Híreink

Tűzoltó arcképek sorozat elé

2016. április 06. 13:12

Múzeumi munkám során sok-sok érdekes dokumentummal, írással, könyvvel találkoztam. A híres tűzoltók munkásságát egy helyi kiadvány taglalja*, azt megismerheti bárki - az olvasó, kutató, stb. – az ő tűzoltói működésük kutatása nem volt célom – írja szerzőnk bevezetőjében, amellyel egy négy részes sorozatot indítunk útnak, s lépünk ezzel a nagy elődök nyomdokaiba.


Néhányan véletlenszerűen – a velük foglalkozó írások, nyomtatott és kézzel írt elméleti munkáik elolvasása; szakmai, szakírói, prózai és verses szépirodalmi alkotásaik feldolgozása után - figyelmem, kutató munkám középpontjába kerültek. Közéjük tartozik: Erdély Ernő (1881-1944) Győr szabad királyi város tűzoltó főparancsnoka; Szentgyörgyi Dénes (1886?- 19??) Marosvásárhely szabad királyi város tűzoltóságának alparancsnoka; Kránitz József (188? – 19??) a veszprémi járás tűzrendészeti felügyelője; Dr. Dévényi Endre (1909-1973) Makó város, és Kolozsvár tűzoltóparancsnoka.

A munkaköri kötelességeimen kívül a múzeumi munkám határozott célja lett néhány személy életművének alapos megismerése. Erre hosszabb távon az ösztönzött, hogy tudományos kutatómunkám eredményeként a tűzvédelem, tűzoltóügy területén is tudományos címet szerezzek. Szellemi energiám teljében egy újabb PhD fokozat, illetve nem zártam ki, hogy szerencsés esetben, az MTA doktori cím megszerzése sem látszott lehetetlennek.

Az élet ebben megakadályozott részben, mert akaratom ellenére a Múzeum kapuin kívülre kerültem, másrészt szív és gerinc bántalmak miatt hosszú ideig betegeskedtem, sőt operációkat követően súlyosan mozgáskorlátozott lettem. A betegség, az állapotváltozás szellemileg nem tört meg, de a mozgás nehézségei gúzsba kötnek, a múzeumi, és egyéb más - nem helyhez kötött - kutatómunkát csak nagy nehézségek árán tudnék végezni. Így munkám félbe maradt, a cél nem valósult meg, de a kutatási eredményeim, nem maradhatnak az „asztalfiókban”, közreadásuk nem haszontalan, még akkor sem, ha esetenként szegényes anyag áll rendelkezésemre. A nevezett személyek általam „rajzolt” arcképét mások teljesebbé tehetik.

A nevezetek munkásságáról rendelkezésemre álló anyag mennyiségileg eltér egymástól, ez már az ő munkakörük, hatáskörük különbözősége okán is reális dolog. A tűzoltóügy hazai történéseit elsősorban alakítók jobban a reflektorfénybe kerültek, így róluk több információ jelent meg a hivatalos közleményekben, és a szakmai publikációk között; de egyéni törekvéseik szerint az elméleti munkásságot, oktatást is végzők más módon is rendszeresen fórumot kaptak; a közéletben aktívan tevékenykedők a nem szakmai sajtóban is megnyilatkozhattak.

A felsorolt személyek aktív tűzoltói tevékenysége - Dr. Dévényi Endre kivételével - az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdődik. Erdély Ernő, Szentgyörgyi Dénes, Kránitz József egy korosztályhoz tartoznak.

Dr. Dévényi Endre a legfiatalabb, az ő aktív tűzoltói munkája a Trianon utáni Magyarországon indul, parancsnokként előbb Makón, illetve 1940-től rövid ideig a visszacsatolt Erdély-részen Kolozsvárott szolgál, innen Budapestre kerülve tisztiiskolai tanárként szolgálja a tűzoltóügyet.

Szentgyörgyi Dénes első világháború utáni életművéről vajmi kevés anyagot sikerült tanulmányozni, ebből eredően arcképének „megrajzolásakor” az ezt megelőző munkálkodása gazdag anyagára támaszkodhatok, amely alapján – reményeim szerint - személyisége, munkája, emberi tulajdonságai nagy valószínűséggel reálisan kirajzolódnak.

Kránitz József első világháború utáni tevékenységéről nagyon kevés információ áll rendelkezésemre. Róla csak arckép részletet közölésére van lehetőség leginkább a Vörös kakas című – 1910-ben nyomtatásban megjelent - prózai és verses szépirodalmi műve alapján.

Kutatómunkám során az internetről szerzett ismeretek is gazdagították anyagomat. Bár a szakmai információk elsődleges forrása mégiscsak a múzeum maradt. Az, ami a gyűjtőmunkából elmaradt az sok utánjárást és utazást igényel, nevezetesen a volt lakó, és szolgálati hely(ek)en a kutatott időszak eseményeit, történéseit jól ismerőkkel, Dr. Dévényi Endre esetében a személyét még ismerőkkel való beszélgetés, az adott helyen dokumentumok tanulmányozása, szakmai, illetve helytörténeti gyűjtemények, levéltárak anyagának kutatása, és egyebek. Ezek hiányában az általam tartott tükör mindenképpen torzít.

A kiválasztott személyek lakhelye, tevékenységük földrajzi határai különbözőek; munkájuk munkakörükből, hatáskörükből eredően eltérő; a lakhelyeiken a közéleti tevékenységük kibontakoztatásának lehetőségei nem azonosak; mind a négyen felső iskolai végzettségűek; értelmiségiek; közszolgálatot végeznek, tűzoltói elkötelezettségük ezt csak erősíti; életükben, tevékenységükben párhuzamosságok fellelhetők, de ezek csak időlegesek. A teljesség igénye nélkül életművükben az azonosságok:

  1. A tűzoltóügy szívvel-lélekkel történő szolgálata,
  2. A tűzoltóság, a tűzoltóügy, a tűzoltó személyének tisztelete,
  3. Emberség, tisztesség, jobbító szándék,
  4. A közéleti aktivitás,
  5. A tűzoltó üggyel kapcsolatos hitvallás azonossága, amelyet a cikksorozat egy-egy részének mottójául választott versrészlet fejez ki legegyszerűbben.

A tanulmány négy részből áll, melyeknek tartalma:

  1. Erdély Ernő Győr szabad királyi város egykori tűzoltó főparancsnokának arcképe - szakmai, közéleti, szakírói, szépirodalmi tevékenysége tükrében,
     
  2. Szentgyörgyi Dénes Marosvásárhely szabad királyi város egykori tűzoltó alparancsnokának arcképe - szakmai, közéleti, szakírói, prózai és verses szépirodalmi tevékenysége tükrében,
     
  3. Dr Dévényi Endre Makó és Kolozsvár egykori tűzoltó parancsnok arcképe – a két várost szolgáló tűzoltói tevékenysége idejére eső elsősorban verses szépirodalmi tevékenysége tükrében,
     
  4. Kránitz József veszprémi járás tűzrendészeti felügyelő arcképe – a „Vörös kakas” című könyvének versei, és elbeszélései tükrében.

 

*Minárovics János a Tűzoltó Múzeum nyugalmazott igazgatója Nagy elődök című könyvében a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei, vezető férfiai életét, munkásságát taglalja..

 

Dr. Hadnagy Imre József

Tűzoltó Múzeum volt munkatársa

dr.hadnagyimre@freemail.hu

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1764 látogató olvasta.