|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Tíz éve történt a vörösiszap-katasztrófa2020. október 05. 11:02
2010. október 4-én 12 óra után átszakadt az Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között. Milyen lehetőségei voltak az első beavatkozásnak?
Kolontár elöntése A kiömlött zagy a legnagyobb pusztítást a tározóhoz közelebbi két településen, Kolontáron és Devecserben végezte. Az utólagos szimulációk alapján a vörösiszap-áradat a gátszakadást követő 10. percben elérte Kolontár mélyebben fekvő házait, s ekkor érkeztek az első jelzések 12.28-kor a Veszprém megyei ügyeletre. A jelzés alapján – folyik a víz a kolontári tározóból – a szolgálatparancsnok I.-es fokozatot határozott meg, Ajka I és Ajka II lett leriasztva a káresethez. Az ajkai egységek 12.40-kor érkeztek ki, s ekkor szembesültek a ténnyel: a tározóban tárolt vörösiszap elöntötte a települést. Visszajelezték, hogy Kolontáron, az iskolából a gyerekeket, a Kossuth utcai házakból a lakókat kell menteni. Ekkor (12.47) a fokozatot III-as kiemeltre emelték, és polgári védelmi segítséget kértek. A gyerekeket a beavatkozók a hátukon vitték ki a művelődési házba. Közben a megyei ügyeletes intézkedett és segítséget kért, jelezve, hogy magas felépítésű járművekre és mentőhelikopterre van szükség. Ez idő alatt az áradat tovább hömpölygött Devecser felé. 13.00-kor AJKA II. tovább lett riasztva Devecserbe, ahol az emberek háztetőkön, villanyoszlopokon és fákon várták a segítséget. Ajka létrát 13.05-kor riasztották. 13.10 perckor pedig a riasztási fokozat V. kiemeltre módosult. Mivel az áradat elvitte Kolontáron a Torna patak hídját, az ajkai tűzoltók azon túl a leginkább érintett településrészen nem tudtak menteni. A megyei ügyelet a menetben lévő veszprémi egységeket másik útvonalon a kolontári Kossuth Lajos utca észak-keleti végébe, és a Malom utcába irányította, akik – a kb. 40 perc múlva érkeztek a kárhelyre – ezen a részen mentették a bent rekedt embereket. Házról-házra (51 épület) gázoltak a vörös iszapban és a hátukon mentették a gyereket, idős embereket, akik közül többen súlyos sérülést szenvedtek. 14 óra előtt újabb egységek érkeztek a faluba és kapcsolódtak be a mentésbe, illetve az emberek kutatásába.
Parancsnoki törzs Az elsőként kiérkező Rauch József tű. törzsőrmester szolgálatparancsnoktól a kárhely parancsnoki teendőket Fülöp Gyula tű. alezredes (Bakony 330), a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság osztályvezetője vette át, helyetteseinek Bárány Gábor tű. főhadnagyot az (Ajka HÖT TMMOv) és Alföldi Ferenc tű. főhadnagyot (VMKI) jelölte ki. Tevékenységükkel a beavatkozás első fázisában, a katasztrófa első napján az életmentésre koncentráltak, s ezt a rendkívül gyorsan lezúduló árral szembeszállva a jelen lévő tűzoltó egységekkel és VFCS csoporttal, példás bátorsággal, eredményesen végezték.
Időmérleg
Devecser és Somlóvásárhely Miközben a riasztott egységek vonultak Devecserbe, az áradat a 45. percben elérte Devecser szélső házait és egy óra alatt teljesen elárasztott a város érintett területein 263 ingatlant. A házak mintegy felét már elöntötte az ár, amikor az elsőkét érkező pápai, badacsonytomaji, majd keszthelyi és balatonfűzfői tűzoltók a helyszínre értek és itt is megkezdték az emberek mentését, elhelyezését. Itt azonban az ár közvetlenül már kevésbé veszélyeztette az emberek életét, azonban az anyagi javakban hatalmas pusztítást végzett. Az áradat pedig tempósan haladt Somlóvásárhely felé. A lelassuló ár alig két óra alatt elérte a falut, s egy óra 15 perc alatt elöntött az alacsonyabban fekvő területeken 32 lakóingatlant. A patak medrében pedig gyorsan haladt tovább, újabb, most már az élővizeket veszélyeztető kiterjedt ökológiai katasztrófával fenyegetve.
Mentésvezetői feladatok a kárhelyen A kárhelyi irányítási struktúra fokozatosan formálódott. Az első mozzanatok az ajkai egységek kiérkezésével történtek. A mentésvezető a kárhelyszínre való kiérkezése előtt intézkedett a honvédségi gépek, lánctalpasok, helikopterek riasztására. Vonulás közben intézkedtek a vasúti közlekedés, a gáz- és villamos szolgáltatás leállítására és a fokozat V. kiemeltre emelésére. Az irányítóként kiérkező osztályvezető a helyismerete miatt Devecser felől próbálta megközelíteni a kárhelyet, s ekkor szembesült azzal, hogy a vörösiszap elérte Devecsert. Ezért az Ajka II-est a devecseri kárhelyre irányítatta. A felderítést követően a kolontári területen Ajka 21-es, a devecseri helyszínen pedig Bakony 330-as irányította a mentési munkálatokat.
