Híreink

Épületinformációs modellezés és tűzvédelem

2019. június 17. 15:17

Külföldön már a gyakorlat szintjén foglalkoznak a BIM és a tűzvédelmi tervezés kérdéseivel. Nálunk is megjelentek az MSZT/MB 442 Épületinformációs modellezés (BIM) műszaki bizottság első szabványai az épülettel kapcsolatos információk kivitelezés és üzemeltetés közbeni átadásával kapcsolatban. Mit jelent az: OIR, AIR, PIR, EIR, AIM, PIM és BIM? Érdemes a jövő fogalmaival barátkozni.


Az MSZT 2019. május 1-jén vezette be az MSZ EN ISO 19650 Információk rendszerezése és digitalizációja az épületek és a mérnöki létesítmények esetében, beleértve az épületinformációs modellezést (BIM). Információmenedzsment épületinformációs modellezés felhasználásával szabványsorozat első két részét, melyek – a szabványsorozat elkövetkező időszakban megjelenő további részeivel együtt – megadják az épület teljes életciklusa során ajánlott információkezelési és -átadási eljárásokat.

Az információ kezelés egy – igaz papír alapú – formája a hazai tűzvédelemben alkalmazott Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK).

Az MSZT/MB 442 Épületinformációs modellezés (BIM) nemzeti szabványosító műszaki bizottság az épített környezet strukturált szemantikai életciklus-információinak szabványosítását tűzte ki célul, az informatikai fejlődés eredményeinek alkalmazásával. Az ISO/TC 59/SC 13 Építményekhez kapcsolódó információáramlás szabályozása nemzetközi műszaki bizottság, eddig elsősorban informatikai háttér kialakításával kapcsolatos szabványt adott ki.

Az építőipar digitalizációjának részeként a következő szabványok jelentek meg:

  • MSZ EN ISO 12006-3:2017 Építmények. Építési tevékenységekhez kapcsolódó információáramlás szabályozása. 3. rész: Az objektumorientált információ keretrendszere (ISO 12006-3:2007)
  • MSZ EN ISO 16739:2017 Ipari alaposztályok (IFC) az építőipar és a létesítménygazdálkodás területén történő adatmegosztáshoz (ISO 16739:2013)
  • MSZ EN ISO 29481-1:2018 Épületinformációs modellek. Információátadási kézikönyv. 1. rész: Módszertan és formátum (ISO 29481-1:2016)
  • MSZ EN ISO 29481-2:2017 Épületinformációs modellek. Információátadási kézikönyv. 2. rész: Kapcsolódási keretrendszer (ISO 29481-2:2012)

Az informatikai eszközök alkalmazása az épületek tervezése és kivitelezése, illetve az üzemeltetése során általánossá vált, így az alkalmazók számára is megadják az alkalmazandó előírásokat, illetve útmutatókat készítenek az épülettel kapcsolatos bármilyen információ készítésére, kezelésére, átadására, a teljes építési beruházás alatt. Ezen igény mentén készül az EN ISO 19650 szabványsorozat, mely a következő részekből áll:

1. rész: Fogalmak és alapelvek (ISO 19650-1:2018);
bevezetve: MSZ EN ISO 19650-1:2019

2. rész: Létesítmények megvalósítási fázisa (ISO 19650-2:2018);
bevezetve: MSZ EN ISO 19650-2:2019

3. rész: Létesítmények használati fázisa;
kidolgozás alatt

4. rész: Információk átadása;
kidolgozás alatt

5. rész: Az épületinformációs modellezés, a digitális épített környezetek és az intelligens vagyongazdálkodás biztonságtechnikai előírásai;
kidolgozás alatt

Az Európában felmerülő speciális alkalmazási követelményeket a CEN/TC 442 további szabványokban adja meg, melyek szintén kidolgozás alatt vannak, egyelőre jelzet nélkül, a következő munkacímekkel:

Guidance on how to implement EN ISO 19650-1 and 2 in Europe
Guide for BEP and EIR based on EN ISO 19650-1 and -2

Mivel e témakörben még kevés a megjelent szabvány, a szabványsorozat 1. része (Fogalmak és alapelvek) rendkívül fontos alapdokumentum, ugyanis ebben határozták meg a szabványsorozat további részeiben és remélhetőleg a szabványok világán kívüli területeken is alkalmazott, az általános szakmai nyelv részét képező kifejezéseket, valamint az általános alapelveket. A szabvány megadja, hogy mit ért például

  • OIR (organizational information requirements),
  • AIR (asset information requirements),
  • PIR (project information requirements),
  • EIR (exchange information requirements),
  • AIM (asset information model),
  • PIM (project information model) és
  • BIM (building information modelling) alatt.

A szabványsorozat sorra veszi az átlagos építési beruházás során megjelenő kapcsolati rendszereket (pl. megbízó – tervező, kivitelező – alvállalkozók, tervező – üzemeltető stb.), az ezek során megjelenő adatcsere jellegét (egyirányú, kétirányú), valamint azt, hogy milyen dokumentumokat célszerű átadni, mely fázisokban és milyen tartalommal. Felhívja a figyelmet a beruházás közbeni különböző szerepekre, azok kijelölésének fontosságára, a közös adatkörnyezet kialakítására stb.

A szabvány fontossága miatt az MSZT tervezi a magyar nyelvű változat elkészítését.

A szabványok megvásárolhatók az MSZT Szabványboltban vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail címen, vagy az MSZT webáruházában.

Forrás: MSZT

Vissza

Ezt a hírt eddig 1129 látogató olvasta.