Híreink

Szakmai nap Pécelen az építészeti tűzvédelmi innovációk jegyében

2018. március 12. 10:57

A konferenciára a korai érkezők már 8 óra után megérkeztek, s nem maradtak információ (és büfé) nélkül, mert az alulában már 10 asztalnál az új fejlesztésű termékek ábrái, és a kisebbek megfogható, kipróbálható darabjai, a nagyobbak képei, műszaki leírásai várták őket. A szakmai – és bátran állítható: tudományos igényű – konferencia kezdetét 120-an várták a színházteremben. Rövid összefoglalónk az előadásokat mutatja be. Rövidesen a prezentációkat is közzétesszük.


Megnyitójában Dr. Bérczi László tű. ddtbk. országos tűzoltósági főfelügyelő kiemelte, hogy innovációként említhető az OTSZ és a TvMI egymásra épülése, amely lehetőséget teremt az új megoldások, a mérnöki gondolkodás alkalmazására a tűzvédelemben, ezért különösen fontos ennek megismerése. Kiemelte, hogy a tűzvizsgálatra vonatkozó CTIF kezdeményezést és a technikai fejlesztések sorát is ebbe a kategóriába sorolja.

Nyitóelőadásában Érces Gergő tű. őrnagy „Az aktív és a passzív rendszerek megbízhatósága” címmel a fenntartható fejlődés problémaköréből kiindulva az aktívan alkalmazott passzív rendszerek által kialakítható, a tűzvédelemi helyzet egyensúlyára irányuló, az épületek teljes életciklusán átívelő komplex tűzvédelem megvalósulását megoldási lehetőségeit mutatta be, mintegy irányt szabva a további előadóknak és talán a jövő tűzvédelmi gondolkodásának is. Olyan fogalmakkal kell megismerkednünk, mint BIM, a Nasch fél egyensúly, az aktívan alkalmazott passzív rendszerek, a dinamikus használati modellek és a tűzvédelem kapcsolódásai.

Kiss AttilaA szendvicsszerkezetek felhasználásának új lehetőségei az ÉMI minősítés fényében” címmel erre reflektálva bemutatta azt az innovációs folyamatot, amely elsőként egy új hőszigetelő hab, az IPN, majd a QuadCore kifejlesztésében, és ebből szendvicspanel szerkezet tervezésében mutatkozott meg, amelyre építve hazánkban elsőként kiváló eredménnyel a Kingspan IPN és QuadCore hőszigetelő habos szendvicspaneljei az ÉMI vizsgálatokon Th=30 percet értek el a homlokzati tűzterjedés vizsgálaton. Ezzel alkalmasak egy földszint + 4 további szint magasságú, nyílásos homlokzattal rendelkező épületnél történő felhasználásra.

Hegedűs Péter, a Schrack Seconet tervező mérnöke „A téves riasztások minimalizálása a tűzjelző rendszereknél” címmel a megbízhatóság kérdéskörét elemezte. Nagy gyakorlati tapasztalatából eredően a tervező nézőpontjából vezette végig a tervezéstől a karbantartásig terjedő folyamatot, mindenütt gyakorlati példákkal illusztrálva a hibákat, kiemelve, hogy a tervezésnek a használat orientáltság legyen a vezérlő elve.

László István „Tűzgátló lezárások - fejlesztések  az aktív védelemben” című előadásában egy sikeres és díjazott hazai fejlesztés az Aeroprodukt hő- és füstelvezető légcsatorna megvalósításának fázisait mutatta be a gyakorlati probléma felmerülésétől a műszaki megoldáson át a minősítésig, bizonyítva, hogy a mégoly száraznak tűnő témát is lehet szakszerűen és mégis üdítően friss előadással bemutatni.

Djeska Endre a Ventor passzív üzletágának tapasztalataiból kiindulva „Innovációk és megoldások a passzív tűzvédelemben” című előadásában az átlátható hatalmas terek igénye és a hatékony tűzszakaszolás követelménye közötti látszólagos ellentmondást feloldó korszerű fejlesztéseiről a tűzgátló legördülő szerkezetek trendjeiről és konkrét megoldásairól számolt be, kitérve az egyéb szerkezetekre és azok karbantartására is.

