Híreink

OTSZ módosítás – Mi változik és miért?

2019. január 04. 15:31

A módosítás az OTSZ alkalmazásának eddigi szakmai tapasztalatai alapján újabb könnyítéseket tartalmaz, amelyek a beruházások terheit csökkenti. A technikai jellegű módosítások, pontosítások mellett növeli a beruházói és a tervezői szabadságot. A cél, hogy az OTSZ-ben az elvárt biztonsági szintet előíró követelmények szerepeljenek, a megvalósítására választható korszerű műszaki megoldások pedig fokozatosan Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe kerüljenek.


A módosítás számos követelmény esetében a bürokráciát csökkentő, ugyanakkor az élet és vagyonbiztonság szempontjából észszerű és elfogadható mértékű enyhítést eredményez, tartalmaz több olyan pontosítást, amelyet az eltelt időszak alatt bekövetkezett európai uniós, valamint hazai jogi szabályozás változása indokol.

 

1. Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás

  • Az OTSZ szerinti tűzveszélyességi osztályba sorolás és az uniós veszélyességi kategóriák (az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról - CLP rendelet) egymáshoz közelítése, összehangolása már az OTSZ kidolgozása során felmerült igényként. A tűzveszélyességi osztályok és a CLP szerinti veszélyességi osztályok egymáshoz rendelése nem volt uniós elvárás, de a tűzvédelmi követelmények egyszerűbb alkalmazása céljából felmerült az egymáshoz rendelés igénye. A fokozatos átállás érdekében két ütemben történt meg az összehangolás: először a hatályos rendelet készítése során a tűzveszélyességi osztályok összevonására, majd a jelenlegi felülvizsgálat keretében – a Magyar Vegyipari Szövetség kérésére – a CLP rendelet szerinti kategóriák megfeleltetésére került sor.
  • Jelentős enyhítés, hogy az 1500 fő feletti befogadóképességű helyiségeket már nem kell a szigorúbb MK (magas) kockázati osztályba sorolni. Ezáltal a tűzszakasz méretek nagyobbak, a szerkezetekre vonatkozó tűzállósági követelmények enyhébbek.
  • A tervezet a robbanásveszélyes anyagok tárolása esetén életszerűbb mennyiségre növeli azt az egy helyiségben tárolni engedett anyagmennyiséget (100 liter/kg-ról 300 liter/kg-ra, 300 liter/kg-ról 3.000 liter/kg-ra), ezáltal enyhíti a mennyiségtől függő követelményeket. A tervezet bevezeti a passzív – zárt, bontatlan gyári csomagolásban történő, tehát védettebb körülmények közötti – tárolás fogalmát és ilyen esetben enyhébb követelményeket eredményező kockázati osztályt állapít meg.
  • A kockázati osztályt befolyásolja a legalsó építményszint és a földszint közötti magasságkülönbség, aminek meghatározó értékei igazodtak a gyakorlati tapasztalatokhoz: a módosított szintkülönbségek enyhébb követelményekhez vezetnek.
  • Az ipari rendeltetések kockázati osztályba sorolását egy új TvMI fogja segíteni. A tervezet nagyobb mozgásteret ad a tűzvédelmi tervezőnek az azonos kockázatú épületrész (a kockázati egység) kiterjedésének, valamint kockázati osztályának meghatározásánál.

 

2. Szerkezeti követelmények

  • Az építményszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolására vonatkozó módszer a szerkezetek tűzvédelmi jellemzőiről szóló TvMI-be kerül át, csökkentve ezáltal a jogszabályban követelményként meghatározott műszaki megoldások, módszerek számát.
  • Az építményszerkezetekre, építési termékekre vonatkozó tűzvédelmi követelmények egy része a gyakorlati tapasztalatok alapján módosul, így például a tűzgátló válaszfalra vonatkozó tűzállósági elvárás is csökken. A tűzgátló ajtókra a továbbiakban nem vonatkozik tűzvédelmi osztály követelmény, hanem a tűzállósági követelmények maradnak meg. A tetőfödém térelhatároló szerkezetének tűzállósági követelményt meghatározó felülettömege a korszerű építési anyagok és szerkezetek, illetve rétegrend figyelembevételével a jelenlegi 60 kg/m2-ről 80 kg/m2-re nő, bővítve az alkalmazható kialakítások körét.
  • A tervezet az épületek meghatározott körében lehetőséget teremt az általános követelményektől eltérően, kifejezetten faanyagú teherhordó szerkezetek alkalmazására.
  • A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek esetében a padlóburkolatra vonatkozó követelményt enyhíti a tervezet, figyelembe véve a tűzeseti tapasztalatokat (a padló komolyabb károsodása jellemzően a kiürítést követően következik be), ezáltal az alkalmazható termékek választéka is nagyobb és a költségek is csökkennek.

