Híreink

Beépített vízzel oltó rendszerek füsttisztító hatása

2017. szeptember 01. 09:00

Az elmúlt években számos alkalommal merült fel kérdésként, esetenként érvként, hogy a beépített vízzel oltó rendszerek (pl. a vízköd) jótékonyan befolyásolják a füstképződést. Egyes állítások szerint a korom és az égés során keletkező mérgező gázok vízzel a füstből „kimoshatók”, ártalmatlaníthatók. Ezt sajnos számos kutatás és néhány halálos áldozatokkal is járó tűz cáfolta.


Nincs füsttisztító hatása

Számos, beépített oltórendszer gyártótól független tanulmány készült a témában, amely cáfolja a füsttisztító hatást és felhívja a figyelmet, hogy kellő komolysággal kezeljük a kérdést. Az utóbbi kétszáz évben az éghető anyagok köre ugyanis a sokszorosára nőtt. A szintetikus anyagok, műanyagok, ragasztók, festékek a füstképződéssel járó veszélyt pedig tovább fokozták.

Füst keletkezésével minden égés során számolnunk kell, a füstképződés mértéke az éghető anyag minőségétől, az égés körülményeitől, a szellőzés/szellőztetés/légmozgás nagyságától, az égő anyag tulajdonságaitól és még számos tényezőtől függ. A füstben található égéstermékek, gázok fajtája és száma az anyagminőség függvénye, míg mérgezősége nem.

Mérgező füstgázok

Minden füst tartalmaz mérgező gázt, ezek például:

  • a CO (szén-monoxid), amely minden tűznél jelen van és a legmérgezőbb hatású,
  • a CO2 (szén-dioxid) szintén jelen van minden tűznél, a légzést stimulálja, ennek köszönhetően még több mérgező gázt lélegzünk be; nagy mennyiségben az agyi oxigénellátást gátolja, ami végül a légzés leállásához vezet.
  • A legnagyobb mennyiségben műanyagok égése során keletkező HCl (hidrogén-klorid) irritatív gáz, amely nagy mennyiségben mérgező, jelenlétéről elsősorban szúrós szaga árulkodik.
  • Az Akrolin cellulóz tartalmú anyagok égése során keletkezik, rendkívül mérgező gáz, jellegzetes szaga árulkodó.
  • A fa égése során annak fajtájától függően körülbelül 100-150 féle gáz képződésével számolhatunk.

A mérgező gázok nem moshatók ki

Jack R. Mawhinney az NFPA750 Szabványosító testület elnöke és a Nemzetközi Vízköd Szövetség (IWMA) Tudományos Tanácsának tagja számos kísérletet és tanulmány készített a témában; az egyik ilyen az amerikai haditengerészet által finanszírozott kísérletsorozat volt, amely a vízköd rendszerek füsttisztító hatását vizsgálta. A tanulmány megerősítette és kiegészítette a korábbi kísérleti eredményeket, miszerint az égés során keletkező füst életre veszélyes tulajdonságai nem csökkenhetők érdemben azáltal, hogy vízpermeten halad keresztül.

Tekintettel arra, hogy a CO nem, a CO2 pedig csak speciális körülmények között oldható vízben, a mérgező gázok ilyetén történő eltávolítása korántsem bizonyított. Még a vízben jól oldható HCl (hidrogén-klorid) vízpermeten történő áteresztése sem eredményezi azt, hogy figyelmen kívül hagyható életre gyakorolt hatása.

Egy Mawhinney által 1994-ben készített korábbi tanulmány a sprinkler rendszerek hasonló hatásait vizsgálja. A konklúzió ugyanaz, a füstből a mérgező gázok nem moshatók ki sem sprinkler, sem vízköd rendszer esetében. Míg a sprinkler rendszerek tervezése kialakult, hosszú tapasztalati évek során formált és egyértelmű szabványok mentén történik, addig a vízköd rendszerek esetében a különböző gyártók biztosította, akkreditált, független vizsgálólaboratóriumok által ellenjegyzett felhasználhatósági, tervezési, telepítési metódusok mentén lehetséges. Alkalmazási korlátaikat minden esetben a minősítésben foglaltak határozzák meg, amelyek 1:1 méretű valós, nem szimulált tűztesztek eredményei.

Ami biztos: mai ismereteink alapján sem a sprinkler sem a vízköd rendszer alkalmazása nem indokolhatja, hogy ne gondoskodjuk megfelelő mértékű füstelvezetésről. 

Vissza

Ezt a hírt eddig 248 látogató olvasta.