Híreink

A Brazil Nemzeti Múzeum tüze

2018. szeptember 12. 12:26

2018. szeptember 2-án súlyos veszteség érte Brazília kulturális és tudományos életét: a 200 éves nemzeti múzeum szinte teljesen leégett, és odaveszett a teljes gyűjtemény 80-90%-a, kb. 16-18 millió (!) műkincs. Az okokat és a következményeket igyekszünk összefoglalni a nemzetközi sajtó anyagai alapján. Az eset rámutat az egyedi kulturális értékek védelmének speciális sajátosságaira is.


A tűz                                                                                                                

2018. szeptember 2-án, eddig ismeretlen okokból tűz ütött ki a Brazil Nemzeti Múzeumban. A katasztrófa hatalmas csapás az egész világ tudományos és kulturális élete számára. A múzeum idén ünnepelte fennállásának kétszázadik évfordulóját; az ennyi idő alatt felhalmozódott műkincsek és emlékek nyilvántartási szerinti száma meghaladta a 20 milliót. Az elsődleges becslések szerint ennek akár a 90%-a is odaveszhetett a tűzben. Brazília számára mindez szinte felfoghatatlan veszteség. Az ország mintegy ötszáz éves történelméből és kultúrájából kétszáz évnyi gyűjtés semmisült meg, rengeteg olyan emlék is, amely a portugál gyarmatosítás előtti időkből származott.


A nemzeti múzeum a tűz előtt...

 


...és utána

 

Az okok

Az eddigi híradások alapján a hatalmas épület egyetlen éjszaka (helyszíni beszámolók szerint 1-2 óra) alatt porig égett, a helyszínre kivonuló tűzoltók szinte semmit nem tudtak tenni a megmentéséért. Még vizsgálják, pontosan mi okozhatta a tüzet: bizonyos szakértők szerint egy ún. „kívánságlámpás” (egy mécses lángjának felhajtóerejével felszálló papírlámpás) landolhatott az épület tetején, ám a New York Times szerint egy esetleges rövidzárlat lehetőségét sem zárták ki. Az utólagos elemzés szempontjából azonban sokkal érdekesebb az, hogy egy ilyen méretű épület hogyan éghetett le ilyen sebességgel és ilyen mértékben.


Beszámolók: néhány óra alatt vált a lángok martalékává

 


Semmit sem tehettek

 

A tűzvédelmi berendezések teljes hiánya

A tűz után kapott komolyabb figyelmet az a tény, hogy az épületben egyáltalán nem volt sprinklerrendszer, ráadásul a két közeli tűzcsap sem működött, így a tűzoltóknak többek között egy közeli tóból kellett vizet vételezniük.

Mindez nem a tűzvédelmi szervek dilettantizmusára, hanem az állami intézmények Brazíliában sajnos rendkívül gyakori alulfinanszírozottságára vezethető vissza. Luiz Duarte, a múzeum igazgatóhelyettese azt nyilatkozta Brazília legnagyobb televíziós hálózatának, a Globo TV-nek, hogy az intézet az elmúlt néhány kormányzati ciklus alatt szinte egyáltalán nem kapott támogatást. Ironikus módon a jelenlegi szövetségi kormány éppen ez év júniusában jelentett be egy 21,6 millió reál (kb. 1,5 milliárd forint) értékű finanszírozási tervet, éppen azért, hogy megfelelő tűzvédelmi rendszereket építsenek ki.

Roberto Robadey, a Riói tűzoltóparancsnokság szóvivője – nem minden szarkazmus nélkül – elmondta: „Egy ideális világban sok olyan dolog van, ami itt [a múzeumnál] nem volt: például sprinklerrendszer”.

Renato Rodriguez Cabral, a geológiai és paleontológiai részleg munkatársa azt is hozzáfűzte, hogy a katasztrófa régóta érlelődött, hiszen a múzeum épületén szinte alig végeztek felújításokat. Ráadásul nemhogy tűzvédelmi infrastruktúra, még megfelelő tűzvédelmi terv sem volt.

– A tűzoltók lényegében csak tehetetlenül nézték a tüzet – tette hozzá Cabral.

 

Országos szintű problémák

Ez a fajta pénzhiány egyáltalán nem egyedi. Néhány éve a salvadori Bahia Állami Archívumot teljes egészében áramtalanítani kellett az épület több ponton beázó teteje miatt; a São Paulo-i Paulista Múzeum pedig öt éve zárva tart felújítási munkálatok miatt. Jellemző a helyzetre,  hogy egy héttel a tűz után egy bíró hat múzeum – köztük a Köztársasági Múzeum és a Nemzeti Képzőművészeti Múzeum – ideiglenes bezárását rendelte el Rio de Janeiro-ban, továbbá 30 napot adott nekik arra, hogy javítsák tűzbiztonsági rendszereiket és előírásaikat. Mint kiderült, a múzeumok egyike sem rendelkezett a tűzvédelmi hatóságok által kiadott formális működési engedéllyel.

 

Az épület állapota és jellege

További problémát jelentett, hogy a múzeum épületének jelentős része fából volt, így a tűz az épületszerkezetben rendkívül nagy sebességgel terjedt. Az épület belsejében ráadásul – múzeumról lévén szó – igen nagy mennyiségben voltak könnyen éghető anyagok (például könyvek, papír alapú dokumentumok, kiállítási tárgyak), amelyek csak fokozták a tűz intenzitását.


Még vizsgálják az okokat

 

 

Egyéb problémák

Egy múzeum esetén ugyanakkor a biztonsági intézkedések messze nem egyenlőek a tűzvédelmi intézkedésekkel. Ahogyan arra Andrew Nevins, egy, a múzeum projektjeiben dolgozó nyelvész rámutatott: egy ilyen esetben a védelemnek nem pusztán a műkincsek fizikai állapotának megvédésére kellene korlátozódnia. Bár a múzeum nem kapott megfelelő támogatást tűzvédelmi infrastruktúra kiépítésére, a kutatások finanszírozása többé-kevésbé folyamatos volt, a digitalizáció kérdése mégsem volt prioritás. Márpedig például a nyelvészeti emlékek elvesztése egy megfelelő digitális archívum – lényegében egy „biztonsági másolat” – kiépítésével elkerülhető lett volna. Mindez azért különösen tragikus, mert az Amazonas-menti őslakos törzsek által beszélt mintegy 330 nyelvből – melyek közül a veszélyeztetettek számát úgy ötvenre teszik – a múzeum archívumaiban nagyjából 160-ról szerepeltek kutatási anyagok.

 

Források:

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 208 látogató olvasta.