Híreink

Összefoglaló a XV. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferenciáról

2017. április 11. 09:15

Új épületet sem egyszerű tervezni, a meglévő épületek építményszerkezeteinek megfelelőségét igazolni különösen nem az. Az egyszerű bejelentési eljárás hozta változások új és meglévő épületek esetében is sok nehézséget okoznak a szakembereknek. A Construma Építőipari Szakkiállításon megrendezett XV. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencián ezúttal a meglévő épületekkel kapcsolatos előírásokon volt a hangsúly.


Az egyszerű bejelentési eljárással és annak kiterjesztésével – a 300m2-nél nagyobb lakóépületek esetére – az építési folyamat minden szereplőjének megnövekedett a felelőssége.

A ROCKWOOL Hungary Kft., a Magyar Mérnöki Kamara- és a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának szervezésében megvalósuló konferencián ezúttal a meglévő épületek szerkezeteinek, gépészeti rendszereinek, menekülési feltételeinek a megfelelőségével, és a „mikor mit és kinek kell igazolni?” kérdéskörrel foglalkoztak az előadók.

Az egyik alapvetés, hogy az építésügyi jogszabályok, előírások, követelmények folyamatosan változnak, így ami korábban megfelelt az nem biztos, hogy a jelenlegi jogi környezetben is megfelelő lesz. Meglévő épület átalakítása, bővítés, helyreállítása során, ha ma valami már nem felel meg, de régen jó volt, helyreállításnál akkor sem építhető vissza.

A meglévő épületek szerkezeteinek megfelelését, az átalakítás köre-mértéke alapján a tervezőnek kell ellenőriznie, például tűzvédelmi szempontból még abban az esetben is, amikor látszólag a tervezett fejlesztés az adott szerkezetet ténylegesen nem is érinti. (pl. tetőtér beépítés esetén a felmenő falszerkezetek, menekülési útvonalak, stb.) Energetikai szempontból sem mindegy, hogy egy épületen jelentős felújítási munkát végzünk-e, mert ha jelentős a felújítás vagy a bővítés, akkor a teljes épületet meg kell feleltetni az érvényben lévő energetikai követelményeknek.

Meg kell határoznia továbbá, hogy milyen szakági tervezői munkára lesz szükség. A tűzvédelem itt azért nehéz kérdés, mert az egyszerű bejelentési eljárás alá tartozó épületeknél nem kötelező tűzvédelmi tervezőt, szakértőt bevonni, de az építésztervezők nem mindig ismerik teljes mélységében és összefüggéseiben az OTSZ-t valamint a hozzá kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek tartalmát. Ne feledjük, hogy míg egy engedélyezési tervnél a jogszabályi előírásoknak való megfelelést a hatóság is ellenőrizte, addig az egyszerű bejelentési eljárásnál ilyen kontroll nincs!

Szintén ellenőrizendő kérdés, hogy az építési tevékenységgel érintett szerkezetre milyen befolyással van a rákerülő bevonat, burkolat, a hozzá kapcsolódó szerkezet. Például egy falszerkezet utólagos hőszigetelésénél nem elég magát a szerkezetet ellenőrizni energetikai és páratechnikai szempontból, de vizsgálnunk kell azt is, hogy nem lehet-e a falszerkezetben, szigeteletlenség miatt talajpára, ami jelenleg nem jelent kockázatot, de mondjuk leszigetelés esetén már gondot okozhat. Ellenőrizendő az is, hogy a szigetelési munka nem jelent e nagyobb hőhidassági kockázatot mint a korábbi kialakítás. Tűzvédelmi szempontból az is szabályozott, hogy mely szigetelés nem befolyásolja egy adott szerkezet tűzvédelmi osztályát, milyen tűzvédelmi teljesítménnyel rendelkező szigetelés építhető be.

Ha az épületre vonatkozó tűzvédelmi követelmények szigorodnak az építési tevékenységgel összefüggésben, akkor a meglévő szerkezetek tűzvédelmi szempontból történő megfelelését is igazolni kell! Fontos, hogy építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység, funkcióváltás is eredményezhet tűzvédelmi szempontból szigorodást (pl. ha a funkcióváltás kockázati osztály szigorodást eredményez).