Ezek után rádión a riasztott, vonuló egységek közül a mentésvezető újabb V.K. erőt irányított át a devecseri helyszínre. Mire az anyag lúgosságára fény derült, sajnos 13 tűzoltó megsérült. Mivel a kolontári kárhelyen az ár hamar levonult, és az elsődleges munkálatokat a tűzoltók rövid idő alatt végrehajtották a mentési, mentesítési munkálatok dandárja Devecserben volt. A kárhelyparancsnokság ugyanakkor Kolontáron maradt, és a híradások is főként erről a településről szóltak. Közben a folyamatosan érkező mentőknek rengeteg sérültet kellett a helyszínen ellátni. Ezért a devecseri könyvtár udvarán „ispotályt” hoztak létre, amely 6-7 mentőautóból és több mentőorvosból, tisztből állt. A sérülteket veszprémi, ajkai, győri és budapesti kórházakba szállították. A mentőerők irányítása az első időkben teljesen a prioritásoknak volt alávetve. A tartalékok képzése itt is hasznosnak bizonyult, mivel számos váratlan eseményre kellett azonnal reagálni. Bakony 330 vezetési törzset hozott létre, amely ennek megfelelően működött.
A feladatok
A vezetési törzs Az első 4 nap alatt:
A mentési munkálatok első 5 napja alatt a vezetési törzs szakaszparancsnokságai a feladatok alapján egyedileg lettek kialakítva, azaz az adott feladatra legjobban felszerelt tűzoltóraj parancsnoka irányított egy-egy feladatrészt. Pl. gépkocsi roncsokat gyűjtött az elöntött terület nyugati részén. A terület másik részein további szakaszok zagyot szivattyúztak. A feladat nagysága miatt a mentési csoportokat váltásokkal pihentették. A munkálatok előrehaladtával egyre inkább a vörösiszap elsődleges eltávolítása került előtérbe. Ez a szakaszok feladatszabása érdekében körzetek kialakítását tette szükségessé a kárhelyen. 5 körzetben tapasztaltabb rajparancsnokok irányították az alájuk rendelt hivatásos, önkéntes tűzoltó, katona és civil önkéntes erőket. Később a műveleti területre utcaparancsnokok kerültek vezénylésre. Kvázi háttérparancsnoki teendőnek minősült a munkagép-park megnövekedésével a vasútállomás mellett létrehozott gépállomáson működő technikai helyettes munkája.
Devecser, 2010. október 05. 17.45 órai helyzet
A kárhelyszínen lévő erők
Elvégzett feladatok
Az operatív törzs A PVKO osztályvezető Horák Attila pv. alezredes egyeztetett a polgármesterrel, akinek az irányításával megkezdték a vörösiszap-károk által érintett családok, házak elsődleges felmérését, az eltűnt személyek számának pontosítását. A település veszélyelhárítási tervében meghatározottak alapján a tervek szerint a művelődési házban helyezték volna el az érintetteket, ám erre nem volt szükség, mert az elhelyezés és ellátás rokonoknál, barátoknál megoldható volt. Lakossági riasztásra, tájékoztatásra nem volt lehetőség, mivel az esemény lefolyása nagyon gyors volt. A helyszínen lévő mentőszolgálat vezető tisztje a templom melletti magaslati ponton EÜ. segélyhelyet jelölt ki. Pontosították a rendőrségi útzárások helyeit. Nem sokkal ezt követően kiérkezett a kárhelyszínre Dr. Hoffmann Imre vörgy. főigazgató-helyettes, aki intézkedett vezetési törzs felállítására. Itt, Kolontáron, a polgármesteri hivatalban alakult meg a mentés és veszélyhelyzet-kezelés helyszíni irányítására a főigazgató-helyettes vezetésével az operatív törzs. A törzsvezető a központosított védekezés irányításában, a helyszínre vezényelt polgári védelmi, tűzoltó, rendőr- és honvédtisztek pedig az egyes beavatkozási területeken biztosították a hatékony és eredményes védekezéshez elengedhetetlen szakértelmet.
Épületkár mérleg
A katasztrófában 10 ember életét vesztette, közel 300 fő szorult egészségügyi ellátásra, közülük 120-an kórházba kerültek. Az utolsó sérült 2010. december 2-án hagyta el a kórházat. A felmérések szerint az iszapár a három érintett településen több mint 300 lakóingatlant rongált meg. A károsultak száma meghaladja a 700 főt. A vörösiszap körülbelül 1000 hektár mezőgazdasági területet borított el.
Fülöp Gyula tű. alez Forrás: Védelem 2011/2 Ezt a hírt eddig 1314 látogató olvasta. |
2010. október 4-én, Kolontár közelében átszakadt a Mal Zrt. vörösiszapot tároló 10-es kazettája. Több, mint egymillió köbméter lúgos víz és 700 ezer köbméter vörösiszap elegye öntötte el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. Tíz ember meghalt, 227 megsérült, összesen kétszáz ingatlan rongálódott meg. A legnagyobb ipari katasztrófánk felszámolására hatalmas erőfeszítések történtek. Emlékeztetőül felidézzük az elhárítási munkálatokat.