 

3. Tűzterjedés elleni védelem

  • A szomszédos épületek, illetve épületrészek, valamint az egymás feletti építményszintek között biztosítandó tűzterjedésgátlás egyes megoldásai átkerülnek a tűzterjedés elleni védelemről szóló TvMI-be, a rendelet csak az elvárt biztonsági szintet határozza meg.
  • A tervezet meghatározott, a tapasztalatok alapján gyakran előforduló pozíciókban (pl. folyosói falban) lehetővé teszi a tűzállóság nélküli üvegfalak, üvegezett falszerkezetek alkalmazását (erre eddig eltérési engedélyt kellett beszerezni) a falfelület és az oltóberendezés jelenlétének figyelembe vételével.
  • A módosítás a gépészeti és villamos vezetékek falon, födémen való átvezetése esetén törli a tűzgátló tömítés beépítésére vonatkozó követelményt azoknál az átvezetési helyeknél, ahol a tömítés alkalmazása nem járul hozzá számottevő mértékben a tűzgátláshoz (pl. a falon való átvezetés mellett ajtót építenek be, amely nem rendelkezik érdemi tűzállósággal és tűz esetén akár nyitott állapotban is lehet).
  • Jelenleg egyes éghető anyagú tetőfedések, pl. bitumenes zsindely tetőfedés alkalmazásához akkor is külön eltérési engedély szükséges, ha a terméket külső tűzhatásra vizsgálták és meghatározott tűzvédelmi osztályba sorolták. Az eltérési engedély szükségességét a tervezet megszünteti az ilyen minősítéssel rendelkező termékek esetében.
  • Pontosításra került a fa fedélszerkezettel létesült tetőterek beépítése esetén a fedélszerkezet tűzállóságát biztosító burkolatra, elhatárolásra vonatkozó követelmény, lehetőséget biztosítva a fa fedélszerkezet megtartására.

 

4. Rendeltetéstől függő létesítési követelmények

  • A módosítással csökken azon esetek száma, ahol indokolt a tűzveszélyes anyagok tárolóhelyiségét határoló szerkezetek tűzállósággal rendelkező kialakítása, illetve pontosításra kerül a tűzgátló szerkezetekkel határolandó helyiségek köre, leszűkítve a szakmailag indokolt esetekre.
  • A tervezet kezeli azokat a jelenleg nem szabályozott eseteket – pl. családi bölcsőde -, amelyek a mentendő (pl. gyermekek) és a mentést végző személyek (pl. gondozók) létszámaránya alapján a családi élethez, tehát a lakórendeltetéshez közelíthetőek, ezáltal enyhébb (jellemzően a lakórendeltetésre vonatkozó) követelményekkel kezelhetőek.
  • A módosítás – figyelembe véve a felülvizsgálatba bevont szakmai szervezetek igényeit – összefoglalja az ipari rendeltetésekre vonatkozó alapvető követelményeket, amely jelentősen könnyíti a tervezést.

 

5. Kiürítés

  • A tervezet a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekre enyhébb követelményeket ír elő, ha a helyiségben nem alakulhat ki ténylegesen pánikveszélyes helyzet, azaz nagy létszámsűrűség. Ez a tömegtartózkodás létszámhatárát (300 főt meghaladó befogadóképesség az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint) túllépő ipari üzemekre, gyártócsarnokokra jellemző, ezekre vonatkozóan a tervezet enyhíti az elvárásokat.
  • A helyiség befogadóképességére vonatkozó eltérési engedélyezési eljárásokat váltja ki a módosítási javaslat azon része, amely megengedi az üzemeltető vagy tervező által meghatározott létszámnak megfelelő kiürítés-tervezést, ha az üzemeltető vállalja az így megállapított létszám betartását.
  • A nagy légterű helyiségek, pl. logisztikai csarnokok kiürítésének megengedett időtartamát, illetve útvonalhosszúságát a tervezet differenciáltabban rögzíti: a helyiség kiürítésének megengedett mértéke megnövelhető a helyiség belmagassága, alapterülete, a beépített tűzvédelmi berendezés jellege, kiürítést segítő vagy korlátozó hatása, a rendeltetés, valamint a kétirányú kiürítés lehetősége függvényében (így például a jelenlegi 45 méterről a megengedett úthossz akár 135 méterre is nőhet, kedvező kiürítési körülmények esetén).
  • A módosítás meghatározza az elvárt biztonsági szintet a kiürítésre szolgáló, de üzemszerűen zárt nyílászárók esetében és a tömegtartózkodásra szolgáló épületek menekülési útvonalát képező lépcsőkar felosztása esetén, míg a megoldások a rendeletből átkerülnek a kiürítésről szóló TvMI-be.
  • Jelen módosítás lehetővé teszi az átmeneti védett tér esetében, hogy azt a védett kialakítású szabadlépcső pihenőjén is ki lehessen alakítani, továbbá azt, hogy az átmeneti védett teret a tartózkodási szinttől eltérő szinten alakítsák ki, ha a védett térbe a szintek között önállóan mozogni képes személyek menekülnek.