Szabó AndrásTűzgátló lezárások - fejlesztések és megoldások a passzív védelemben” címmel egy a HILTI-nél kidolgozott a teljes létesítési és használati folyamatra kiterjedő filozófiát mutatott be. Ez a fejlesztés, a mérnök és beépítő képzés, a karbantartás, jelölés, dokumentálás, ellenőrzés szoftveres megoldásait és ehhez társulva néhány termékfejlesztés eredményét mutatta be. Láthatóan jövőbe mutató tendencia a termékek mellett komplex megoldások kínálata.

Aztán Kovács Zoltán Intellialarm-tól a másik vezértémát a „A téves jelzések csökkentését” a tűzátjelzés lehetőségeinek szemszögéből mutatta be. Ismét a megbízhatóság oldaláról nagyon fontos megoldási lehetőségeket mutatott be, de egy megvitatandó szakmai problémára a tűzjelző berendezések késleltetési lehetőségeire, annak lehetséges mértékére is felhívta a figyelmet, egyben javaslatokat is megfogalmazva.

Marlovits GáborSzerkezetvédelem, tűzszakaszolás, hő- és füstelvezetés” című előadásában a Promat termékein keresztül mutatta be a lehetséges és szabványos kialakítási módokat, amit végül egy rövid feladattal egészített ki. A feladatot megoldók között öt ajándékcsomagot sorsoltak ki a konferencia végén.

Szerkezet, működtetés, kivitelezés, használat és üzembentartás biztonsága! Ezek a témák kerültek előtérbe Nagy Katalin a homlokzati hő-és füstelvezetésről szóló előadásában. Egy kupolát, ablakot azért kell gyárban megépíteni, mert ott, ahogy egy autót is, előírt nyitáspróbának teszik ki, ettől szolgálja az életvédelmet. A helyben összeszerelt ablakok a feszültségek miatt pár nyitás után felmondják a szolgálatot. Ennek nincs felelőse, a gyárinak egy van, a gyártó, ahogy az autónál is a légzsáktól a csapágyig. Új módon mutatta be a tervezői felelősséget, mert szerinte „A helytelen használat tervezési hiba.” Példái szemléletesek és elgondolkodtatók.

Lestyán MáriaAz új tűzvédelmi szigetelések és a légcsatornák kialakítása” címmel a tervezési elvekből kiindulva mutatta be a légutánpótló szellőző és klímacsatornák, hő-és füstelvezető csatornák, gépészeti vezetékek szigetelését, kiemelve, hogy ezek terheinek hatását, felfüggesztését, rögzítési helyeit a tűzvédelmi tervezőnek kell meghatároznia. Persze rögtön segítséget is adott a lehetséges tartószerkezetek, rögzítési módok és távolságok megadásával. Azt követően kitért a szellőző csatornák hőhatására bekövetkező alakváltozása elleni védelemre, a gépészeti és villamos átvezetésekre, amelyek megoldásait a Rockwool legújabb, speciálisan ezekre az igénybevételekre tervezett fejlesztéseivel illusztrált.

Szatmári Zoltán egy rendkívül fontos témát, a Homlokzati hőszigetelések és a hőszigetelés tűzvédelmi vonatkozásait mutatta be rögtön azt a kivitelezői téveszmét is eloszlatva, hogy a gyártó bármitől eltérést engedélyezhet. Kiemelve, hogy nem az egyes alkotók éghetőségét, hanem a rendszer egészét kell vizsgálni és értékelni. Ez a rendszerelvűség sérül, ha egyes komponenseket kicserélnek, ha pontatlanul végzik a kivitelezést. A rendszerek megfelelnek a követelményeknek, azonban a végeredményt illetően a kivitelezés minősége a legnagyobb tényező – hangsúlyozta a Bachl alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadója.

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1365 látogató olvasta.


 

Kapcsolódó képek: