az adott megyében, akár regionálisan több megye összefogásában. Ahhoz, hogy a területen jól tudjuk képviselni az érdekeinket, szükség van a területi kamarákban az aktívabb közreműködésre.

Jogosultsági ügyek intézésének felgyorsítása területén ezzel az ügyrenddel ami most elfogadásra került az alapjait megteremtettük annak, hogy azok kaphassanak jogosultságot, akik a rendelet alapján megérdemlik, illetve, hogy a jogosultság megítéléséről szóló döntés lehetőleg 1-2 hét alatt megszülessen.

 

Jogosultsággal kapcsolatban hosszabb távú célunk, jó lenne helyre rakni elsődlegesen a tűzjelző és oltóberendezés tervezőknek a jogosultsági feltételeit. Régóta mondjuk, nem egészséges az a megfogalmazás ami a jelenlegi rendeletekben van. Nem jó az, hogy bármilyen mérnöki végzettségű ember tervezhessen. Olyan ismeretekre van szükség, amivel „bármilyen mérnöki” végzettséggel bíró személy nem rendelkezik. A megfelelő jogosultsággal rendelkezőknek az érdeke is az, hogy a következő tervezői generáció olyan legyen akiknek már az iskolai végzettsége garantálja, hogy jó terveket készíthessen.

Egyre inkább úgy látszik, hogy nem kerülhetjük meg azt a feladatot, hogy a tervezést végző szervezeteket valamilyen módon minősítsük. Nagyon szerteágazó és nagyon nagy vitákra okot adó lépés ez. Olyan rendszert kell kidolgozni a minősítésekre, amit mindenki elfogad.

 

Tűzvédelmi műszaki irányelvek

 

Az első irányelvek megjelenése óta lassan eltelik egy év, amikor is felül kell vizsgálni a tartalmukat. A felülvizsgálatban is ugyanolyan aktív közreműködésünk szükséges, mint az elkészítésben. Vannak irányelvek, amik még nincsenek kidolgozva. Ezeknek a kidolgozásában is közre kell működjünk. Minden egyes témában, nagyon számítanék a tagságunk aktív részt vételére.

Közel jövőbeni feladat a márciusban hatályba lépett OTSZ értékelése, véleményezése. Most már eltelt fél év. Az értékelésre a feladatot megkaptuk, végre kell, hogy hajtsuk.

Hasonlóan az OTSZ értékeléséhez, megkaptuk már a feladatot - ez is az idei évben végrehajtandó -, a kiemelt beruházások értékelésére. Ezek a kérések kormányzati szintről erednek és a jövőnket befolyásoló döntések előkészítését szolgálják. Ennek megfelelő komolysággal kell kezeljük őket. A korrekt véleményalkotáshoz szükségünk van mindenkinek a tapasztalatára.

A tervezésnél ki kell találni és alakítani azt a rendszert, hogy a tervezők ne csak a pillanatnyi pénzügyi bekerülési értéket vegyék figyelembe, hanem az üzemeltetési feltételeket és költségeket is. Az üzemeltetőket kellene a mérnököknek segíteni már a tervezésnél.

 

 

Lengyelfi László

MMK Tűzvédelmi Tagozat elnöke

lengyelfi@lengyo.hu

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1970 látogató olvasta.