 

6. Tűzoltó beavatkozási feltételek

  • A módosítás – az indokoltság figyelembe vételével – szűkíti azon épületek körét, ahol tűzoltási felvonulási területet kell létesíteni. A tűzoltási felvonulási terület és út követelményei közül a megoldásjellegű elvárások és ezek lehetséges alternatívái a vonatkozó TvMI-be kerülnek át.
  • A tűzoltási felvonulási területre vonatkozó megengedett lejtés a tervezet alapján nem a felvonulási terület egészén, hanem csak a magasból mentő gépjárművek talpalási helyein lesz követelmény, tekintettel arra, hogy a magasból mentő jármű megtelepítésénél és működésénél van a lejtésnek jelentősége.
  • A tervezet lehetővé teszi a szükséges oltóvízmennyiség korlátozott mértékű csökkentését, figyelembe véve azt, hogy több szint teljes alapterületének égése egyidejűleg kisebb valószínűséggel következik be.
  • A fali tűzcsapok szükségességét az azonos kockázatú épületrész helyett a tűzszakasz alapterülete függvényében állapítja meg, ezáltal az indokoltabb esetekre szűkítve az alkalmazást.
  • Jelen módosítás a tűzoltósági kulcsszéf telepítési kötelezettsége helyett a tervezet az épületbe való károkozás nélküli bejutást írja elő az épületeknek a jelenlegihez képest szűkebb, indokoltabb körére, ezáltal lehetőséget teremt az állandó portaszolgálat bejutást biztosító jelenlétének figyelembe vételére is.
  • Ugyancsak szűkíti a tervezet azon épületek körét, amelyek esetében a tűzoltósági rádióerősítő szükségességét vizsgálni kell, figyelembe véve az épületek kiterjedésének mértékét, annak tűzoltási körülményeit.
  • Pontosítja, felsorolja a tűzoltó felvonó esetében azokat az építményszinteket, amelyeket a felvonónak ki kell szolgálnia, leszűkítve azokra a szintekre, amelyek kiszolgálása a tűzoltást ténylegesen elősegíti.

 

7. Hő és füst elleni védelem

  • A tervezet a szakmai szervezetek javaslatai és az eltérési engedélyezési eljárások tapasztalatai alapján pontosítja és bővíti azon épületek, épületrészek körét, amelyek kivételt képeznek a füstelvezetésre kötelezett épületek, épületrészek közül.
  • A tűzvédelmi hatósággal való egyeztetési kötelezettség megszüntetésével nagyobb mozgásteret biztosít a tűzvédelmi tervezőnek a kézi működtetés vonatkozásában.
  • A jogszabály szerinti tervezési módszer mellett nagyobb mértékben teszi lehetővé a számítógépes szimuláció alkalmazását.
  • A füstelvezetés, füstmentesítés megoldására vonatkozó részletes előírások a TvMI-be kerülnek át, (pl. a füstszakaszolás vagy a füstmentes lépcsőház kialakításának módja), amivel az eltérési engedélyezési eljárások száma csökken.

 

8. Robbanás elleni védelem

A szakmai szervezetek javaslatainak figyelembe vételével egy új, ezzel a témakörrel foglalkozó fejezet ismerteti a robbanás elleni védelem alapvető elvárásait. Ez a fejezet a hasadó, hasadó-nyíló felületekről szóló és a vonatkozó TvMI-be áthelyezendő fejezet helyébe lép.

 

9. Villamos és villámvédelmi berendezések

  • Az ikerházak, sorházak esetében a tervezet lehetővé teszi, hogy az épület áramtalanítását (tűzeseti lekapcsolást) a külön tulajdont képező lakóegységenként külön-külön biztosítsák, ha tűz van.
  • A tűzeseti fogyasztókat ellátó villamos vezetékek tűzhatás elleni védelmét bizonyos esetekben a határoló épületszerkezetek is el tudják látni (pl. a füstmentes lépcsőház határoló falai), ennek figyelembe vételére lehetőséget ad a módosítás.
  • A végponti tűzeseti fogyasztók tűzálló kábelezésére vonatkozó kötelezettséget a tervezet csökkenti, figyelembe véve a jellemző építményszerkezeti kialakításokat, építési technológiákat, azok tűzállóságát.
  • A villámvédelem kiépítése bizonyos esetekben - a villámvédelmi kockázatkezelésekkel alátámasztva – nem szükséges, emiatt a tervezet ezeket az építményeket kiveszi a villámvédelem létesítési kötelezettsége alól, csökkentve a beruházók terheit.
  • Az elektrosztatika témakörében szintén meghatározható az az egyértelmű kör, amelyek a kockázat meghatározása nélkül is megfelelnek az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemnek.
  • A biztonsági jelekkel kapcsolatos, a kialakítást bemutató ábrák átkerülnek a vonatkozó TvMI-be a rendeletből, csökkentve a jogszabály terjedelmét.
  • A menekülési jeleket kiegészítő menekülési útirányjelző rendszer telepítését a tervezet azokra az indokolt esetekre szűkíti, ahol az építmény jellemzői szükségessé teszik.

 

 

10. Beépített tűzvédelmi berendezések

  • A tűzjelző berendezés grafikus kijelzőjének alkalmazása esetén a tervezet szerint nem lesz szükséges külön zónakimutatás elkészítése, ugyanis azt helyettesítik a grafikus kijelző által szolgáltatott információk.
  • A hangjelzők kábelezésének üzembiztonságát a tűzálló kábel alkalmazásán kívül más megoldás is biztosíthatja, emiatt a tervezet lehetőséget teremt más kialakítás választására, csökkentve ezáltal az eltérési engedélyezési eljárások számát.
  • A rendeletből kikerülnek azok a más jogszabály által már szabályozott előírások, amelyek a használatbavételkor szükséges dokumentációkat tartalmazzák.
  • A tűzjelző berendezést érintő változásnál a felügyeletet ellátó személy oktatását a tervezet csak akkor írja elő, ha a változás a felügyeletet ellátó személy tevékenységét, azaz az üzemeltetést érinti, ezáltal a módosítás az oktatási kötelezettséget az indokolt esetekre szűkíti le.
  • A műszaki fejlődés következtében jelenleg már külön jogszabályi kötelezés nélkül is címezhető tűzjelző érzékelőket telepítenek (vagyis a tűzjelző központ érzékelőre bontva jelzi a tűz helyét), emiatt a tervezet ezeken a helyeken törli a kapcsolódó rendelkezéseket.

 

11. Használati szabályok, felülvizsgálat

  • Az üzemi helyiségekben és a raktározásnál nem kell a jövőben biztosítani azokat a hossz- és keresztirányú utakat, amelyek a mai kor raktározási technológiáját kedvezőtlen módon befolyásolnák.
  • A módosítás következtében 400 m2 helyett csak 500 m2 feletti alapterületnél kell az üzemi helyiségben vagy raktárhelyiségben a padlón jól látható és tartós módon megjelölni a legalább 2,4 m széles közlekedési utakat.
  • A lakóközösségek és a gazdálkodók terheinek csökkentése érdekében a 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét 3 év helyett a tervezet értelmében 4 évente, a melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében félév helyett évente kell tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni.
  • Az irányított égetés vonatkozásában az eddigi gyakorlati tapasztalatok, valamint az érintett kör anyagi és adminisztrációs terheinek csökkentése indokolja a szabályozás módosítását. A tervezet értelmében – amennyiben más jogszabály a szabadtéri égetést lehetővé teszi – az engedélyezés helyett a bejelentési kötelezettséggel egyszerűbbé válik az irányított égetés végzése, míg a korábbi jogalkotói szándék a felügyelt égetés vonatkozásában továbbra is biztosított.
  • A tervezet a beépített tűzjelző berendezések rendkívüli felülvizsgálatát szükségessé tevő téves riasztások esetei közül törli azokat, amelyek a berendezés megfelelő működéséből adódnak és az okuk a riasztást követően egyértelműen megállapítható, ezáltal csökkennek a berendezést üzemeltetők terhei.
  • A földalatti és föld feletti tűzcsapok felülvizsgálata során könnyítés, hogy a közcélú ivóvízhálózaton üzemeltetett tűzcsapok esetén nem szükséges az éves vízhozammérés elvégzése, mivel az egy magasabb üzembiztonságú rendszeren üzemel, ennek megfelelően a szolgáltatók terhei csökkennek.
  • A tervezet eltörli a tűzcsaphoz tartozó szerelvényszekrények és tartozékainak felülvizsgálati kötelezettségét, tekintettel arra, hogy a tűzcsap szerelvényszekrények kialakítása nem szerepel a létesítési kötelezettségek körében, ezért a hozzá kapcsolódó felülvizsgálati követelmények nem indokoltak.

 

Forrás: Belügyminisztérium

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 194 látogató olvasta.