A meglévő építményszerkezetek megfelelőségének igazolása sokkal nagyobb felelősséggel és körültekintéssel járó feladat, mint egy új építményszerkezet, építési termék kiválasztása. Egy meglévő építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét igen ritkán lehet rendelkezésre álló igazolásra alkalmas dokumentumokkal és a kivitelezés pontosságát igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozattal meghatározni, az igazolás így az esetek többségében csak szakértői nyilatkozatok, számítások, vizsgálatok alapján történhet meg.

A leggyakrabban alkalmazott lehetőség az EOROCODE alapú ellenőrzés, vagy alkalmazhatjuk az Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben foglaltakat. Nagy segítség a TvMI alkalmazóinak, hogy részletesen ismerteti az irányelvben hivatkozott és felhasznált jogszabályok és szabványok jegyzékét. Ám itt is érdemes résen lenni, mert például a megadott tűzállósági határértékek károsodás nélküli szerkezetekre vonatkoznak.

A tűzvédelmi szakértő (tervező) csak akkor tehet nyilatkozatot az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről, ha

  • meglévő építmény esetén az építményszerkezetre vonatkozó tűzvédelmi követelmény nem szigorodik az átalakítás, bővítés, rendeltetésmódosítás miatt, vagy
  • új építmény esetén az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét korábban már igazolták és az igazolt teljesítményű építményszerkezeten csak olyan mértékű beavatkozás történik, ami annak tűzvédelmi jellemzőit nem befolyásolja kedvezőtlenül.

Az ellenőrzéseket bonyolíthatja, hogy családi házas kivitelezés esetén sokszor a megrendelő szerzi be az anyagokat. Tipikus példa a szigetelés, ahol nem a műszaki jellemzők, hanem sokszor az ár a döntő. Akárki hozza az anyagot, a kivitelezőnek akkor is ellenőriznie kell, hogy az megfelelő-e, szerepel-e a terveken és a vonatkozó minősítéseit is neki kell feltölteni az elektronikus építési naplóba. Csak a megfelelő építési termék építhető be, a megrendelői utasítás egyik felet sem mentesíti a felelősség alól, sőt az utasítást meg kell tagadni, ha az jogszabályba, vagy szakmai szabály megsértésébe ütközik.

Az előírás hő- és hangszigetelések kapcsán vonatkozhat a konkrét építési termék tűzvédelmi osztályára, homlokzati tűzterjedési határértékre, illetve a hőszigetelést tartalmazó szerkezetre, amelynél a tűzvédelmi osztályon kívül tűzállósági követelmény is van.

A hő- és hangszigetelések jellemzően harmonizált szabvány, vagy ETA alapján kerülnek gyártásra, ezért a CPR rendelet értelmében CE jellel, magyar nyelvű teljesítmény nyilatkozattal kell őket forgalomba hozni. A teljesítmény nyilatkozatnak tartalmaznia kell a termék tűzvédelmi osztályát is. Elterjedőben vannak például a fújható hab szigetelések, amelyek sokszor még nem rendelkeznek hazai betervezéshez, beépítéshez megfelelő minősítésekkel. Ugyanis hiába rendelkeznek ezek a termékek külföldön (DIN vagy egyéb más külföldi szabvány szerinti) vizsgálat engedélyekkel, Magyarországon nem tervezhetők, építhetők be, ha a hőszigetelés tűzvédelmi osztályát magyar nyelvű teljesítmény nyilatkozattal nem tudják igazolni, MSZ EN 1350-1 lapja szerint vizsgáltan!

Összefoglalva elmondható, hogy az egyszerű bejelentési eljárás és annak kiterjesztése a 300m2-nél nagyobb lakóépületek esetére is nem azt jelenti, hogy nem kell betartani az előírásokat, hanem azt, hogy az építési folyamat minden szereplőjének megnövekedett a felelőssége a jogszabályok betartása okán. Különösen igaz ez, amikor energia hatékony épületeket építünk, amikhez nagyon sok éghető anyagot használhatunk fel szigetelési céllal. Tűzvédelmi szempontból akkor lesz egy épület biztonságos, ha az OTSZ előírásait valamint a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek ajánlásait betartjuk!

 

 

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 250 látogató olvasta.